Az arisztokrácia belső ellensége – Rudolf trónörökös élete

Rudolf számára a megszületése pillanatában kijelölte a katonai pályát az édesapja, Ferenc József, aki ezredesi rangot adományozott az újszülöttnek. A magyar lapok is megírták a császár kívánságát: „Azt akarom, hogy az Isten kegyelméből nekem ajándékozott fiú ezen világba, belépésétől kezdve vitéz hadseregemhez tartozzék.”

A neveltetéséről Ferenc József anyja, Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő gondoskodott, az akkor 21 éves Erzsébet királynénak nem volt beleszólása. A kisfiút szigorúan fogták, katonás neveltetést kapott, s elvárták tőle, hogy hamar nyelveket tanuljon.1863-ban a Hölgyfutás is megírta, hogy az 5 éves Rudolf trónörökös „a magyar nyelvet már folyékonysággal és jó hangsúlyozással beszéli, s most már a cseh nyelvet kezdi tanulni”.

Rudolf trónörökös négyévesen, katonai egyenruhában. Fotó: wikipedia

Jellemző módon 6 évesen már katonai díszszemlékre járt, ilyenkor pedig rá is egyenruhát adtak.1866-ban Erzsébet királyné Rudolf trónörököst és másik gyermekét, Gizellát is magával hozta Magyarországra, ám nem a Budavári Palotában laktak, hanem a zugligeti, Kochmeister-féle pompás, ötszobás nyaralóban. A nyolcéves Rudolf első kérdése a megérkezése után az volt, miért csak egy szobája van a villában, hiszen Bécsben máshoz szokott. A lapok szerint rendszeresen kikocsikáztak a városba, ahol éljenző tömeg fogadta őket.1868-ban aztán arról is meggyőződhettek a gödöllőiek, hogy tényleg jól beszél magyarul az akkor 10 éves Rudolf, hiszen a kastélyba érkezvén magyarul köszönte meg a fogadtatást.

A nevelése ez idő tájt már kevésbé volt poroszos, s azt is tudni lehet, hogy ha a gödöllői kastélyban időzött, akkor reggel hét és nyolc óra között egy „magas paripán szokott kilovagolni.” Azt is megírták az újságok, hogy 1869-ben Gödöllőn, séta közben egy idős, zokogó asszony lépett oda a 11 esztendős Rudolfhoz. A meggyötört nő elpanaszolta, hogy az egyetlen fiát besorozták, pedig ő volt a támasza és nagyon régen nem látta már. Rudolf azt válaszolta, hogy mindenképpen beszél édesapjával, Ferenc Józseffel. Így is történhetett, hiszen napokkal később a fiút elengedték szabadságra és hazatérhetett az édesanyjához.

Katonai pályát jelölt ki számára az édesapja, Ferenc József. Fotó: wikipedia

Tudni lehet azt is, hogy Rudolfot felnőttként kifejezetten taszította az a pompa, ami körülvette a családját és sokszor kritizálta az arisztokráciát, hogy műveletlenek és semmit sem csinálnak. 1870-ben, amikor a Budavári Palotában a barátait látta vendégül, meg is jegyezte:

Ebben az évben feljegyezték azt is, hogy folyékonyan olvasott magyarul és megrendeltette magának a Tanulók közlönyét. Sőt, azt is tudni lehet, hogy 1870 telén ő is kint járt a Városligetben, ahol a befagyott tó jegén zeneszó és esti világítás mellett korcsolyáztak az emberek. Habár az úri huncutságokra általában nemet mondott, a vadászat kivétel volt. A Fővárosi Lapok ebben az évben írta meg, hogy a fiatal trónörökös egy vadászat során 13 lövésből 13 fácánt ejtett.

Sokszor untatta a protokoll, de például 1872-ben – tegyük hozzá még ekkor is csak 14 éves volt – örömmel látogatott el a Magyar Tudományos Akadémiára, mert ott találkozhatott a híres íróval, Arany Jánossal. Meg is jegyezte neki, hogy ismeri a szép költeményeit. Ebben az esztendőben hosszabban időzött Budán, éppen ezért Bécsből 48 hintó elé fogható lovat és 48 hátaslovat hozattak, köztük az ő kedvenceit is. Nagy feltűnést keltett akkor is, amikor egy nap felkereste a Váci utcában a Brunner játékkereskedést. Mint kiderült, azért tért be, hogy a húgának, a négyéves Mária Valériának vegyen játékokat. Mire befejezte a vásárlást, az üzlet előtt nagy tömeg gyűlt össze, mindenki a trónörökösre volt kíváncsi. Ebben az évben a német és magyar mellett már tudott franciául, angolul, csehül és lengyelül is.

A vadászat továbbra is kedvelt időtöltése maradt. Az újságok például szenzációként írtak arról, hogy Gödöllő mellett egy méretes sast lőtt le 1875-ben, egy évvel később pedig az isaszegi erdőben ejtett el egy szintén hatalmas sasmadarat az akkor 17 éves Rudolf. Ekkor már egyre inkább érdekelte a politika (bár véleménye sokszor nem egyezett az udvaréval), de a természettudományok és az írás is foglalkoztatta. 1879-ben egy könyve is megjelent német nyelven, „Tizenöt nap a Dunán” címmel. A 310 oldalas kötetben az úti élményeiről számolt be. Két évvel később pedig „madarászati megfigyelésekből” írt értekezést.

Az utolsó képek a tragikus sorsú trónörökösről. Fotó: wikipedia

A természettudományi ismeretek körébe aztán a hölgyek is bekerültek. Több titkos és kevésbé titkos szeretője is volt a trónörökösnek, aki aztán 1881 májusában, 23 évesen vette el feleségül a belga király lányát, Stefániát. Természetesen az udvar döntött a frigyről, ennek ellenére a bennfentesek szerint Rudolf szerette feleségét. Még ebben az évben Budapestre is ellátogattak, ahol díszbe öltöztetett város és ünneplő tömegek fogadták.

Az biztos, hogy monarchiapárti volt, a magyar önállósodási törekvéseket elvetette, ugyanakkor egyáltalán nem volt ellenséges a magyarokkal, sőt, többször is kijelentette, hogy kedveli az országot.

1889. január 31-én jött a döbbenetes hír, hogy a trónörökös előző nap, csupán 30 éves korában meghalt. A lapok sokáig csak a halál tényét tudták megerősíteni, így hamar találgatni kezdtek. A Pesti Hírlap három lehetséges okot vázolt fel. Egyik szerint párbajban ölték meg a trónörököst, a másik felvetés szerint vadászat közben kapott halálos golyót, a harmadik változat szerint pedig politikai gyilkosság áldozata lett.

Hivatalosan egyik sem. Az udvar ugyanis azt közölte, hogy a mayerlingi vadászkastélyában előbb lelőtte a szeretőjét, Maria von Vetserát, majd maga ellen fordította a fegyverét. Még az 1872-ben elhunyt Zsófia Friderika (Rudolf nagymamája) végrendeletében szerepelt egy passzus, amelyet a végakaratának megfelelően csak akkor lehetett volna elolvasni, amikor Ferenc József halála után Rudolf trónra lép. Valószínűleg a nagymama sem hitte volna, hogy Ferenc József 27 évvel túléli a fiát.