Baloldali előválasztás: Már az online szavazás ügyében sincs egyetértés az ellenzéki térfélen

Az ellenzéki összefogás pártjai április közepéig akarták fixálni az előválasztás lebonyolításának főbb sarokpontjait – írja a 444.

A lap szerint azonban úgy tűnik, hogy az online voksolást illetően nem tudnak megegyezésre jutni, az álláspontok pedig nem közelítenek egymáshoz, a résztvevők pedig már nem számolnak azzal, hogy hamar megállapodás születne.

A 444 információi szerint a következő pontokban született már megegyezés:

• Mind a 106 egyéni választókörzetben tartanak előválasztást.
• A jelölteknek 400 ajánlást (aláírást) kell összeszedniük ahhoz, hogy indulhassanak, illetve kötelesek aláírni egy értéknyilatkozatot, továbbá ki kell jelenteniük, hogy győzelem esetén melyik párt frakciójába kívánnak beülni.
• A parlamenti képviselőjelölteket egy fordulós választáson választják ki, az nyeri az előválasztást, aki a legtöbb szavazatot kapja, nem lesz sorrendállítás, se negatív szavazat vagy súlyozás.
• A miniszterelnök-jelölt kiválasztása azonban kétfordulós választáson fog eldőlni, a második fordulóba az első három helyezett jut tovább. Az induláshoz a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer támogató aláírást kell összegyűjteni.
• Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy szeptemberben tartják az előválasztást.
• Legkésőbb október 23-ig le szeretnék zárni a procedúrát.

Az online szavazás mikéntjéről azonban nincs még egyezség, és az összefogás pártjai a nyilvánosság előtt nem támadják egymást, de a háttérben feltehetően komoly feszültségek húzódnak, a megoldás pedig egyelőre nem látszik. 

A DK és a Momentum közti ellentét

Ahogy már megírtuk, a Momentum petíciót indított azért, hogy online is lehessen szavazni az előválasztáson úgy, hogy személyes regisztrációra ne legyen szükség. Ebben a kérdésben a DK a legkevésbé kompromisszumkész.

A DK álláspontjához az MSZP áll a legközelebb, bár ők nem utasítják el kategorikusan az online voksolást, mint Gyurcsányék. A Momentumhoz legközelebb a Párbeszéd elképzelései állnak. A 444 információi szerint a Jobbik egyre nyitottabb az online megoldásokra, az LMP viszont nem igazán vesz részt a vitában.

Összességében egy ellenzéki párt sem utasítja el teljesen az online szavazást, a vita a körül forog, hogy aki online adná le a szavazatát, annak előtte személyesen meg kell-e jelennie valahol.

A külföldön dolgozók kérdése

A DK és az MSZP véleménye szerint nem szabad azt üzenni a szavazóiknak, hogy ki se kell mozdulni a szavazás miatt, hiszen a 2022-es választás sem online lesz. A pusztán online szavazást támogató pártok állítják: ez az aggodalom nem reális, az országgyűlési választás mikéntjével az emberek tisztában vannak.

A vita mögött valójában az állhat, hogy a Momentum és a Jobbik sokkal inkább számít az online szavazatokra, mint a napközben, személyesen szavazók támogatására. Az MSZP meg a DK főként azt nehezményezheti, hogy sok külföldön élő magyar aktivizálódna, akik feltehetően nem őket támogatnák, de nekik csak egy kicsiny részük szavazna '22-ben, mert nem fognak haza utazni, és ha távoli nagykövetségen kell majd voksolniuk, nem mennek el.

Ahogy korábban megírtuk, Vona Gábor online népszavazást kezdeményezett azért, hogy 2022-ben biztosítsa a kormány a külföldön dolgozók levélben szavazásának lehetőségét. Jelenleg csak állandó magyarországi lakcímmel NEM rendelkező személyek számára lehetséges a levélszavazat.

Az online szavazást propagáló politikusok abszurdnak tartanák, ha a választások alkalmával szokásos módon igazolnák magukat a szavazók a regisztráció alkalmával, aztán pedig otthonról leadnák a voksukat. A DK és az MSZP viszont úgy gondolja, ha elég hosszú regisztrációs időt hagynának meg, valamint rugalmasan kezelnék a regisztrációs helyszíneket, akkor lenne értelme a metódusnak.

Tapasztalatok

Az online szavazás módszerét az aHang nevű szervezet dolgozta ki, és a 444 információi szerint a pártok nem gondolkoznak más opciókon. Az aHang szervezetet 2018-ban hozták létre lakossági kampányok szervezésére, a Magyar György vezette Civil Választási Bizottság részeként ők feleltek a budapesti főpolgármester-jelölti előválasztások civil ellenőrzéséért, a Számoljuk Együtt mozgalommal és a Nyomtass te is!-sel karöltve.

A 2018-as budapesti előválasztáson volt lehetőség online szavazat leadására: le kellett tölteni egy fájlt az ügyfélkapun keresztül, azt elektronikusan aláírással ellátni, majd visszatölteni egy felületre, és utána vált lehetségessé a szavazat leadása. A 68 ezer választó közül csupán 4 ezer élt ezzel a lehetőséggel az előválasztás második fordulójában. A 444 úgy tudja, hogy az online voksok szinte teljesen ugyanolyan arányban oszlottak meg a három jelölt (Karácsony Gergely, Kálmán Olga, Kerpel-Fronius Gábor) között, mint a személyesen leadottak.

Két új módszer

Tavaly ősszel az aHang prezentálta a pártoknak, hogy miként fejlesztették tovább az online szavazás lehetőségeit, és felajánlották a technológiát az előválasztásra. Két módszert dolgoztak ki:

• Egy applikáció segítségével okostelefonról lehet szavazni akkor, ha az adott személy rendelkezik ügyfélkapuval. Itt a rendszer ez alapján végzi el az azonosítást, nincs szükség fájlok le- és feltöltésére.
• A másik módszer elég egyszerű, a hagyományos szavazás átteszi egy online videócsetbe. A választó egy előre egyeztetett időpontban online hívhatja a szavazást bonyolító megbízottakat, akiknek a kamerába felmutatja az okmányait, amelyekre élőben is szükség lenne, ezután pedig szavazhat egy erre kiépített felületen.

Az első megoldás kapcsán a DK és az MSZP attól tart, hogy a Fidesz akadályozhatja a folyamatokat Péterfalvi Attilán, az adatvédelmi hatóság elnökén keresztül, ugyanis egy korábbi állásfoglalása szerint az Ügyfélkaput nem lehet politikai tevékenységekhez alkalmazni. Ezen felül tartanak még attól is, hogy így a fideszes szavazók is könnyebben részt vehetnek az előválasztáson, míg élőben nem biztos, hogy veszik a fáradtságot arra, hogy leszavazzanak a szerintük gyengébb jelöltre a későbbi győzelem reményében.

Az online szavazást támogató pártok viszont úgy vélik, hogy a kistelepüléseken lakók, a járvány miatt aggódók, valamint a külföldön élő magyarok bevonása elengedhetetlen, erre pedig az online szavazás nyújtana egyedül megoldást. Szerintük ha a Fidesz tömeges csalást szervezne, az kiderülne.

Adatbiztonság

A konfliktusok ellenére várhatóan a személyes szavazást is online rendszer fogja összetartani, amelyet szintén az aHang szállíthat majd a pártoknak. Nekik köszönhetik azt a szoftvert is, amely ellenőrzi, hogy a sátrakban jelen vannak-e a szavazatok leadásakor a megbízott szervezők (legalább két, egymással rivális jelölt megbízottjai, és egy civil önkéntes). Emellett a rendszer azt is ellenőrzi, hogy aki éppen leadja a voksát, az korábban már szavazott-e. Ezt azonban csak úgy lehet ellenőrizni, hogy a választópolgár valamilyen azonosítószámát begépelik a rendszerbe. Ezt adatvédelmi okokból nem jegyzi meg a rendszer, hanem rögtön létrehoz belőle egy új, az adott személyhez már nem köthető számsort – ígérik. Amennyiben a program találkozik az azonosítóval, ismét ugyanazt a számsort generálja belőle, így lehet látni, ha valaki már szavazott.

A megegyezést nehezíti, hogy az online szavazás alkalmazásáról szóló döntést a hat pártnak egységesen kell meghoznia, és mindegyik párt vezetőjének vétójoga van. Így amíg a DK vagy a Momentum, a két véglet a kérdésben, nem enged, nem lesz megállapodás.