Festőként és tervezőként is zseni volt Györgyi Géza

2021. április 6. 19:00
Írta: Sal Endre
Hauszmann Alajos helyetteseként beírta magát a történelembe, hiszen végig ott volt a Budavári Palota építkezésénél. Festőként és tervezőként is elsőrangú volt. Következzék Györgyi Géza élete! Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

Pesten látta meg a napvilágot, 1851 szeptemberében. Az édesapja neves festő volt, a hazai portréfestészet egyik kiemelkedő alakja, nem véletlen, hogy Széchenyi István, Deák Ferenc, Erkel Ferenc és még maga Ferenc József, osztrák császár és magyar király is modellt ült Györgyi Giergl Alajosnak. A kis Géza beleszületett a művészetbe, nem csoda, hogy ő is a festészet felé indult. Az édesanyja korán meghalt, az apja pedig 12 éves korában, így a nagymama nevelte a gyerekeket. Györgyi Géza korán rákényszerült, hogy dolgozzon, így 19 éves koráig a Calderoni optikai kereskedésben tevékenykedett (nem mellékesen egész életében erősen rövidlátó volt).

1870-et írtunk, az akkor 19 esztendős Györgyi Géza egy nap belépett Hauszmann irodájába.

Nem hozzá jött, hanem a nagybátyjához, Haliczky Bélához, aki akkoriban Hauszmannal közösen vitte az építészirodát. Hauszmann Alajos így írt a találkozásról a naplójában: „Gyakran eljött az irodánkba. Miután a rajzokhoz nagy tehetsége volt és a Calderonitól menekülni kívánt, rajzolónak felfogadtuk.” Györgyi önéletrajzából tudni, hogy Hauszmann hatására döntött úgy, hogy a festészet után az építészet felé fordul.

Alpár Ignác (balra) és Györgyi Géza, aki a Budavári Palota építkezésén főszerepet játszott. 

A budapesti Műegyetemen tanult, majd Berlinben képezte tovább magát. Berlinből aztán Budapestre vezetett az útja, ám ekkor még nem Hauszmann, hanem a kor legnevesebb építésze, Ybl Miklós fogadta fel segédnek, ahová Hauszmann ajánlotta. Boldog volt, hogy ott lehet a Szent István-bazilika, a Várkert Bazár és az Operaház építésénél. Közben Ferenc József a Budavári Palota bővítésével is megbízta Ybl Miklóst. Aztán 1891 januárjában jött egy nem várt csapás, Ybl Miklós meghalt. Györgyi Ybl temetésének szervezésében is részt vett, mellette pedig megalkotta a nagy tervező készülő szobrának talapzatát (magát a szobrot Mayer Ede készítette). Még ebben az évben ő fogadta Ybl elárvult irodájának bejáratánál a főudvarmestert, aki Ferenc József megbízásából ment el megnézni az új Budavári Palota gipszből készült makettjét.

A tehetséges tervezőt aztán Hauszmann Alajos maga mellé vette helyettesnek, ugyanis Ybl Miklós halálát követően a Budavári Királyi Palota tervezésével és kivitelezésének irányításával Hauszmann-t bízták meg. Innentől kezdve Györgyi Géza a terveivel

hozzájárult a budai Vár nagyszerű átalakításához, így például a csodás Szent István-terem megvalósításához is.

A palota ékszerdobozának nevezett termen a kor legnevesebb és legjobb iparosai dolgoztak. Hauszmann Alajos külön kiemelte, hogy a terem megtervezésében a munkatársa, Györgyi Géza nagy segítségére volt. A második világháborúban megsemmisült Szent István-termet a Nemzeti Hauszmann Programban most a legapróbb részletekig újra megalkotják az eredeti tervek és archív képek alapján, és 2021. augusztus 20-ától ismét látogatható lesz a századforduló csodája.

A Szent István-teremben minden az eredeti pompájában fénylik majd (Nemzeti Hauszmann Program)

Hauszmann nagyra tartotta Györgyit és nem csupán tervezőként, hanem festőként is. Az újságok is megírták korábban, hogy a „Titus diadalíve Rómában” című Györgyi-festményt Hauszmann vásárolta meg a Műcsarnok kiállításán 1883-ban. Györgyi Géza sokoldalúságára jellemző, hogy ő álmodta meg például 1889-ben a budapesti városháza dísztermének állványos óráját. 1892-ben Alpár Ignác társaságában – akivel Berlinben is együtt tanult építészetet – sikeresen pályázott a kassai színház megépítésére, 1896-ban pedig a millenniumi kiállításon egy csodás kályhaellenzővel jelentkezett, ami elnyerte a látogatók tetszését.

Györgyi később a szintén közismert építésszel, Hoepfner Guidóval kezdett közös munkába.

Több felvidéki szállodát is együtt terveztek meg, ahol még a bútorok is az általuk készített tervek alapján készültek. A sokoldalú zseni, aki festőként és tervezőként is elsőrangú volt, végül 82 éves korában aludt el örökre. Pesten született még 1851-ben, és Budapesten halt meg 1934-ben. Nagyot változott a két dátum között a világ, amiben az építészet terén Györgyi Gézának is elévülhetetlen érdemei vannak.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés