Ne azt nézzük, hogy milyen jó volt, amíg nem volt!
„Trianon százéves évfordulóján a meglévő országhatárok ellenére megmaradt, azt felülíró nemzeti összetartozásunkat kívántuk megünnepelni itt a Kárpát-medencében. Sok plébániaközösség is készült az ünnepre, Csaba testvérnek is biztosan tele volt a naptára számos ehhez kapcsolódó programmal. Miként éli meg a trianoni jubileumot?
Árva gyerekeket nevelek, és mindig azt mondom: »Kicsi szívem, ha mindig hátrafelé nézel, akkor jó nagyot fogsz esni.« Egy-egy gyerekben nagyon mély sebek, fájdalmak vannak, amelyeket én nem tudok utólag meg nem történtté tenni, de biztatni tudom őket, hogy a jövőbe nézzenek és a holnapot építsék. A népünk sem tudja a múltat meg nem történtté tenni, és ha az amiatt érzett fájdalom határozza meg ma is az életünket, meg is béníthat bennünket. A gyermekeknek, a kollégáimnak is, a népemnek is azt mondom: nézzünk előre. Legyen a történészek dolga, hogy Árpád vezérék mikor jöttek be, vagy már itt voltak, nekünk az a fő, hogy tudtak vérszerződést kötni, az itt élő emberekkel asztalhoz ülni.
Trianonra a legjobb vigasz az lenne, ha a Kárpát-medencében élő népek tényleg egy asztalhoz tudnának ülni, ki tudnának engesztelődni, és közösen azt az árpádi államot, a Kárpát-medencét tündérkertté tennénk. Nem etnikai, politikai vagy gazdasági törésvonalakat kell okolni, hanem az együttműködés vágya kell hogy belülről megszülessen.
Sokszor kérdik, hogy nálunk, a gyermekotthonban milyen nemzetiségűek a gyerekek. Van itt román, magyar, cigány, német, zsidó, mindenféle felmenőkkel rendelkező gyermek, de nem ez a lényeg, mert békében, szeretetben, jó testvérekként tudnak együtt lenni, kacagnak, viccet mondanak, honlapot terveznek, álmodoznak.
Az összefogást tehát nemcsak úgy képzelem el, hogy mi, magyarul beszélő emberek kell hogy összefogjunk a Kárpát-medencében, hanem mindannyian, akik itt élünk. Ez a közös hazánk, és nemcsak az embereké, hanem az itt élő növényeké, állatoké is: terjesszük ki a szeretetünket mindazokra, akikkel, amikkel szülőföldünkön osztozunk.”
Összesen 45 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Élvezet volt elolvasni a teljes cikket. Nagyon mély, nagyon emberi, örülök, hogy olvashatok ilyen emberektől, mint Böjte Csaba.
Talán adja meg magát?
Csak egy kicsit? Ég és föld ez a két ember.
Csak aki imádságos ember, csak aki Jézus tanítását követi az gondolkodhat ilyen Istennek tetszően.
Bejelentkezés