Közel-Kelet a közeli Nyugaton

2020. július 9.
A bécsi utcákon csaptak össze kurdok és szélsőbalos támogatóik török nacionalistákkal: a kurd vidékekről importált konfliktus miatt Ankara és Bécs is felemelte a szavát – és bekérette egymás nagykövetét.

Napok óta feszült a török–osztrák viszony, miután Bécs belvárosában június végén egymásnak estek az antifák, a kurdok és a török szélsőségesek. Ankara és Bécs kölcsönösen bekérette egymás nagykövetét: a török külügy azzal vádolja az osztrákokat, hogy hagyják a fővárosban grasszálni a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségeseit, miközben a törökökkel agresszívan bánnak a rendőrök, Sebastian Kurz pedig azt veti Törökország szemére, hogy Ausztriába exportálja belső nézeteltéréseit.

Kurd sérelmek

A konfliktus június 24-én vette kezdetét, amikor egy kurdpárti feminista csoport tüntetést szervezett a bécsi Favoritenbe. Ez az a kerület, ahol Lázár János annak idején elkészítette emlékezetes bécsi videóját – tény, hogy Favoriten lakosságának körülbelül az egyharmada bevándorló, a tizede pedig muszlim. A mintegy negyven nő azért vonult utcára, hogy így tiltakozzon Törökország szíriai és észak-iraki hadműveletei ellen, amelyek rengeteg női áldozatot is követelnek. A demonstrá­ción a szélsőbalos antifa és a kurd Női Védelmi Egységek (YPJ) nevű fegyveres szervezet támogatói is megjelentek. Csakhogy a demonstrációt rövidesen radikális törökök erőszakos csoportja zavarta meg. Sokan közülük az ultranacionalista Szürke Farkasok nevű csoportosulás tagjai voltak – ez az a mozgalom, amelyhez Vona Gábor egykori Jobbik-elnököt is baráti szálak fűzik. A konfliktus elfajulását megelőzendő a rendőrség is közbelépett, miközben a kurdpárti csoport a közeli Ernst-Kirchweger-Haus nevű „autonóm centrumba” menekült – ez egy viszonylag ismert baloldali közösségi központ Favoritenben, és korábban az Osztrák Kommunista Párt tulajdona volt.

A törökök eközben több száz fősre duzzadt tömege körülvette az épületet, és többször megpróbálkozott a megrohamozásával is, de a rongáláson kívül nem sokra jutott. A rendőrségnek körülbelül éjfélre sikerült feloszlatnia a tömeget. Az egyenruhások előállítottak néhány kurd és török aktivistát, utóbbiakat főleg azért, mert a Szürke Farkasok kézjelét mutatták az utcán – ezt a szimbólumot néhány éve betiltották Ausztriában.

„Egy időre a pánikhangulat is eluralkodott az utcákon”

A balhénak azonban nem volt vége, sőt baloldali csoportok másnapra a szélsőjobboldali erőszak elleni tüntetést szerveztek a Favoritenbe, amelyet a török szélsőségesek természetesen ismét megpróbáltak megzavarni. A Szürke Farkasok és a hozzá csatlakozók üvegekkel, macskakövekkel, vasdarabokkal és pirotechnikai eszközökkel dobálták meg a baloldali tüntetőket, a kivezényelt rendőröket, sőt még egy rendőrkutyát is megsebesítettek. Ismét célba vették az Ernst-Kirchweger-Haust, ám ezúttal sem sikerült elfoglalniuk. A környező épületekben is jelentős anyagi károk keletkeztek. Karl Nehammer belügyminiszter úgy fogalmazott: az ultranacionalista törökök ezzel átléptek egy határt.

A kedélyek péntekre sem csillapodtak, miután az antifa bécsi fiókszervezete erre a napra is demonstrációt szervezett „a fasizmus” ellen a Favoritenbe. Az eredmény a nagy számban kivezényelt rendőrök – még pár rendőrhelikopter is körözött a kerület felett – jelenléte ellenére nagyjából borítékolható volt: petárdák robbantak a tömegben, egy időre a pánikhangulat is eluralkodott az utcákon. Az egyik metróállomáson is összeverekedtek a tüntetők, de a rohamrendőrök kiérkezésére a csoportosulások nagyrészt gyorsan feloszlottak.

A kancellár nem hagyja

Szombatra oldódni kezdett a feszültség, a kurd szervezetek beszámolói szerint szinte mindenfajta közjátéktól mentesen tudtak tüntetni aznap este. Diplomáciai szinten viszont éppen ekkor kezdtek felpörögni az események. A bécsi külügy hétfőre berendelte a török nagykövetet, Kurz kancellár pedig kijelentette: zéró toleranciával lépnek fel az ilyen esetekben. „Nem fogjuk hagyni, hogy konfliktusokat hurcoljanak be Törökországból Ausztriába, hogy aztán erőszakosan törjenek ki az utcáinkon” – fogalmazott a kormányfő. Alexander Schallenberg külügyminiszter azt is nehezményezte, hogy Ozan Ceyhun török nagykövet egyenlőségjelet tett a demonstrálók és a terrorszervezetek támogatói közé. Ceyhunt arra kérték, hogy próbálja meg hűteni a kedélyeket „ahelyett, hogy olajat öntene a tűzre”.

Kurd és török tüntetőket választanak el egymástól osztrák rendőrök Bécsben.<br>Fotó: MTI / AP / Ronald Zak

Válaszul Ankara is bekérette az osztrák misszióvezetőt a külügybe. Ők úgy fogalmaztak: „az, hogy Bécsben a PKK terrorszervezet és támogatói napok óta demonstrációkat szervezhetnek, csak egy újabb bizonyítéka annak, mennyire álszenten zajlik a terrorizmus elleni küzdelem”. Ceyhun útján a török külügyi tárca azt is közölte, hogy elégedetlenek a rendőrség tevékenységével: „a rendőrök kemény fellépése török származású fiatalok sebesüléséhez és a török közösséghez tartozó üzletek megrongálódásához vezetett”.

Címlapkép: MTI / AP / Ronald Zak

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés