A demokrácia mint valláspótlék

III. évfolyam 2. szám | Első karakter
2021. január 14.

Szilvay Gergely

„Ez elfogadhatatlan, a demokrácia értékeinek semmibevétele” – írta a Facebookon a washingtoni Capitoliumban történt „sajnálatos események” kapcsán Kunhalmi Ágnes. Nem ő az egyetlen magyar közéleti személyiség, aki szükségesnek érezte, hogy nyilvánosan véleményt mondjon a tengerentúli ország ja­nuár eleji forró napjairól.

Amerika nagyhatalom, és joggal figyelik közéletét a magyarok is. Álláspontja is lehet bárkinek, még közzé is teheti. De vajon miért ennyire fontos, hogy ily messziről véleményt mondjanak washingtoni eseményekkel kapcsolatban hazai politikusok? Nem túlzás ez kicsit?

Nem tapasztaltunk ilyen aggódást akkor, amikor négy éve, 2016 novemberében, Donald Trump megválasztása után Hillary Clinton hívei tömegesen zavarogtak Washington és New York utcáin. Nem tiltakoztak a mostani aggódók amiatt, hogy Hillary Clinton évekig kétségbe vonta az általa elvesztett elnökválasztás legitimitását. Nem emiatt aggódtak ugyanis a progresszió itthoni erői, hanem amiatt, hogy Donald Trump nyerte a választást.

A fékek és egyensúlyok hívei, akik egyre jobban kételkednek a kétharmados, minősített többség törvényhozói felhatalmazásában, és rendszerint konszenzust és pluralizmust szeretnének (a kettő amúgy kizárja egymást), amiatt sem fejezték ki sajnálatukat, hogy a Demokrata Párt nemcsak az elnökséget nyerte el a képviselőházi többség mellé, hanem úgy tűnik, övé lesz a szenátus is, magyarán bármit keresztül tud vinni, amit a bíróságok nem akadályoznak meg. Ilyenkor márpedig szokás aggódni a demokratikus mechanizmusok szerelvényei miatt.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés