Boszorkányok, titkok és talányok
Ritka esemény, hogy magyar nagyregény jelenik meg. Még ritkább, hogy a megjelenő nagyregény írója a Kolozsváron lakó, de magát szilágyságinak tartó Szilágyi István. A nyolcvanegy éves szerzőnek a most megjelent Messze túl a láthatáron az ötödik regénye. Az 1969-es Üllő, dobszó, harang után 1975-ben megjelent második regény, a Kő hull apadó kútba – a szeretőjét meggyilkoló Szendy Ilka megtorolatlan bűne miatti megbolondulásának, egyben a század eleji erdélyi magyar világ eltűnésének története – a huszadik század második felének talán legjelentősebb magyar regénye volt. Az 1990-es Agancsbozót főszereplője, Deres arra ébred, hogy egy sziklapárkányon van, mások bekötözték a sebeit, s ezután három férfival él együtt egy barlangban, akik a kovácsmesterséget kívánják továbbvinni. Az Agancsbozót a legtalányosabb, legnehezebben olvasható műve Szilágyi Istvánnak.
A 2001-es Hollóidő a hódoltság korába kalauzol minket, s két részből áll: Revek falujának parókiáján az élet misztériumáról és a szabad akaratról elmélkednek a szereplők; a második részben reveki legények látnak világot katonaként, mígnem a regény végén szétgurulnak a csata után piramisba rakott, levágott fejek. A történetet át-átszövik a mágikus-mitikus jelenségek. A mostani regény, a Messze túl a láthatáron ugyancsak történelmi időkbe kalauzol: a Rákóczi-szabadságharcot követő évtizedekbe. Úgyszintén két részből áll, úgyszintén nyomasztó a hangulata, és úgyszintén tele van megfejtetlen talányokkal. Története pedig egyszerű: Tompay Wajtha Mátyás, II. Rákóczi Ferenc szekretáriusa török követségből érkezik haza, de jelentésére nem kíváncsiak, a fejedelem hazaküldi a családjához, hiszen rég nem látta feleségét és gyermekeit. Igen ám, de mikor hazaér, megtudja, hogy felesége előző este szánon távozott – didergős, havas tél van épp ugyanis – egy ismeretlen idegennel. A lápos-mocsaras világban a keresésére indulnak, de kiderül, hogy a közeli tó jege beszakadt a szán alatt, s az utasok lovastul odalettek. Mindezt az első részből tudjuk meg, amely a főhős emlékirata. A második rész – Amerre a világ – évtizedekkel később játszódik, mikor Tompay Wajtha Mátyás urunk Tipród minivármegye főbírája, aki az őt faggató vármegyei „alkalmazottak” kérdéseire felelget, felelevenítve az előző évtizedek furcsa bírósági eseteit.
