Covid-halálozás: mik a valódi számok?

2021. március 26. 17:15
Özönlenek a sokkoló adatok az emberre, sokszor egymásnak is ellentmondanak az információk a koronavírus áldozatainak számáról. A KSH szakértői elmagyarázták: nincs értelme napi halálozási adatok alapján egymáshoz méricskélni az országokat, mert mindenhol máshogy döntik el, covidos elhunytnak számolnak-e valakit, vagy sem. Az egyelőre egyetlen objektív adat az, ami azt mutatja meg, mennyivel többen hunytak el az előző évekhez képest – ebben viszont a 2020-as évet nézve az uniós átlag alatt van Magyarország.

19 224 – a Nemzeti Népegészségügyi Központ gyorsszámai szerint március 25-ig ennyi honfitársunkat veszítettük el a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Sokkoló szám, több, mint például Komárom egész lakossága. A harmadik hullám meredeken felfelé ívelő időszakának napjait éljük, napok óta 200 fölött van a halálos áldozatok száma, ami azt jelenti, hogy kevesebb, mint hatpercenként hal meg egy Covid-fertőzött idehaza.

Nem mindegy, hogy Covidban vagy Coviddal hal meg valaki

Több sajtóorgánum is próbálta összehasonlítani az egyes országok halálozásai adatait, és általában az Eurostat számaira hivatkozva megkísérelte rangsorolni azokat (mint korábban lapunknak Szalai Piroska, a terület szakértője elmondta, Magyarországról a KSH küld hetente frissülő adatokat az Eurostat számára).

Csakhogy a Müller Cecília tiszti főorvos által minden egyes nap bejelentett halálozási számok nem KSH-adatok, hanem gyorsstatisztikai számok, melyek segítik a gyors, tényeken alapuló döntéshozatalt és pontos képet adnak a vírus terjedéséről. „A későbbiekben a KSH feladata lesz elkülöníteni azokat a haláleseteket egymástól, ahol a közvetlen kiváltó ok volt a Covid-fertőzés, azoktól, ahol ez kísérő betegség volt” – mondja a Mandinernek Kincses Áron, a KSH szakstatisztikai igazgatóságát irányító elnökhelyettes.

Vagyis a gyorsstatisztikába az a Covid-fertőzött is bekerül, aki például szívbetegségben halt meg (vagy elütötte egy autó, ahogy az angolszász sajtóban cikkeztek hasonlóról esetekről). Mint Kincses hangsúlyozza,

„a mi dolgunk, hogy kiszűrjük azokat a halottakat, akik tényleg a Covid miatt és nem csak a Coviddal haltak meg”.

Ahány ország, annyi gyakorlat

A járványt megelőzően nem volt ekkora érdeklődés a többlethalálozási adatok iránt, ám ezt is egycsapásra átírta a Covid – mondja Kovács Marcell, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály vezetője. Ugyanis a járvány miatt „elsöprő igény mutatkozott nem csak a hazai, hanem a nemzetközileg összehasonlítható adatokra is”. Csakhogy ez a gyors adatszolgáltatási nyomás plusz teherként szakadt a járvány miatt amúgy is leterhelt egészségügyi rendszerű országok nyakába, aminek megoldására senki sem tudott előre felkészülni. Ebből pedig az következett, hogy nem egységes az a protokoll, ami alapján az egyes országok a napi Covid-halálozási számokat mérik. Nagyon fontos azzal is tisztában lenni, hogy

„a Covid-halálesetek megállapítására eltér a gyakorlat a különböző országokban”

– mutat rá Kovács Marcell. Ehhez Kincses Áron hozzáteszi, hogy megérzése szerint a NNK – ahogy fogalmaz – „transzparens módon, lelkiismeretesen lejelent mindenkit”, ám nem biztos, hogy minden ország azonos gyakorlatot követ. Lengyelországban például a tavalyi halálozási többlet több mint kétszerese a jelentett Covid-halálozásoknak.

Éppen ezért nem érdemes naponta összeméregetni ezeket az adatokat a többi európai országgal, mert hamis következtetésekre vezet.

Előrelépés viszont, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elég hamar, még tavaly tavasszal reagált a helyzetre és kidolgozott egy pontos szabályrendszert arra vonatkozólag, hogy pontosan milyen kritériumok alapján kell a Covid-fertőzött elhunytak halálát kiváltó alapbetegséget meghatározni. Egészen pontosan rögzítette, hogy ha például az elhunyt daganatos betegségben vagy tüdőgyulladásban is szenvedett a Covid-fertőzés mellett, akkor melyiket kell a fő haláloknak tekinteni. Az egyes országok statisztikai hivatalai ez alapján az egységes módszertan alapján közlik majd a haláloki adatokat.

Amikor a KSH is, ahogy Európában a többi ország statisztikai hivatala, publikálni fogja ezeket az egységes protokoll alapján készített halálokokat, a lista akkor válik validdá. „Ezek a hivatalos statisztikai adatok így már a többi ország hasonlóan validált adataival összehasonlíthatók lesznek” – mondja Kincses Áron. Információink szerint egyébként ez a statisztika tavasszal jelenik meg.

Miért kell erre ilyen sokáig várni?

A helyzet az, hogy minden esetben a halál okát megállapító orvos dönt arról, hogy mi szerepeljen a beteg halottvizsgálati bizonyítványában. Ebből következik, hogy nem egy kézben vannak ezek az adatok, hanem az országban sok orvos, patológus tölt ki halottvizsgálati bizonyítványt a Coviddal diagnosztizált elhunyt betegekről. „Az NNK-nak külön adatgyűjtése van, jellemzően a kórházak gyűjtik össze és szolgáltatják számukra az adatokat, amiket az Operatív Törzs naponta nyilvánosságra hoz” – emeli ki Kincses Áron. Ehhez Kovács Marcell hozzáteszi, hogy az említett halottvizsgálati bizonyítványon szerepelnek az elhunyt alapbetegségére, annak szövődményeire, valamint a kísérőbetegségekre vonatkozó információk.

A halálok megállapításához az orvosnak pontos logikai láncot kell felállítani, ami hetekig is eltart;

különösen, ha boncolás is szükséges; ez kell ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mi vezetett a beteg halálához.

Erre józan ésszel nézve persze nyilvánvalóan nincs idő, amikor naponta kell jelenteni az elhunytakat, miközben tombol a járvány, és másutt van szükség az orvosok munkájára, nem az adminisztrációban. 

Kincses kiegészítésképpen hozzáteszi: a helyzetet nehezíti, hogy előfordulnak hiányosan, pontatlanul kitöltött halottvizsgálati dokumentumok is, amelyeket a KSH szakértői ilyenkor visszaküldenek orvosszakmai felülvizsgálatra, ez pedig meghosszabbítja a feldolgozás idejét. Megtudtuk azt is, hogy évekkel ezelőtt elindult a halottvizsgálati bizonyítványok elektronizációját célzó projekt, amely előreláthatóan jövő év februárjától kerül teljeskörűen bevezetésre (és már most is jó szolgálatot tenne, tehetjük hozzá). 

Mit mondanak a számok?

Több mint száz éve monitorozzák a Központi Statisztikai Hivatalnál az éves halálozásokat. Az általuk közölt hivatalos statisztikai adatok szerint 2020-ban 140 900 honfitársunk halt meg összesen. A KSH adatai szerint 8331-gyel nőtt a halálozás Magyarországon 2020-ban a korábbi évek átlagaihoz képest, nyilatkozta az MTI-nek a héten Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

Ha csak 2019-hez viszonyítunk, ahhoz képest 11 297 a különbség; mindkét adattal hazánk egyébként, ha nem is Európa éllovasa, de a szerencsésebb felébe tartozik: 2019 és 2020 viszonylatában 15 ország teljesít rosszabbul, ahol jobban nőtt tavaly a többlethalálozás, mint Magyarországon.



Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, 15 uniós tagállamban haltak meg arányaiban többen tavaly az előző évhez képest, mint Magyarországon,

vagyis hazánk e tekintetben az uniós átlagnál jobb helyzetben van.

A legrosszabb helyzetben Spanyolország volt, ahol a magyar érték (8,7 százalék) több mint duplája ez a szám (18,9 százalék). Magyarország jobban szerepelt, mint az uniós átlag (11,5 százalék). Ezek a KSH tényadatai.

A többi spekuláció

Nem segíti a tisztánlátást, hogy egy nemrég publikált tanulmányban megjelent egy másik szám is, amit a sajtó is szemlézett. Mint ismert, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa, Tóth G. Csaba készített egy tanulmányt, amiben az előző tíz év halálozási adatait vetette össze a 2020. március közepi-december végi időszakkal. Az ő számításai szerint 13 700-zal növelhette meg a magyarországi halálesetek számát a koronavírus-járvány tavaly.

„A kutató tanulmányában egy hipotetikus modellt és annak eredményét ismerteti. Teljes képet akkor kaphatnánk, ha ugyanezt a módszertant Európa összes országára egységesen alkalmazni lehetne” – mondja Kincses Áron. „Izgalmas tanulmány, amiben a szerző ismerteti a módszer korlátait is, ám ez

nem azonos a hivatalos statisztikai adattal, hanem modellalapú számításon alapul”

– véli Kovács Marcell. Mint magyarázza, a tanulmány abból a hipotézisből indul ki, hogy mi lett volna, ha nincs Covid-járvány – miközben nem cáfolja meg a KSH tényadatait, hiszen azokat is felhasználja a modelljében. „A halálozásokat pontosan meg tudjuk számolni, ez szomorú, de egzakt adat, ami nem modellek és becslések, hipotézisek kérdése” – szögezi le Kincses Áron.

Összesen 293 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

https://www.statista.com/stati.. .....coronavirus-deaths-worldwide-per-million-inhabitants/ Nem állunk jól.

Válaszok:
pollip | 2021. március 26. 17:46

Ne egy napot nézzél. Az a rossz hírem van, hogy vannak országok, ahol a brit mutáns most kezd tombolni.

Kellenek az ilyen cikkek. Köszönet érte.

@cutcopy
Bátorkodtam egy statisztikai táblázatra hivatkozni.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2021. március 26. 19:40

...no, de mi direkt olyan adatokat közlünk, hogy minden nemzetközi statisztikában a világelsők közt legyünk covid halálozásban is!?

A cikk a tavalyi elhalálozásokat veszi számba.

Az ellenzék csak és kizárólag a hazugságtömeg emelésével nyerhet, tehát:
hazudnak reggel, délben meg este.
Régebben idéztem a Belgium és Hollandia közötti óriási különbséget, tekintve, hogy ugyanaz a populáció, szociális helyzet, a halálozási számoknak nagyjából egyezniük kellene, elemi logika szabályai szerint.
Ezzel szemben:
Belgium: 17,0
Hollandia: 11,0
Természetesen az adatfeldolgozás sajátosságai alapján jön ki a különbség, ugyanazon premisszákkal nagyon hasonló szám jönne ki.
És itt van az egész COVID-jelenség legnagyobb kérdőjele? miért van ez így, miért a káosz a számolásnál?
Mintha a hisztéria fokozása lenne a cél.
Mert ne mondja senki, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete nem képes egységes statisztika felállítására, ez nevetséges.
Viszont: nem akar, hogy fokozódjon a hisztéria, az emberek lelki megroppantása, magyarul: a Sátán kutyái, a kényszeres hazudozók megtalálják a platformjukat, mindig az igazsággal szemben!!!

Te ugyanaz a Senye Péter vagy, esetleg megbuggyantál?

Lölőt kihagytad, meg a stadiont, a gazdáid kimarják a szemed.

Igen. Nálunk most történik az, ami korábban a cseheknél és a szlovákoknál lezajlott.

Neked van idős rokonod?
Az ő szemszögükből elemezd a saját irományodat.......

Mondjuk ebben van valami. De gondolod, hogy jobb lesz nélküle? A kórházakat egyébként jelenleg lényegében a Belügy irányítja. Kásler pont azért kutathatja az ősmagyarokat.

Nem drága.
A nincs semmi baj és a mi vagyunk a legszarabbak között rengeteg fokozat van.
Nálunk az van, hogy a megfelelő járványkezelés miatt a többiekhez képest még viszonylag jől megúsztuk. Úgyhogy igen, ennek örülünk.
Senki sem örül, h eltört a karja, igaz? De egy komoly, mások számára halált és kerrekesszéket eredményező karambolt egy kartöréssel megúszni - örömre ad okot.
Tetszik érteni?

Nem lehet.
Most visszakerestem, dec. 21-én tettem ki a facebookra egy ksh adatokbók készült grafikont, ami JELENTŐS kiugrást mutatott.

Nem kell bagatelizálni a helyzetet. A helyzet nagyon komoly. A covid nagyon komoly. Hála az égnek, hogy Orbán van kormányon, hála az égnek a magyar járványügyi szakemberekért, hogy ennyivel megúsztuk! Bele se merek gondolni, hogy mi lenne itt, ha a roncskoalíció lenne kormányon!

De nem mindegy, hogy mikor és miben. Te elengedted az idős rokonaidat, lelked rajta. Én megtennék értük mindent, hogy tovább maradjanak velünk.
Egy biztos: mindenki azt kapja vissza, amit ad. Tehát téged is hamar elengednek és nem fogsz számítani.

Nem unod még a Habony-Médiaműveket idézni??
Neked saját gondolatod nincs is???
Mint anno Kádár idejében, amikor az elvtársak a pártsajtót idézték reggel-délben-este...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés