Akár radikális iszlamista mozgalmakkal is kapcsolatban állhattak a francia önkormányzati választáson egyes jelöltek a napokban nyilvánosságra került híradások szerint. Az utóbbi időben már muszlim párt is alakult Franciaországban. A többségi társadalom egyre aktívabban követel válaszokat a sikertelen integrációs politika miatt.
Németh Olívia írása a Mandiner hetilapban.
Az Európát sújtó 2015-ös migrációs válság, a szélsőséges iszlamisták által elkövetett terrortámadások, illetve a külvárosi, döntően bevándorló-hátterűek lakta kerületekben zajló zavargások következtében a muszlim lakosság sikertelen integrációja egyre jobban foglalkoztatja a francia közvéleményt. Egyes hangok fordított gyarmatosításra hívják fel a figyelmet, a politikai és intellektuális színtéren viszont a többség továbbra is hallgatásba burkolózik. Mindezzel párhuzamosan a muszlim közösségek politikai reprezentáció iránti igénye is megnövekedett, és helyi szinten szeparatista törekvések miatt aggódik a kormányzat.
Kétes kötődések
A Valeurs actuelles konzervatív hetilap friss tudósítása szerint belügyminiszteri vizsgálat folyik azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltbeli önkormányzati választáson több helyen lehettek jelen úgynevezett közösségi listák. E listák jelöltjei a gyanú szerint a szeparatizmus igényével léphetnek fel, és kapcsolatban állhatnak akár radikális iszlám mozgalmakkal is. A Le Figaro napilap által közöltek szerint például Saint-Étienne-du-Rouvray-ban egy hivatalosan független, de a Muszlim Testvériséghez is köthető muzulmán politikus által vezetett lista 13,69 százalékot kapott, a Párizstól északra fekvő Goussainville községben pedig olyan polgármestert választottak, aki fundamentalista szervezetekkel állhat kapcsolatban.
A belügyi tárca öt megye esetében folytat vizsgálatot. A Le Figaro által közzétettek szerint a miniszter arra kérte fel a megyék prefektusait, hogy kísérjék figyelemmel, az egyes tisztségviselők tesznek-e olyan lépéseket, amelyek ellentétesek a köztársaság értékeivel, és amelyek nem tartják tiszteletben
a nők és a férfiak közötti egyenlőséget.
A muzulmánok különálló politikai fellépésével kapcsolatban a Valeurs actuelles leszögezi: az első ilyen lépés a muszlim párt önálló indítása volt a 2019-es európai parlamenti választáson, és hasonlókra lehet számítani a jövőben is.
Évtizedes múlt
Franciaország jelenleg a legnagyobb muszlim lakossággal rendelkező európai ország, a muzulmán bevándorlók döntő többsége a második világháború után, a munkaerőhiány miatt érkezett oda. Ezt követően részarányuk főként a családegyesítések és a megengedő bevándorlási politika révén bővült tovább.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
A demilitarizált övezet felügyelete és kockázatai különösen vitatottak.
„Mi vagyunk az élő példa arra, lehetett volna ez másképp” – erősítette meg a miniszterelnök.
Még mindig nem tudtak kiigazodni az orosz elnökön.
A kormányfő szerint van félnivalójuk.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
A műsor kritikus és szatirikus hangnemben vizsgálja, hogyan épül fel a „slim fit messiás” narratívája, miközben egyre több politikai ellentmondás kerül felszínre.
