És akkor Merkel megint megmenti a világot Orbántól

Tavaly szeptemberben írtunk a ZDF német közszolgálati televízió Die Stunden der Entscheidung: Angela Merkel und die Flüchtlinge című dokudrámájáról, amivel a tévécsatorna gyakorlatilag eldurrantotta a startpisztolyt a 2015-ös menekültválság utáni mítoszteremtés versenyén. Az egyoldalú, leegyszerűsítő, sőt meglehetősen bugyuta filmben még olyan, a menekültválság során nagyon fontos szerepet betöltő politikusok sem jelentek meg, mint például Horst Seehofer, vagy, horribile dictu, Orbán Viktor. 

Nos, úgy alakult, hogy a másik német köztévé,

ezért ők is elkészítették a maguk menekültválságos filmjét, ami a Die Getriebenen (Az űzöttek) címet viseli. A film július közepéig nézhető meg az ARD Mediathekben, de a film elérhető a YouTube-on is: itt beágyazva rögtön megtekinthetik.

A Die Getriebenen írói nem aprózták el a dolgot: 118 perces filmet készítettek Robin Alexander weltes újságíró azonos című könyvéből. A Die Getriebenen bizonyos tekintetben sikerültebb, mint a ZDF-es film: Imogen Kogge abszolút hitelesen alakítja a kancellárt – akiről természetesen csak úgy süt a határozottság az egész történet során –, de a világ is kinyílik, számos olyan kulcsfigura jelenik meg a vásznon, akiknek nyomuk sem volt a Die Stunden der Entscheidungban.

Hogy ezeket az alakokat hogyan sikerült megformálni, az már egy másik kérdés. Így lett Horst Seehofer akkori CSU-vezér tévével ordibáló, bolond vénember, az egykor nagy névnek számító SPD-s Sigmar Gabriel körmönfont összeesküvő,

– igaz, az őt alakító román színész, Radu Bânzaru nem tudta túl meggyőzően lemásolni a magyar miniszterelnök manírjait, beszédstílusát. Persze, a Die Getriebenen nem valami Batman-film, amiben fontos szerepe lenne az antihős hitelességének. 

Orbán Viktor és Lázár János (Fotó: ARD)

Nagy meglepetésekre egyébként nem kell számítania a nézőnek: ahogy az várható, a menekültek beengedését ellenzők vagy egyszerű huhogókként, könnyen leszerelhető fajankókként vagy rosszindulatú összeesküvőkként köszönnek vissza a vászonról.

a kritikus hangokat – legyen az Seehofer vagy éppen a kancellár házastársa – a Bundesmutti többnyire egy-egy jól irányzott hisztivel vagy kioktatással hallgattatja el. A mindig higgadt és visszafogott Angela Merkel egészen új arca ez. 

Az ARD filmjéből szinte teljesen hiányzik a Die Stunden der Entscheidungra oly’ jellemző ömlengés az erkölcsökről és az emberiességről, sőt, az első néhány, Brüsszelben játszódó jelenetet leszámítva még az európázás is elmarad. A cukiskodás kedvelői viszont nem fognak csalódni: természetesen ebből a dokudrámából sem hiányozhatnak a Merkelt királynőként lerajzoló menekült kisgyerekek, de jutottak a filmbe jelenetek a Földközi-tengerről és a magyar-szerb határról is, és persze a Keleti előtti horror sem maradhat ki.

Ahogy a ZDF filmje, ez is csak a menekültek müncheni megérkezéséig követi az eseményeket, tehát az

Merkel királynő német zászlóval (ARD)

A Die Geflüchteten összességében tisztes iparosmunka: Angela Merkel éleslátása egy tizedmásodpercre sem kérdőjeleződik meg a kétórás játékidő alatt; a politikai ellenfelek mind gonoszak, agresszívak vagy legalábbis idióták; a menekültekkel pedig az égvilágon semmi probléma nincs, legfeljebb csak annyi, hogy kicsit többen jöttek, mint amire eredetileg számítottak. Az Üzenet tehát pontosan az, ami menekültügyben a német közmédiától elvárható.

Nincs tehát új a nap alatt: az ARD is megcselekedte, amit mítoszteremtés terén megkövetelt a haza .

A Die Getriebenen július közepéig látható az ARD Mediathekben.