Ezért döntöttem az abortusz mellett

2020. október 29. 14:47

Urbán Nikolett
Azonnali.hu
Az én környezetemben nemigen fordul elő ilyen ellenszenves hozzáállás az abortuszhoz és az azt vállaló nőkhöz.

„Olyan buborékban élek, ahol azt érzem, nincsenek tabuk. Általában elég szabadon fogalmazhatom meg gondolataim, ritkán találom magam olyan vitákban, ahol élesen eltér a véleményem a vitapartnereimtől.

Ez inkább káros – ezt mutatja az is, mennyire meglepett, mikor olvastam a Genfi Konszenzus Nyilatkozatáról, illetve arról, hogy Lengyelországban alkotmányellenesnek nyilvánították az abortuszt, hacsak nem erőszakolták meg a nőt, vagy nem veszélyezteti életét a terhesség. Ledöbbentem, hiszen az én környezetemben nemigen fordul elő ilyen ellenszenves hozzáállás az abortuszhoz és az azt vállaló nőkhöz. A téma azonban megosztó, még az én buborékomban is.

Sokféle nézőpontot olvastam és hallottam az abortusszal kapcsolatban, de olyanoktól, akik valóban tapasztalatból beszélnek, keveset. Pedig sokan vannak az ismerőseim között is. Elvégeztem a házi feladatot, kérdezgettem őket, de a beszélgetés sosem volt hosszabb pár mondatnál. Még mindig nehezen beszélnek a nők ahhoz képest, hogy milyen sokunkat érint. És hogy miért érdekel ennyire? Mert én is átéltem.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 207 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Randitól senki se esik teherbe.

Egy gyilkos beszámolóját és önfeloldozását hallottuk.

Most az áldozata beszámolójára várunk.

"Ne féljetek": szent II. János Pál szavai 1978-ban, a megválasztásakor, a szent Péter téren összesereglett hívő tömegnek. Ez a felhívás ma is érvényes, sőt, a nem-hívők számára még inkább. Nem bíznak magukban, s ezért rettegve tagadják a megfogant élet jogát az életre.

Kiscsillag! Védekezni kellett volna!
Itt valaki remekül megmondta: a te testedről és életedről valóban te döntesz. No de máséról?

Szívesen meghallgatnám a másik felet is. Csak ő ugye nincs.

R. Fassbinder egyik filmjének címét kölcsönözve: a félelem megeszi a lelket.

Hát, igen. Az abortusz azon egyetlen okból nem mondható gyilkosságnak, hogy a felelősség túlságosan megoszlik. Családtagok, liberális újságírók és helyi megmondóemberek légiója magyarázgatja, hogy minden OK. Ha betörök a házadba, és lelőlek, nincs ez az erkölcsi környezetszennyezés: világos, hogy gyilkos vagyok.

Persze ennek elismerése azt is jelenti, hogy Nikolett nem csak a saját abortuszáért felelős, hanem mindazokéért is, akik találkoznak a véleményével...

Ez a nő lelki sérült lehet, aminek nincs tudatában. Segítségre szorul.
Remélem, nem lesz gyereke egy ilyen érzelemszegény nőnek.

Ha a nő kedves édesanyja is így gondolkodott volna, ezt a megszólalást nem olvastuk volna.

Ott kezdődik a probléma, hogy egy ifjú hölgy 23 éves korában hónapokig összefekszik egy fiúval, akit nem szeret, és még csak nem is védekezik. Ezek után nem csoda, hogy nem érez semmit, amikor elpusztítja a megfogant életet. A fiú pedig több hónapi intim együttlét után első szóra lelotyózza, miközben nyilván ő is tudja, hogy az apaságot ma már könnyű bizonyítani.

Az ilyen embereket, akik számára a szexuális együttlét nem jelent többet, mint amikor megisznak egy sört, az emberi élet misztériumát pedig kb. annyira értékelik, mint egy legyet, amit lecsapnak, csak kényszerrel lehet a felelősségvállalás útjára téríteni.

Ezt nem valamiféle prüdéria mondatja velem, mert úgy tartom, hogy a szüzesség már régóta nem vagyon és az ifjúkori szexualitás nem bűn, hanem lehetőség. Csakhogy már a nagyanyátok számára sem az abortusz volt a nem kívánt terhesség elleni védekezés egyetlen módja. Hogy van bőr a képeteken még ma is az ölést használni gumi vagy bogyó helyett, ráadásul szabadságideológiát hazudni köré?!

"És hogy hogyan lehet az, hogy míg ellenzem a halálbüntetést, úgy az abortuszt nem? Talán arról van szó, hogy ami az én testemmel és életemmel történik, arról én akarok dönteni, mert csak rám hat vissza - de természetesen ez sem igaz teljesen."

Mások halálbüntetését ellenzed a saját gyerekedet meg simán megölted, megöletted.

Ott siklott ki a történet, hogy a szerző anyja még nem rendelkezett lányára jellemző progresszív gondolkodással.

És mi a helyzet azzal a gyerekkel akit megölnek, pedig meg akart születni???

Egerben van egy templom, benne az egyik oldalon egy babakocsi, abban kicsi keresztek sokasága.

Megszenvedett, nem véletlen happy end. De jó, és még a Covidon is túl, remélhetőleg jövő Karácsonyra már csak történet, mindnyájunknak.

Erről eszembe jutott az az amerikai nő, aki a petefészek-eltávolítása után azt nyilatkozta, hogy csak azt sajnálja, így már nem lehet abortusza. Progresszívéknak megvan az a rétege, akik még büszkék is az abortuszra.

Erről: "Két rossz közül kellett választanom, és a számomra kevésbé rosszat választottam." meg az jut az eszembe, hogy ha lesz párja, és az egy vita után szájonvágja, akkor fogadja el, hogy ő is a számára kevésbé rosszat választotta. Ugye nem akar különbséget tenni, hogy ki választhat szabadon két rossz dolog közül?

Illetve még az jutott az eszembe, hogy a történelem során még soha nem volt ilyen egyszerű védekezni a nem kívánt terhesség ellen, szóval aki a saját lustasága miatt esik teherbe, az talán szembe is nézhet a következményekkel (jaj, tudom, hogy ez az utolsó kifejezés tabu az érzékenyítők szerint...)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés