Milyen módon figyelték meg a külügyminisztert, és hogyan tud valaki visszaélni a megszerzett információkkal? Bűncselekménynek minősül-e Panyi Szabolcs tevékenysége? Többek közt e témákat beszéltük meg ifj. Balsai Istvánnal.
Lapunk hétfőn megjelent cikke robbantotta ki a tiszás ügynökbotrányt, amelynek egyik főszereplője a magát független újságírónak nevező Panyi Szabolcs. Egy a Mandinernek eljuttatott felvételen Direkt36 és a Vsquare külföldön kiképzett (és ismeretlen kapcsolatainak köszönhetően rendszeresen szigorúan titkos információkhoz jutó) munkatársa egy ismeretlen nővel beszélget többek közt arról, hogy egy másik ország valamilyen szervezetének kiadta Szijjártó Péter telefonszámát. Kiderült, ily módon megfigyelték, hogy a külügyminiszter telefonja milyen hívásokat indít és fogad. Panyi megemlíti azt is, hogy olyan szoros baráti kapcsolatban van Orbán Anitával, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjével, hogy amennyiben kormánytag lenne, ő beleszólhatna a személyi döntéseibe, és minisztériumi adatokhoz is hozzáférhetne. A felvétel alapján több bűncselekmény gyanúja felvetődik, ezért a helyzet jogi hátterének tisztázása érdekében megkérdeztük az ügyről ifj. Balsai István ügyvéd véleményét.
Milyen információk derülnek ki a hét elején lapunk által közzétett hangfelvételből, amelyen Panyi Szabolcs a Direkt36 és a Vsquare munkatársa egy ismeretlen nővel a magyar külügyminiszter telefonhívásainek megfigyeléséről beszél?
A hangfelvétel tanúsága szerint
Panyi Szabolcs kapcsolatban áll egy európai uniós ország olyan állami szervével, amely telefonbeszélgetésekhez fér hozzá. Saját bevallása szerint elkérte a beszélgető partnere és a külügyminiszter telefonszámát, amelyeket megadott e külföldi szervnek a részére.
A beszélgetésből kiderül, hogy Panyi ismeri a megfigyelés technikáját is, mivel ő magyarázta el: a külföldi szerv azt látja, hogy az adott szám kit hív, vagy ki hívja azt és véleményt formált a megfigyelés módjáról, jelezve, hogy szerinte ez csak a GSM alapú forgalomra vonatkozik. Megerősíti azt is, hogy a külföldi szerv valóban látja és figyeli ezt a két számot. Véleményem szerint bár a párbeszéd barátságosnak tűnik, az erőviszonyok egyértelműek: Panyi Szabolcs az, aki az információ birtokában van. Ő az, aki „visszacsekkolta” a számokat, ő tudja, melyik országról van szó, és ő szabja meg a beszélgetés során a határokat (mit mond el és mit nem). A beszélgetést azzal irányítja, hogy adagolja az információkat, és leállítja a kérdezősködést, amikor az számára kényelmetlenné válik („De erről ne, ne veszélyeztessünk”). Az aszimmetriára utal, hogy Panyi már korábban elkérte a beszélgető partnerétől a számokat, de csak most fedi fel, hogy ezeket egy külföldi szervvel ellenőriztette. A külügyminiszter egyike annak a két személynek, akiknek a telefonszámát a külföldi állami szerv Panyi Szabolcs információi alapján látja és figyeli. A nő rákérdez, mire Panyi elmagyarázza, hogy a rendszer látja, ki hívja az adott számot, vagy az kit hív.
Ezt is ajánljuk a témában
Hangfelvétel igazolja, komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen. A szálak a Tisza Pártig vezetnek, Panyi Szabolcs és Orbán Anita is nyakig benne van a sztoriban.
Egyelőre mindössze telefonos adatforgalom megfigyeléséről jelentek meg információk, konkrét beszélgetések tartalmának rögzítéséről semmit sem tudni. Laikus szemmel ezt nem tűnik olyan veszélyesnek. Milyen módon tudnak ilyen kevés információt hordozó adatokkal visszaélni?
Még ha a beszélgetések tartalmát a külföldi szervnél nem is hallják, a híváslista (ki, mikor, kit hívott) önmagában elég a külügyminiszter kapcsolati hálójának a feltérképezéséhez. Mivel ismeretlen, hogy melyik ország milyen szerve végzi ezt a műveletet, nem lehet felmérni a megfigyelés motivációját (politikai, gazdasági vagy más jellegű-e).
Panyi elmondásából az viszont leszűrhető, hogy tudomása szerint egy külföldi hatóság engedély nélkül gyűjt adatokat a magyar külügyminiszterről, megfigyeli, hogy a telefonján kivel beszél, hogy ki hívja a számát, vagy ő kit hív.
Az ilyen híváslisták elemzése rendkívül érzékeny információkat tár fel: megmutatja, hogy az illető kikkel egyeztet bizalmasan, kik a tanácsadói, vagy milyen más állami vezetőkkel áll kapcsolatban. A tartalom elemzése nélkül is, pusztán a híváslistákból tökéletesen megrajzolható a külügyminiszter kommunikációjának a mintázata. Az, hogy mikor történik egy hívás, gyakran fontosabb lehet, mint maga a beszélgetés. Ha például a miniszter hirtelen, szokatlan időpontban kezd el egymás után rövid időközzel hívni bizonyos kulcsszereplőket, a megfigyelő azonnal tudja, hogy krízishelyzet van, vagy egy fontos esemény van készülőben – még akkor is, ha egyetlen szót sem hallanak magából a beszélgetésből. A hanganyagok feldolgozása lassú: le kell fordítani, le kell írni, és értelmezni kell. Ezzel szemben a telefonszámok és az időpontok strukturált adatok. Egy megfelelő algoritmus nyomban képes elemezni ezeket, és azonnal riasztást küldhet, ha a megfigyelt célszemély egy másik érdekes, vagy értékes számmal lép kapcsolatba. A rendszeres metaadat-gyűjtésből pontos profil készíthető a célszemély napi rutinjáról. Mikor kel fel? Kivel beszél először? Mikor van úton? Ha valaki letér a megszokott rutinjáról, az azonnal információs értékkel bírhat a megfigyelők számára.
Kulcsfontosságú tisztséget betöltő állami szereplők – például a külügyminiszter – telefonbeszélgetéseit nem védi valamilyen titkosítás, amely lehetetlenné teszi az ilyen adatgyűjtést?
A hölgy joggal kérdezett rá a WhatsAppra. Bár a végpontok közötti titkosítás esetleg megvédi a beszélgetés tartalmát, a hagyományos GSM-hálózat használata közben a szolgáltatók (és a hozzájuk hozzáférő állami szervek) továbbra is láthatják, hogy az adott készülék mikor és mennyi adatot forgalmaz. Ha a megfigyelők összekötik a különböző adatokat, még titkosított csatornák használata esetén is komoly következtetéseket vonhatnak le. Ha egy idegen állam birtokában van ezeknek a szenzitív kapcsolati adatoknak, az lehetőséget teremthet arra, hogy nyomást gyakoroljanak a külügyminiszterre, azon keresztül a kormányra, vagy előre megjósolhatják a kormány lépéseit. Még ha magát a beszélgetés tartalmát nem is hallgatják le (bár ez a beszélgetés alapján nem zárható ki), egy miniszter kommunikációs mintázatainak ismerete a fentiek alapján önmagában is nemzetbiztonsági kockázat.
Felvetődik-e itt titkosszolgálati/hírszerző ügynöki tevékenység – köznyelvi nevén kémkedés – gyanúja? Mit mond erről a magyar jogrendszer?
Panyi állítása szerint ő maga kérte el a külügyminiszter számát és továbbította azt a meg nem nevezett külföldi szerv felé. A Büntető Törvénykönyv 261. § (1) bekezdése szerint, aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E bűncselekmény üldözésén keresztül az állam Magyarország nemzetbiztonsághoz fűződő érdekét védi. A szakirodalom értelmében bármely adat és információ átadásával elkövethető, amely alkalmas arra, hogy azt az idegen hatalom – például egy külföldi kormány – Magyarországgal szemben felhasználja. Tehát nem csak a minősített adat (köznapi nevén: államtitok) kiszolgáltatásával valósítható meg.
A bűncselekmény elkövetési magatartása az úgynevezett hírszerző tevékenység végzése. Ez elsősorban adatok és információ gyűjtése és kiszolgáltatása. Ennek definícióját nem adja meg a törvény, de ide tartozik az a cselekmény is, amely az idegen hatalom részére történő titkos, konspirált információszerzést elősegíti.
Vagyis ennek megfelelően ide tartozik, ha valaki egy külföldi hírszerző szervezet részére a magyar külügyminiszter telefonszámát azért adja át, hogy azt hírszerző művelet végrehajtásához használja. Panyi Szabolcs saját elmondása szerint ezzel tisztában volt, mivel maga számolt be arról, hogy a vele kapcsolatban álló külföldi szerv milyen tevékenységhez használja a telefonszámot.
A politikai közbeszédben (túl) sokszor jelenik meg a „hazaárulás” kifejezés. Általában morális értelemben alkalmazzák, ám ez a kifejezés egyben egy jogi kategóriát is takar. Mi ennek a pontos definíciója, és illik-e erre a helyzetre?
Felmerülhet még a hazaárulás bűncselekményének elkövetése. A Büntető Törvénykönyv 258. § (1) bekezdése szerint az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kapcsolatfelvétel és a kapcsolat létrehozása akkor tényállásszerű, ha a célzatnak (Magyarország függetlenségének, vagyis szuverenitásának megsértése) megfelel. A kapcsolat célzatos felvétele és fenntartása elegendő a bűncselekmény megállapításához, ahhoz további tevékenységet bizonyítani nem kell.
A fenti nemzetbiztonsági kockázatok miatt véleményem szerint megállapítható, hogy a külügyminiszter telefonszámával végzett fenti hírszerző tevékenység sérti Magyarország függetlenségét,
hiszen az a kifejtettek szerint az ország külpolitikai érdekeit veszélyeztető információk megszerzését teszi lehetővé. Ezért amennyiben Panyi Szabolcs a telefonszámot azzal a célzattal adta át a külföldi, meg nem nevezett kormányzati szerv részére, hogy azt hírszerző tevékenységhez használja, felmerülhet a hazaárulás bűncselekményének elkövetése is.
Ezt is ajánljuk a témában
Elég nagy arc kell ahhoz, hogy Panyi Szabolcs független-objektívnek állítsa be magát, miközben a Tiszának segít. Sötét titkok, ahogy ő mondaná... Szilvay Gergely írása.
Kapcsolódó vélemény
A kémvád súlyos, ha igaz, akkor a nemzetbiztonsági szolgálatoknak azonnal intézkedni kell, ha nem igaz, akkor ne nevezzünk valakit kémnek.
Az esetet követően 24.hu megkereste Panyi Szabolcsot az elhangzottakról érdeklődve. Az újságíró a lapnak elmondta, a Mandiner cikkben közölt hangfelvételen elhangzott mondatai egy forrásával zajlott beszélgetése során lettek rögzítve. Állítása szerint ezért beszélt arról, hogy Orbán Anitához baráti kapcsolat fűzi, és hogy adott esetben volna hatása a külügyminisztériumban dolgozók további munkájára egy esetleges kormányváltás esetén. Ugyanakkor leszögezte, nyilvánvalóan nincs erre befolyása. Úgy ítélte meg, hogy Szijjártó Péter orosz kapcsolatainak és kommunikációjának a felderítése érdekében több információhoz juthat, ha befolyásosnak mutatja magát. Ezt fontosabbnak, magasabb érdekűnek tartotta, ezért választotta azt az utat, hogy túloz, nagyot mond. Kiemelte, ez hiba volt, szerencsétlen döntés volt a részéről újságíróként.
Pár nap elteltével gyorsan megváltozott Panyi és az egész ellenzéki sajtó narratívája az ügyben (tudjuk, nincs hálózat), és az „oknyomozó újságíró” hirtelen áldozatként pózolt/volt feltüntetve, mondván, hogy az ő beszélgetését hallgatták le és tették közzé.
Panyit egyébként lapunk megkereste az ügyben és az alábbi kérdéseket tettük fel neki:
Mely uniós tagállam titkosszolgálatáról beszél ön a hangfelvételen?
Amennyiben választ kapunk, frissítjük cikkünket.
Ezt is ajánljuk a témában
Bombaként robbant a hír, miszerint külföldi szolgálatok egy magyar újságíró, Panyi Szabolcs segítségével lehallgatták Szijjártó Pétert, a szálak Orbán Anitáig vezetnek – írta meg lapunk.
Fotó: Facebook
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandiner Klubestjén Hajdú Péternek többek között azt is elárulta, hogy miért van még szabadlábon a tiszás ügynökbotrányba keveredett Panyi Szabolcs, és arról is beszéltek, hogy a mi a választás tétje. Tudósításunk.
Egyre világosabb, milyen elvárásokat fogalmaznak meg külföldről a hazai politikai fordulattal kapcsolatban.
A lehető legkiemeltebb módon kell kezelni a napokban kirobbant tiszás ügynökbotrányt – derül ki a Lomnici Válaszol legújabb részéből.
Ebből még a Medián kamukutatása sem tudja kimenteni.
A Medián megint kitett magáért.
A német kancellár megszólalása nagy visszhangot váltott ki.
Újabb szintre kapcsolt az Európai Unió.
Hatalmas siker!
