Szankciós listán az olaj: Magyarország újra elérte, amit szeretett volna
Zökkenőmentesen mehet továbbra is az export.
Az igazságügyi miniszter szerint a döntés rendkívül heves vita után született meg.
Támogatja a cseh kormány azt a szenátusi javaslatot, hogy a cseh állampolgároknak alkotmányos joga legyen a fegyveres önvédelemre és védelemre – jelentette be Marie Benesová igazságügyi miniszter hétfőn este a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón Prágában.
A kormány álláspontja váratlan, mert a témához készült előzetes szakmai háttéranyagokban az áll, hogy a kabinet semleges álláspontra helyezkedik ez ügyben. „A döntés rendkívül heves vita után született meg” – mondta Benesová újságíróknak, de további részleteket nem árult el. Lubomír Metnar védelmi miniszter rámutatott: a miniszterek egy része – saját magát is beleértve – a heves vita során megváltoztatta korábbi elutasító vagy tartózkodó álláspontját, „tekintettel a biztonsági helyzet alakulására Csehországban”. Részleteket azonban ő sem közölt.
A felsőház javaslata szerint az állampolgárok jogát a fegyveres önvédelemre és védelemre az emberi szabadságjogok listájába foglalnák bele, amely része a cseh alkotmánynak. „A saját, illetve más ember életének fegyveres védelme a törvény által meghatározott feltételek mellett biztosított” – olvasható egyebek között a javaslatban, amelyet az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátori csoportja kezdeményezett, és a felsőház is elfogadott.
Az alkotmánytörvény kibővítésének célja – fejtette ki korábban Martin Cervícek, az ODS szenátori csoportjának elnöke – megakadályozni az Európai Unióban tapasztalható leszerelési tendenciákat, illetve azt, hogy az önvédelemhez való jogot egyszerű jogszabállyal korlátozni lehessen a jövőben.
A téma az elmúlt hónapokban a cseh sajtóban és a közéletben is nagyon éles volt. Az egyik oldal szerint a fegyveres önvédelem alapvető emberi jog, míg a másik azt állítja, hogy a jogszabály elfogadása a biztonsági helyzet romlásához fog vezetni az országban.
Az alkotmánytörvényt módosító javaslat elfogadásához a parlament mindkét házában háromötödös többségre van szükség.
(MTI)