Egy parlamenti felszólalás váratlanul éles fényt vetett egy régóta kerülgetett kérdésre. Friedrich Merz ugyanis nyíltan beszélt arról, hogy a növekvő erőszak jelentős része bevándorlókhoz köthető, ami különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy mindez a migrációt erősen támogató politikai közegből hangzott el.
Friedrich Merz a Bundestagban tartott kormányfői kérdések órájában reagált a nők elleni erőszakról és a digitális térben terjedő bántalmazásról szóló vitára. A vita apropóját egy, a témát feldolgozó médiabeszámoló adta, amely újra napirendre emelte az erőszak kérdését Németországban.
A Der Spiegel beszámolója szerint a kancellár nem kerülte meg a kényesebb összefüggéseket sem. Úgy fogalmazott, hogy „robbanásszerű erőszak van a társadalmunkban, mind az analóg, mind a digitális térben”, majd hozzátette:
Ennek a jelenségnek egy jelentős része a Német Szövetségi Köztársaságba érkező bevándorlók csoportjaiból származik.
A kijelentést azzal egészítette ki, hogy ez a teljes képhez hozzátartozik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kívánja relativizálni a problémát. A parlamenti reakciók azonban így is azonnaliak voltak: a megszólalást felháborodott közbeszólások kísérték. Merz igyekezett magyarázkodni a kritikák miatt, és visszautasította, hogy ne foglalkozna a digitális erőszak kérdésével, hangsúlyozva, hogy a probléma nem csupán a nőket érinti, hanem férfiak is beszélnek róla, és közéjük sorolja magát. Egyúttal kormányzati intézkedésekre is utalt:
szóba került az elektronikus nyomkövetés alkalmazásának bővítése, valamint egy készülő jogszabály, amely az IP-címek tárolásával segítené a digitális bűncselekmények felderítését.
Merz megszólalása azért különösen figyelemre méltó, mert egy olyan politikai térben hangzott el, ahol a migráció és a közbiztonság kapcsolatának felvetése sokáig politikailag kockázatosnak számított. Most viszont maga a kancellár beszélt arról, hogy az erőszak egy része a bevándorlókhoz köthető.
A háttérben azonban régóta ismert adatok húzódnak meg. Ahogy azt a Mandiner is megírta korábban, a német rendőrségi statisztikák szerint az elmúlt évtizedben közel 2,8 millió bűncselekmény köthető a migrációhoz. Ha a bevándorlással kapcsolatos jogsértéseket is figyelembe veszik, ez a szám meghaladja az 5,1 milliót. A részletes adatok azt mutatják, hogy a bevándorlók aránytalanul nagy számban jelennek meg az elkövetők között.
Bár a lakosság körülbelül ötödét teszik ki, a súlyos bűncselekmények 33,8 százaléka hozzájuk köthető.
Ezt is ajánljuk a témában
A német kormány először volt kénytelen nyilvánosságra hozni azokat a számokat, amelyek a migráció következményeit mutatják. A statisztikák szerint a valóság messze áll attól a képtől, amit éveken át hangoztattak.
Mindezek fényében Merz kijelentése nehezen értelmezhető pusztán egy elszigetelt politikai megszólalásként. Inkább annak a jele, hogy a korábban háttérbe szorított összefüggések mára a politikai fősodorban is megkerülhetetlenné váltak.
Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP
Az Európai Unió három nagy tagországában is fontos szerepbe kerülhetnek a szuverenista erők.
Egy nem létező „mesterterv” köré építették fel a közvélemény manipulálását.
A Guardian által megszólaltatott elemzők szerint ugyan a magyar miniszterelnök vereséget szenvedett, de az európai patrióta erőket még nem sikerült megtörni – bár ők nagyon reménykednek ebben.
Hónapok óta az első komoly mozgást produkálta a német belpolitika, és ennek Alice Weidelék örülhetnek a legjobban.
A schengeni övezet miatt szabadon mehetnek bárhová Európában.
A balos hallgatók felszámolnák a düsseldorfi egyetem izraeli kapcsolatait.
„Van remény arra, hogy az Ukrajna számára nyújtandó segítség nagyon gyorsan megadható” – jelentette ki a német kormányszóvivő.
A magyar választásokat követő gyűlölethullám után a jövőnk a tét, de a határainkon túl a világ már a szakadék szélén egyensúlyoz.
A befektetők pánikszerűen reagáltak, percek alatt zuhant az árfolyam.
