Furcsának tűnhet egy nagy hatalommal járó pozíció esetében, de a ceremónia távolról sem kötelező elem. A megválasztott elnök tényleges hivatalba lépése egyszerű folyamat.
Bár egy geopolitikai válság kellős közepén vagyunk, ne legyen kétségünk afelől, hogy ez még évtizedeken át így marad. Különösen nagy várakozás övezi Donald Trump második beiktatását, hiszen visszatérése óriási változást hozhat az amerikai politikában. Nem csupán kormányváltás, hanem paradigmaváltás várható az Egyesült Államokban. Sokak szerint megbukott a woke liberalizmus, és forradalmi változások előtt áll az ország. Ennek első hivatalos jeleit éppen a beiktatási ceremónián láthatjuk majd. De hogy is néz ki egy amerikai elnök beiktatása?
Furcsának tűnhet egy nagy hatalommal járó pozíció esetében, de a ceremónia távolról sem kötelező elem. A megválasztott elnök tényleges hivatalba lépése egyszerű folyamat. Az alkotmány mindössze annyit vár el, hogy letegye az esküt. Ehhez szükség van az USA egy tisztviselőjére, aki felesketi az elnököt – ő a hagyományok szerint a legfelsőbb bíróság elnöke –, illetve két tanúra. Az ország történelmében számos esetben előfordult, hogy az elnök jogi beiktatása igen szűk körben zajlott. Leggyakrabban akkor, ha ciklus közben az alelnöknek kellett az elnök helyébe lépnie. Ez a helyzet az államfő lemondása vagy halála esetén következhet be, ilyenkor a cél az elnöki hatalom folytonosságának mielőbbi helyreállítása, és az új vezetőt az első adandó alkalommal felesketik. Lyndon B. Johnson például az elnöki különgép fedélzetén lépett hivatalba John. F. Kennedy halála után. Egy kerületi bíró eskette fel, a két tanúja saját felesége és az elhunyt elnök neje volt.
A hagyományok azonban azt diktálják, hogy a négyévente esedékes rendes elnöki beiktatásra ünnepélyes keretek között, nagy pompával kerüljön sor. A legelső elnököt, George Washingtont április 30-án eskették fel, ezt követően egészen 1933-ig március 4-én tartották a ceremóniát, vagy ha vasárnapra esett, akkor másnap. A 20. alkotmánykiegészítés elfogadása óta – mely az elnöki utódlás egyes vitás kérdéseit rendezte – az elnököt január 20-án délben iktatják be. Abban az esetben is felesketik délben, ha 20-a vasárnapra esik, csak az ünnepélyt halasztják másnapra.
A hivatalos eskütétel helye jogilag nincs rögzítve, de rendszerint Washington D. C.-ben tartják. A ceremóniát Ronald Reagan 1981-es beiktatása óta a Capitolium nyugati frontján, a National Mallra néző részen rendezik; korábban nem volt fix helyszíne, de leggyakrabban a Capitolium keleti oszlopcsarnokánál tartották. Volt már példa arra, hogy a rossz idő miatt a nyilvános ünnepséget a kongresszus épületében tartották. Az elnökök általában törekszenek a minél nagyobb pompára, és csupán szélsőséges időjárási viszonyok között térnek el a tervektől. Január 20-án ezt nem lehet kizárni.
A ceremónia megszervezéséért az elnöki beiktatási bizottság felel, amelyet a megválasztott államfő nevez ki. Az ünnepélyes eseményen rendszerint jelen van a távozó elnök, a korábbi elnökök, a legfőbb méltóságok, diplomaták, illetve a fegyveres erők magas rangú tisztjei. A beiktatásokon a külügyminisztérium külön kéri, hogy a Washingtonba akkreditált diplomatákon kívül ne jelenjenek meg külföldi delegációk. Ez a hagyomány első hallásra furcsa lehet, de több szempontból is érthető. Az elnök beiktatása amerikai belpolitikai esemény, és a Monroe-elv megfogalmazása óta a politikusok távol akarták tartani a külföldieket – elsősorban az európaiakat. Viszonylag új jelenség, hogy a világ vezetői gyakran utaznak külföldre, a repülőgépek előtt egy amerikai út hetekig is tarthatott. Felmerül a protokoll kérdése is, hiszen a magas rangú vendégek fogadásának megvan a külön ceremóniája, melyet nehéz úgy összeegyeztetni, ha egyszerre sokan jelennek meg. Mindemellett egy elnöki beiktatás biztosítása önmagában óriási kihívás, melyet a külföldi állam- és kormányfők védelme tovább nehezít. A hírek szerint Donald Trump most mégis szakítana ezzel a hagyománnyal, amivel azt kívánja jelezni, hogy a vádakkal szemben az „Amerika az első” politika távolról sem jelenti azt, hogy elszigetelődne a világtól.
Az ünnepség rendszerint már a reggeli órákban megkezdődik zenei, irodalmi vagy más jellegű előadásokkal. A hivatalos rész a hagyományok szerint fél tizenkettő körül kezdődik a távozó és a megválasztott elnök és alelnök érkezésével. Először az alelnököt esketik fel, utána – megközelítőleg délben – az elnököt. Egyszerre lépnek hivatalba az elnöki eskütétel végével.
Ezt követően a tengerészgyalogság zenekara eljátssza az elnöki indulót, a Hail to the Chiefet, a hadsereg pedig 21 ágyúlövéssel köszönti az új államfőt. Ezt követi a ceremónia politikai értelemben legfontosabb pillanata, a beiktatási beszéd, amely kötelező elem, hiszen minden elnök tartott ilyet. 2016-ban Donald Trump kendőzetlenül őszinte beszédet intézett az amerikaiakhoz, melyben nyíltan beszélt hazája súlyos problémáiról. A körülötte feszengő washingtoni elitet és volt elnököket tette felelőssé. Alighanem idén is történelmi szónoklatra készülhetünk.
Közvetlenül a ceremónia után a vezetők bevonulnak a Capitoliumba, és az elnöknek fenntartott irodában a frissen beiktatott államfő ünnepélyes keretek között aláírja az előkészített kinevezéseket és rendeleteket. A hírek szerint Donald Trumpra több mint száz ilyen dokumentum vár az első napon. Ezt követően az új elnök és alelnök díszvendégként vesz részt a kongresszus vezetősége által tartott fogadáson. Az ebédet a Capitolium szoborcsarnokában tartják.
Miután az új elnök és alelnök megérkeznek a Fehér Házba, kezdetét veszi a beiktatási felvonulás. A katonákból és civilekből álló szemlére, amely a Pennsylvania Avenue két és fél kilométeres szakaszán, az elnöki emelvény előtt halad végig, mind az 50 államból és a fővárosból érkeznek résztvevők.
A napot a beiktatási bálok zárják. Az utóbbi évtizedek hagyományai szerint több bált is rendeznek Washington D. C.-ben és a környező településeken, ezekért az elnöki beiktatási bizottság felel. A megválasztott elnök, a first lady, az alelnök és a second lady mindegyiken tiszteletét teszi rövid időre.
Mint láthatjuk, megterhelő első nap vár Donald Trumpra, ám mindez semmi azokhoz a feladatokhoz képest, amelyek ezután következnek. A történelem és az amerikai nép nagy terhet rótt rá. Mi persze azt várjuk az új elnöktől, hogy a külpolitikában tegyen rendet – és vessen véget a szomszédunkban dúló háborúnak.
A honfitársai viszont azt remélik, hogy az USA politikai, intézményes és erkölcsi válságát számolja fel, melybe a progresszívok taszították az országot.
A szerző az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.
Nyitókép: Reuters/LEAH MILLIS
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
A pontos számokat még nem közölték.
Egyszerűen zseniális.
A Melissa nevű hurrikánt az Egyesült Államok történetének legerősebb viharaként tartják számon.
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
Szürreális jelenetek zajlottak le a fővárosi közgyűlésen, amikor a nyugdíj adóztatási tervükről kérdeztük a Tisza Párt képviselőit. Riportunk.
