A washingtoni Capitoliumban Kossuth Lajos szobránál emlékeztek
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/03/QtImRHzkkf81itb57aSqRn2p-8X2cp8XM-EVtMkLfe0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE5YjU1M2IzZTQyMTQ5ZDI4MzY1NDQ2MTk2Yjc0MDkw.jpg)
Kossuth Lajos mellszobra 1990. március 15-e óta áll az amerikai törvényhozás, a Capitolium rotundájában.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/03/QtImRHzkkf81itb57aSqRn2p-8X2cp8XM-EVtMkLfe0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE5YjU1M2IzZTQyMTQ5ZDI4MzY1NDQ2MTk2Yjc0MDkw.jpg)
Kossuth Lajos mellszobra 1990. március 15-e óta áll az amerikai törvényhozás, a Capitolium rotundájában.
A hírszerző és biztonsági ügynökségek a jelek szerint a „színes forradalom” játékszabályai szerint működnek.
Egyszerűen törölték a szavazólapról a demokrata párti Coloradóban.
Mintegy 60 embert vettek őrizetbe.
Az egyik érintett, Maese-Czeropski korábban szerepelt Joe Biden egyik 2020-as kampányfilmjében.
Az ukrán elnök nem számolt azzal, hogy az illegális migráció és a határvédelem Amerikában is egyre nagyobb társadalmi feszültségeket szül.
A rendőrség az illegális tüntetés során összesen 49 embert vett őrizetbe.
A demonstráció hamar elvesztette békés jellegét.
A Capitolium megszállása mögött két olyan szervezet áll, amelyeket az ismert filantróp támogatott.
Több mint háromszázan tüntettek a kongresszus épületében.