Hétfőn ukrán radikális aktivista fenyegette a kárpátaljai magyarokat, majd állig felfegyverzett biztonságiak jelentek meg a magyar közösség kulcsfontosságú intézményeinél, illetve Brenzovics László KMKSZ-vezető házánál. Mi lehet a magyarellenes erődemonstráció célja, és hogy látják a helyzetet a kárpátaljaiak? Összefoglalónk.
A kárpátaljai magyarság egyébként sem nyugalmas hétköznapjait újabb incidenssorozat rázta meg hétfő reggel. Kezdődött azzal, hogy egy egyenruhás ukrán nacionalista provokálta a beregszásziakat, majd fegyveresek szállták meg a magyarság fontos intézményeit. Az SZBU (Ukrán Belbiztonsági Szolgálat) emberei megjelentek a térség legfontosabb felsőoktatási centrumánál, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolánál, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány épületémél, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházánál és Brenzovics László lakásánál is. Mi lehet az összehangolt akció célja?
A helyi sajtóértesülések és a magyar közösség lapunknak nyilatkozó elöljárói alapján a következőket állapíthatjuk meg a hétfői atrocitásokról:
1) A nacionalista megfélelmlítési kísérlet közel sem egyedülálló, az utóbbi években rendszeresek voltak a hasonló akciók. Ahogy lapunknak vázolta korábban Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szövetségének elnöke, az ungvári magyar pártszékház felgyújtása vagy a magyarellenes rigmusokkal demonstráló huligánok megjelenése szervezett, megrendelésre módon történt; az ukrán nacionalizmust a Kárpátokon túlról táplálták eddig. A mindennapi együttélés ugyanis nem járt súrlódásokkal, annak ellenére sem, hogy Kijev a kisebbségi nyelvhasználat korlátozásával és a magyar közoktatást megnehezítő oktatási törvénnyel is kritikus helyzetbe hozta a magyarságot, miközben szélsőségesek halállistára tették a magyar képviselőket.
2) Az elmúlt hetekben Szijjártó Péter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt, az ígéretes konzultáció ellenére azonban nem sokkal később kiderült: az ukrán fél kitiltotta területéről Grezsa István miniszteri biztost. Mindezt arra hivatkozva, hogy Budapest beavatkozott az ukrajnai önkormányzati választásokba. Ez a „gesztus” a helyiek szerint már sejtette, hogy újabb kisebbségellenes akciók célpontja lesz a magyar közösség.
3) Az ukrán nacionalizmust valóban felerősítette az említett helyhatósági választás, ahol kifejezetten jól szerepelt a magyarság: hatékony mozgósítással, az KMKSZ eddigi legerősebb kampányával jó eredmények születtek, Beregszász vezetése is magyar kézben maradt. Az új testületek megalakulását azonban adminisztratív eszközökkel eddig akadályozták az ukrán hivatalok, Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsban a magyar képviselők nem kapták meg az akkreditációjukat, így az ülést el kellett halasztani. A tanács működése döntően befolyásolja a magyar lakosságú területek fejlesztését, a magyarság életkörülményeit, így az akadályozás kicsinyes bosszúnak tűnik.
4) A mostani erődemonstráció, a kulcsfontosságú intézmények megszállása és a házkutatás szintén politikai motivációból zajlott Barta József, a KMKSZ alelnöke szerint. Hozzátette, a
Darcsi Karolina a magyar párt kommunikációs vezetője szerint érthetetlen az időzítés, ugyanis mondvacsinált okokkal már két éve is zajlott vizsgálat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ellen. A fegyveresek lezárták az intézményeket, a bent tartózkodókat elküldték, és egész napos házkutatást tartottak. Mindeközben egy jótékonysági alapítványhoz is kiszálltak, és a történelmi Magyarországot ábrázoló térképeket is lefoglaltak.
Biztonsági szolgálat felfegyverzett embere Beregszász belvárosában (TV21 Ungvár felvétele)
5) Az Egán Ede-programmal szembeni fellépés is erősíti azt a koncepciót, hogy Kijev mesterterve szerinti politikai játszma zajlik: a gazdaságélénkítő kezdeményezés a magyar állam támogatásával eddig több mint tizenhatezer helyi vállalkozónak segített. A térség erősítése, a vállalkozói réteg otthon tartása Ukrajna érdeke is, hiszen a központi forrásokat tehermentesíti a program, miközben a régió agráriumát és turizmusát is fellendíti. Ennek ellenére évek óta zajlanak vizsgálatok a projekttel szemben, ám
6) Ukrán oldalról szeparatista kísérletet emlegetnek, illetve pénzmosással vádolják Brenzovics Lászlót, akinek házánál külön biztonsági egység jelent meg. A magyarság képviselői megfélemlítésről beszélnek, és úgy nyilatkoztak, hogy Ukrajna másodrendű állampolgárainak tekinti a kárpátaljai kisebbséget.
Egy biztos: újra mélypontra kerültek a magyar-ukrán kapcsolatok, és újra messzebb vagyunk attól, hogy a kárpátaljai magyarság szabadon, európai módon élhessen jogaival, és ne váljon újra a kijevi boszorkányüldözés céltáblájává.
***
Nyitókép: Az ukrán belügy különleges egysége szállja meg a beregszászi magyar főiskolát (Kárpátalja Ma)
A külügyminiszter rámutatott, hogy a MOL és az MVM azeri beruházásai egészen új dimenziót jelentenek, miután hazánk így már eladóként is megjelent a nemzetközi energiapiacon.
Az ukrán Nemzeti Gárda tisztje vallotta be, hogy még a tarifákban sem tévedtünk.
Bármire kész az ukrán elnök, ha Ukrajna uniós csatlakozásáról van szó.
„Mindenkinek javaslom, menjen ki nyugatra, utána meg fogja becsülni azt, ami itthon van” – fogalmazott a férfi.
Húszezer szavazó személyes adataival élhet vissza a Tisza, a szálak Ukrajnába vezetnek.
A volt német kancellár azt állította, hogy ő tárgyalt volna az oroszokkal, de ezt megakadályozták a balti államok és Lengyelország.
A külügyminiszter rámutatott, hogy a MOL és az MVM azeri beruházásai egészen új dimenziót jelentenek, miután hazánk így már eladóként is megjelent a nemzetközi energiapiacon.
Születésnapi üzenetében többek között kiemelte, hogy országa „támogatja az orosz nép igazságos küzdelmét a nemzeti szuverenitás, területi integritás és biztonsági érdekek védelméért”.
