Matolcsy György, Jobbik-szavazók, délszláv választások, cigány kilátások, Budavár és Keith Richards – megjelent az új Mandiner!

Mi az, amiben teljesítette az előzetes várakozásokat az euró? Melyek a magyar válságkezelés alapelvei? Miért hozhat stabil világrendet Amerika és Kína kettőse? E heti lapszámunknak címlapos interjút olvashatnak Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, akivel Makronóm rovatunkban újonnan megjelent könyve kapcsán a világgazdasági folyamatokról és a magyar gazdaság kitörési pontjairól beszélgettünk nagyinterjúnkban. 

„Amerika az utóbbi évtizedekben számos támadást intézett Európa ellen, hogy destabilizálja, ami a kontinens pozíciójának végleges gyengülését eredményezte” – mondja a jegybankelnök.

Vezércikkünket, az Első karaktert Constantinovits Milán jegyzi, aki arról ír, milyen feladatok várnak ránk a Trianon utáni második évszázadban.

Közélet

Miért éppen most jött el az ideje, hogy a kormány törvényjavaslatot nyújtson be az iskolai erőszak visszaszorítására és megelőzésére? Az iskolaőrség felállításával vajon fegyveres rendőrök jelennek-e meg a magyarországi iskolákban? Miként lehetett ekkora játéktere a szélsőséges emberjogi megközelítésnek éppen az igazságszolgáltatásban? Horváth László miniszterelnöki megbízottal a gyöngyöspataihoz hasonló szegregációs bizniszperekről, a többség igazságáról beszélgettünk. 

Kevés hálátlanabb feladat lehet, mint magyar miniszterelnökként beszédet mondani Trianon 100. évfordulóján. Ám kevés felelősségteljesebb feladat is. Orbán Viktor beszédét elemeztük, amely új közép-európai együttműködést és közös jövőt vázolt fel a Kárpát-medencében. 

Súlyos válsággal küzd a Jobbik: korábbi támogatóinak nagy részét elveszítette, és szavazótáborának összetétele jelentős változáson esett át. Az egykori radikális párt szavazóinak ma alig több mint egyharmada vallja magát jobboldalinak. Mi vezetett idáig? Politológusok segítségével elemezzük a párt elmúlt tíz évét. 

Balog Zoltán református lelkész, miniszterelnöki biztos a járvány utáni újrakezdésről ír, arról, hogy milyen változásokat hozhatnak életünkben az elmúlt hónapok tapasztalatai. 

Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese arra mutat rá, hogy 2020-ban, a fordulat évében milyen előnyökkel rendelkezik Közép-Európa Nyugattal szemben.

Külhon & Külföld

„Nyomjuk együtt a maltert!” – mondta az új szlovák kormányfő a pozsonyi várba meghívott száz felvidéki magyarnak a Trianon-évforduló előestéjén. Szavai egy új korszak nyitányát vagy pőre szavazatszerző akciót jelenthetnek? Külhon rovatunkban az esemény felvidéki magyar résztvevőivel értékeltük az elhangzottakat.

Két szomszédunkban is választások lesznek: Horvátország július 5-én, a megszokottnál néhány hónappal korábban voksol, és bár egyelőre kiegyenlített verseny zajlik a jobboldali kormány és a baloldali ellenzéki pártok között, királycsinálóként jelentkezhet be egy új jobboldali erő. Eközben Szerbiában érdemi kihívó nélkül, tetemes előnnyel fordulhat rá Aleksandar Vučić elnök pártja a június 21-i országgyűlési választásra. Elemzésünkben rávilágítunk: bár az eredmény borítékolhatónak tűnik, a kampányhajrá még tartogathat meglepetéseket.

Precedens

Precedens rovatunkban Lauge N. Skovgaard Poulsennel, a University College London professzorával beszélgettünk a beruházásvédelmi egyezményekről, arról, hogy ezek aláírása milyen kockázatokkal és kötelezettségekkel jár az országoknak.

Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója a George Floyd halála utáni amerikai események kapcsán ír a jog és az igazságosság kapcsolatáról.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés 

Böszörmény Nagy Gergely ezen a héten Alvin Toffler amerikai jövőkutató könyvét ajánlja figyelmünkbe, aki szerint a változások győztesei a revizionista rendszerek, vesztesei pedig az egyének lehetnek. 

A Feminens oldalán az Örökkék kékfestő műhely alapítóját, Széki Gabriellát mutatjuk be.

Budapesti történetek kisrovatunkban a Hauszmann Alajos életműveként jegyzett budavári királyi palota történetét ismerhetik meg.  

A Jegyzetet Veszprémy Bernát László jegyzi, aki történész szemmel veti össze a Black Lives Matter, valamint a húszas évek magyar és német szélsőjobboldalának nézeteit.

Romos pajták, egy őrségi zsákfalu újragondolt valósága, álomépítés – Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész nemcsak szakállat növesztett az elmúlt néhány hónapban, de belevágott egy régi-új terv megvalósításába is. Élet rovatunkban interjút olvashatnak a művésszel a veleméri templom tövében szolidaritási elvű fesztiválszervezésről, Bartókról, az aluljáró népéről és egy pezsgő művésztelep ötletéről. 

Arcél kisrovatunkban Fekete István íróra emlékezünk, a rovat tárcáját pedig Hegyi Zoltán írta: 

„Aztán felhangzik a jól ismert riff, Keith elpöcköli a csikket, és maradok, lesz, ami lesz. Az már fel sem merül, hogy esetleg azért, mert ez most már tényleg az utolsó alkalom, mert ez már annyiszor felmerült, hogy lehetetlen komolyan venni. Ezek a csávók örökké fogják tolni, vagy ha nem, hát egy adott pillanatban kikászálódnak a koporsóból, és ezzel a számmal nyomják el a végítélet borzalmas harsonáit, vagy még inkább megtanítják a fúvósszekciónak, tekintve, hogy a szerző eredendően amúgy is trombitákra álmodta meg azt az átkozott gitárriffet, csak éppen nem volt kéznél egyetlen valamirevaló rezesbanda sem a környéken.”

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi régi szerzője, Hegedűs Zoltán ír a karantén-korszak tanulságairól:

„Most, a járvány csendesedésével fokozatosan újraindul az élet. Sokakban kis kétkedés is megfogalmazódik: »Ezért kellett a két hónap karantén?« A válasz: igen. Elkerültük a legnagyobb bajt, a tömeges megbetegedést. Az összefogásunkkal emberéletek százait mentettük meg. És elkerültük azt is, hogy a lelkekben mélyebb sebek keletkezzenek. Maradjon ez így! És továbbra is vigyázzunk egymásra, mert minden magyar felelős minden magyarért.”