Németország húzhatja keresztül az új magyar kormány terveit

Átfogó strukturális változásokról kell döntenie az új kormánynak, Magyar Péter és a Tisza Párt a magyar gazdaság gyors szerkezeti átalakítása nélkül aligha tudná sikeresen végrehajtani az ambiciózus terveit. A feladat nem lehetetlen, ugyanakkor ezt az átfogó gazdaságszerkezeti étalakulást érdemben lassítja Németország, ahol idén is elmarad a régóta várt gazdasági növekedés.

A német gazdaság 2023 óta gyakorlatilag stagnál, áttörést 2026-ra vártak az elemzők, ugyanakkor a biztató kilátásokat gyorsan semmissé tette az iráni konfliktus és a következményeként kialakult globális energiaválság. Ez Magyarország szempontjából is rossz hír, mivel a magyar gazdaság gyakorlatilag teljesen kitett Berlin eredményeinek.

A korábbi modell, amely Németországot évtizedeken keresztül a világ egyik legjobban teljesítő gazdaságává tette, úgy tűnik, végleg megbukott, miközben Berlin nagyon lassan halad a növekedni képtelen német gazdaság átfogó szerkezeti átalakításával.

Berlin diktálja a magyar tempót

Magyarország legszorosabb gazdasági partnere a rendszerváltás óta stabilan Németország: a nyilvános adatok szerint 900 ezer német vállalkozás tevékenykedik hazánkban és exportunk 25-35 százalék is Németországba irányul. Éppen ezért

Nem véletlen, hogy az elmúlt években a magyar GDP sem volt képes 1 százalékot meghaladó növekedésre, ami annak ellenére is aggodalomra ad okot, hogy a recessziót sikerült elkerülni. A legnagyobb problémát a német ipar, elsősorban az autóipar évek óta tartó lassulása és a beruházások elmaradása okozza, miközben a piaci szereplők versenyképessége folyamatosan és meredeken visszaesett a versenytársakhoz képest. 

Az újabb közel-keleti konfliktus ugyanakkor mindent borított, mivel a válság miatt jelentősen megemelkedő kőolaj- és földgáz világpiaci árak azonnal éreztetik hatásukat az energia-intenzív német gazdaság minden területén.

Lassan reagál a német politika

A fosszilis energiahordozók világpiaci árának 50-70-100 százalékos márciusi emelkedése azonnal megjelenik a német mindennapokban:

• az üzemanyag a német jövedelmi szinthez viszonyítva is kimondottan drága,
• a földgáz áremelkedése pedig a villamosenergia árát is magával húzza,
• közben a gazdaságot az állami mentőövek
• és az állami beruházások tartják lélegeztetőgépen.
• A szükséges átalakításokat pedig adminisztratív terhek
• és az átfogó, minden területre kiterjedő stratégia hiánya nehezíti.

Berlin az elmúlt hónapokban több fontos intézkedést is bejelentett. Ezek közül kiemelkedő jelentősége van a fiskális fegyelem lazításának, vagyis Németország az államadósság növelésével is végrehajthat elkerülhetetlen reformokat. Ezek közé tartoznak a jelentős védelmi beruházások, e területen a németek vissza akarnak térni globális vezető szerepükhöz.

A legfontosabb tervek közé tartozik az energetikai átállás a megújuló energiaforrásokra, ezzel csökkentve a fosszilis energiafüggőséget. Az energia-intenzív ipari átállás ugyanakkor lassan halad és számos adminisztratív akadály is nehezíti, miközben a gazdasági szereplők Európa legmagasabb energiaköltségei mellett az egyik legnagyobb társasági adót is fizetik.

A tervekben ezért adócsökkentések és beruházás-ösztönzések is megjelennek. A lakosság energetikai fejlesztései látványosabban haladnak: sok német család már megújuló energiával, elsősorban napelemekkel és hőszivattyús rendszerekkel oldja meg szükségleteit. Ennek ellenére

Az energiaárak szinte teljes mértékben ki vannak téve a világpiaci folyamatoknak, mióta 2022-ben az orosz-ukrán háború következtében Németország levált az olcsó vezetékes orosz energiaforrásokról, ráadásul úgy, hogy a 2010-es évektől az orosz energiafüggőségre épült a berlini gazdaságpolitika. A Moszkvával megromlott kapcsolatok helyreállítására egyelőre nincs remény, de az orosz szállítmányok újraindítása is akadályokba ütközne, mivel ukránok felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetékeket.

Az orosz energia adta a lendületet

Az orosz energiafüggőség a 2010-es években vált a német gazdaság meghatározó szegmensévé azt követően, hogy Berlin az évtized elején gyakorlatilag kivezette az atomenergiát, erőműveit pedig leszerelte. 

Berlin az atomenergia kivezetésével párhuzamosan átmenetileg jelentősen megnövelte a földgázerőművek szerepét az energia-előállításban. Ez vezetett a 2022-es energiaválsághoz és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a német gazdaság növekedésre képtelen helyzetbe került. 

Az elemzők egyhangú véleménye szerint Németország versenyképessége középtávon is nehezen állítható helyre, mivel mindennek az alapja az energiakitettség csökkentése és az árak kordában tartása lenne. Emellett az autóipari átállást is jelentősen gyorsítani kellene, miközben az elektromos járműgyártáshoz szükséges kritikus alapanyagok beszerzése újabb függőséget jelent majd Berlin számára.

A német gazdaság nehézségei pedig mindaddig átgyűrűznek a hazai mindennapokba is, ezért a következő években a magyar gazdaságpolitikát is új pályára kell állítani.

Nyitókép: MARIJAN MURAT / DPA / AFP