1919. május 29.

2020. május 29. 10:39
Gyulai György – Demkó Attila
Napról napra Trianon
A Miskolc visszavétele utáni mintegy egyhetes harcokban a csehek ellenállása meggyengül. A Vörös Hadsereg visszafoglalja Putnokot, Losoncot és Ipolyságot.

„A Miskolc visszavétele utáni mintegy egyhetes harcokban a csehek ellenállása meggyengül. A Vörös Hadsereg visszafoglalja Putnokot, Losoncot és Ipolyságot. A Csehszlovák Légió harci morálcsökkenésének oka lehet, hogy soraiban számos olasz harcol, akik érthetően nem érzik annyira magukénak a küzdelmet, amikor már nem csak könnyű csetepatékról van szó. A cseh katonáknak sem honvédő, hanem hódító háborúért kellene lelkesednie. A besorozott szlovákok hozzáállása is vegyes lehet, nem lehet még világos a számukra, milyen célokért kell harcolniuk. A cseh impérium nem feltétlenül jelent számukra motivációt, hiszen nem arról van szó, hogy saját, szlovák hazát szerezhetnek maguknak.

A Sajó völgyében előretörő zászlóalj oszlopának parancsnoka a később vitézi címet is nyert Tóth Imre százados, aki a Nagy Háborúban tanúsított hősiessége révén (arany vitézségi érem) vált altisztté, majd tisztté. Vezetésével foglalja el a magyar Vörös Hadsereg pár nap alatt Tornaalját, Pelsőcöt, Rozsnyót, majd a Dobsina melletti Ökörhegyet. Jelentős győzelmek ezek, innen már nincs messze az ezeréves határ.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Idézek Eytan Bentsur izraeli történész Láng Európa szívében, Kun Béla hatalmának 133 napja című könyvéből:

(A Tanácsköztársaság megalakulása után négy nappal), Az ukrán Vörös Hadsereg parancsnoka valóban kapott március 25-én utasítást, hogy állítsa meg az előrehaladását a Fekete-tenger és Románia felé, és haladjon nyugatra, Galícia délkeleti és Besszarábia határaihoz. Ez fontos lépés volt a magyar egységekkel való azonnali kapcsolatfelvétel érdekében. De az ukránok úgy döntöttek, hogy először Odesszát foglalják el, és azután indítottak frontális támadást Moldávia és Besszarábia megszállása érdekében, még mielőtt kapcsolatot alakítottak volna ki a magyar vörös hadsereg egységeivel.
Áprilisban Lenin megint utasítást küldött Rakovszkíjnak , hogy haladjon Bukovina felé, sőt még katonai törvényszékkel is megfenyegette Rakovszkíjt, ha nem tenne eleget a parancsnak. Április 25-én a bolsevik Politbüro, amely megkerülte Rakovszkíjt, utasítást küldött az ukrán front parancsnokának, hogy teremtsen kapcsolatot Magyarországgal, de amikor az ukrán erők a nyugati irányú támadásra készültek, az egyik bolsevik parancsnok, Grigorjev, fellázadt. A lázadás a lojális bolsevikokat körülbelül három hétre lekötötte.
Lengyelország és Románia hadseregei kihasználták Rakovszkíj engedetlensége és a Grigorjev-féle lázadás egybeesését és közösen elzárták a Magyarország felé vezető utat. Az orosz Vörös Hadsereget észak felé szorították és eltávolították, így a Magyarországgal való kapcsolatfelvétel Szlovákián keresztül nem volt lehetséges. (228-29.old.)

Köszönjük a szerzőknek!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés