A roma holokauszt áldozataira emlékezett az Országos Roma Önkormányzat

2020. augusztus 2. 15:08
Augusztus 2-át a Cigány Világszövetség 1972-ben nyilvánította a roma holokauszt emléknapjává.

A második világháború alatt meggyilkolt romákra emlékezett az Országos Roma Önkormányzat a roma holokauszt emléknapján, vasárnap Budapesten. Agócs János, a szervezet elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy az áldozatok egyszerű roma emberek voltak, édesanyák, édesapák és gyermekek. Kitartásukat mutatja, hogy a holokauszt áldozatai közül egyedül a romáknál nem tudták a családokat szétválasztani a gyilkosok – tette hozzá. Az ORÖ elnöke hangsúlyozta: ma is vérző szívvel emlékeznek a gyilkos eszme áldozataira, és együttéreznek azokkal, akik most is nap mint nap tapasztalják a diszkrimináció valamilyen formáját. Agócs János azt mondta, hogy a roma holokauszt emléknapja kimaradt a történelemkönyvekből, de a cigányság nem feledi a 76 évvel ezelőtt történteket.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a kormány feladatának tekinti, hogy a roma holokausztról szóló ismereteket erősítse, betemesse a társadalom különböző csoportjai közötti árkokat, és hidakat építsen közöttük. Felidézte: augusztus 2-át a Cigány Világszövetség 1972-ben nyilvánította a roma holokauszt emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer romát és szintit gyilkoltak meg a nácik az auschwitz-birkenaui haláltáborban. Kiemelte, hogy a kormányzat Magyarországon és a nemzetközi színtéren is következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek ügye mellett, és feladatának tekinti, hogy az Európai Unióban felhívja a figyelmet a cigány kisebbség helyzetére. Az állam felelős azért, hogy soha többé ne történhessen a 76 évvel ezelőttihez hasonló tragédia – mondta a politikus.

Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyteremtési főigazgatóságának vezetője úgy fogalmazott, hogy az Országos Roma Önkormányzat olyan kincse az országnak, amely a legszélesebb hidakat képes megteremteni romák és nem romák között, ám a hidak építése még nem fejeződött be.

Fahidi Éva holokauszttúlélő, aki maga is a haláltáborban volt a tömeggyilkosság idején, azt mondta: ez egy olyan folyamat vége volt, amely verbális agresszióval kezdődött és a gázkamrában végződött. Hozzátette: ezért ragad meg minden alkalmat arra, hogy felhívja a figyelmet a gyűlöletkeltés veszélyére. A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták az ORÖ székházának falán a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját. Az ünnepségen jelen volt Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, képviseltette továbbá magát a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, az Országos Örmény Önkormányzat, valamint a budapesti francia és indiai nagykövetség is.

(MTI)

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára (b) és Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke koszorút helyez el a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, az Országos Roma Önkormányzat székháza falán található emléktáblánál 2020. augusztus 2-án. A világnap, amelyet 1972 óta ezen a napon tartanak, dátuma arra emlékeztet, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra az auschwitzi haláltáborban SS-katonák több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg. MTI/Balogh Zoltán

Összesen 73 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Történetesen angolból kell visszafordítanom magyarra, amit Karsai László történész, holokauszt specialista, a magyarországi cigányokat ért vészkorszaki üldöztetésről írt a Népszabadságban:

Roma holocaust, Hungarian history
by Dr. László Karsai, Professor of History
Népszabadság, 17 Aug. 1998.

Több mint egy évtizedes levéltári kutatás után úgy ítélem meg, hogy azoknak a cigányoknak a száma, akiket bármiféle üldöztetés ért, ötezerre tehető, ezek közül körülbelül egyezer vált a cigány holokauszt áldozatává.

Az M1-en a porajmosról emlékezve a hírblokkokban többször is kijelentik: a roma holokausztnak 5- és hetvenezer körüli áldozata volt Magyarországon.
Számoljunk. Az 1930-as években végzett népszámlálás nem egészen negyvenezer cigányt jelzett csonka- Magyarországon. 1947-ben a háború után 47 ezer cigányt írtak össze nálunk. Most lehet jönni azzal, hogy de 1930 körül is volt már 100-150 ezer a létszámuk, de ez azon nem változtat, hogy cigány honfitársain azon egyedüli etnikai csoporthoz tartoztak, melyek szépen növelték létszámukat a világégés során. Ha hetvenezer magyar cigány áldozat lett volna a második világháborúban, ma nem kellene eltartanunk egymillió cigányt- ez gondolom minden átlagos intellektusú olvasónak nyilvánvaló. Sajnos a cigányság- vezetőik included , közül a magyar átlagos intellektust csak kb az öt százalék éri el, így nem akarattal idegesítenek minket ezekkel a mesebeli számokkal. Ma pl egy ünnepségen több tízezer porajmos cigány áldozat nevét olvassák fel, csak azt felejtik el megemlíteni, hogy ennek töredéke a magyar cigány...
Karsai mérvadó a témában, az ezer körüli áldozatszám, amit mond, az azt jelenti, hogy még ezer sem lehetett a haláltáborban megölt magyar cigányok száma. Aminél a nem zsidó haláltáborba hurcolt és meghalt magyarok létszáma is nagyobb lehet- és akkor még a negyvenezer valódi délvidéki magyar mártírról még nem is szóltunk.
És a végén még valami. Ausztria és Horvátország a második világháborúban szinte még az írmagját is kiirtotta a cigányainak (30-40 ezer cigány országonként), amit szépen jelez, hogy porajmos ügyben valahogyan nem említik őket, nincs aki vernyogjon...

Te, mocskos buzi, nem gondolod, hogy az emberek nem vevők ordas hazugságokra? A tízezrével haláltáborokban kiirtott magyar cigányok mítoszáról még Karsai rántotta le a leplet vagy 25 éve. Te te firkás lipsiként bizonyára meg tudod válaszolni azt az egyszerű kérést, ha a magyar cigányok tízezerszám pusztultak el haláltáborokban, akkor hogyan lehetséges, hogy az 1930-as évek végi és 1947-es népszámlálás adatai szerint vagy 15%-al nőtt a létszámuk a világégés során?

Néhány kihagyott tétel:
Cyrenei népirtás - (ma Líbia) i.u. 116-ban, 220 000 áldozat, a zsidók megették áldozataik húsát, megitták vérüket és beleiket övként magukra tekerték Dio Cassius szerint.
Ciprusi holokauszt – i.u. 117-ben, 240 000 áldozat, a világ egyik legszörnyűbb holokausztja a többségbe került zsidó lakosság részvételével, a zsidók elkezdték kiirtani Ciprus nem zsidó lakosságát
Bar Kohba-lázadás (második - vagy harmadik - zsidó háború) - 132-35, kb. 600 000 áldozat, a hamis Messiás, Bar-Kohba vezetésével a zsidók fellázadtak Róma ellen

Válaszok:
bispora | 2020. augusztus 2. 19:49

A szomorú, hogy megtörtént, egyetlen ártatlan ember halála is tragédia. S szomorú a témában folyó számháborúzás is.

A te TV-d is, tudod, az állami M1.
Porajmos ügyben csúsztatnak és igazodni próbálnak. Most mondja épp a maca az M1 hiradóban, hogy Auswitzban ezen a napon öltek meg 3 ezer cigányt. Csak nem teszi hozzá, ezek nem magyar cigányok voltak. aztán mondja, egy bárgyú zsidó maca, hogy 14 ezer cigány áldozat nevét olvassák fel. Remek, ezek sem magyar áldozatok nevei 99%-ban. Az M1 tehát úgy hazudik, hogy igazat mond- pont úgy ahogy a 444, index, 24 hu és az összes nyugati main stream média.

Mondjuk a muszlimok Indiában produkáltak pár millió halottat, ráadásul jelen poszt alanyai, balszerencsénkre akkor indultak világgá onnan...

Ha a Fidesz híradója porajmosozik, akkor a Fidesz Origója miért két család vitájaként ír az érdi-enyingi bűnöző cigányok bandaháborújáról? Mi ennek az értelme. Ráadásul az érdi csetepaté alatt ott egy másik hír pedofil prostitúcióról, ahol egy mocskos cigány kant látni a vágóképeken. Tényleg nincsen jelentősége ezeknél az eseteknél az etnikai szálnak? Tényleg igaza volt a velejéig romlott Till Attilának, hogy a csicska című filmjében cigányt tartottak rabszolgaként fehér magyarok?

Nincs. A két, közvetlenül a világháború előtti és utáni cenzus még a régi elvek szerint készült- akkoriban nem volt tabu cigánynak látni azt aki az volt. A demográfusok szerint akkoriban kb a cigány népesség felét sikerült összeírni. Ez arra a tényre nincsen hatással, hogy a létszámuk nőtt a világháború alatt, maga a tény jelzi, hogy Karsai ezres áldozati száma a valóság. Egy 1947-es százezres cigányságból az alacsony generációs idő és eleinte az öt körüli TFr-el számolva, ami mára feleződött csak meg, simán kijön a milliós szám. A recens kutatások közül a Debreceni egyetem kutatói 800-ezres számot adnak meg.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés