„Magyarország megakadályozta az egészségügy túlterhelődését” – Dr. Ledia Lazëri WHO-irodavezető a Mandinernek

Dr. Ledia Lazëri 2000 óta dolgozik az Egészségügyi Világszervezetnél, azelőtt pszichiátriára és pszichoterápiára specializálódott orvosként dolgozott és tanított hazájában, Albániában és azon kívül is. A WHO-nál részt vett több balkáni ország pszichiátriai rendszerének reformjában, később a szervezet albániai és üzbegisztáni irodájának vezetője volt. A budapesti iroda élére 2017-ben nevezték ki.

***

Ahogy az új típusú koronavírus világszerte terjedni kezdett, a WHO egyre inkább a kritikák középpontjába került. Hogy látja a szervezet teljesítményét a válságban?

A WHO átláthatóan megosztotta a rendelkezésre álló adatokat a kutatói hálózatával a járvány kezdete óta. A WHO-t a tagországok együttműködése tartja mozgásban. Minden adat, ajánlás és tanács azon adatok alapján születik meg, amiket a tagországok szervezetei – kormányok szakértői, tudósok, kutatóintézetek – megosztanak a WHO-val. Még sosem volt arra példa, hogy a WHO ilyen gyorsan, ilyen minőségben és ilyen széles körben képes lett volna technikai segítséget nyújtani ilyen rövid idő alatt. A járvány kitörése óta a mai napig technikai dokumentumok százait állítottuk elő. Hogy csak néhányat említsek: irányelveket, ajánlásokat olyan szerteágazó területeken, mint a megfigyelés, az esetvizsgálat, a labor- és esetkezelés, a fertőzésmegelőzés, a rizikókummunikáció és közösségi szerepvállalás, az operatív segítségnyújtás vagy a logisztika.

Megfelelően reagált a WHO, vagy van még hová fejlődni?

A WHO továbbra is tanácsokat ad a nyilvánosságnak azzal kapcsolatban, hogy hogyan védekezzenek, hogyan utazzanak, és hogy mi az igaz és mi a legenda a koronavírussal kapcsolatban. A WHO az egészségügyi dolgozóknak is segít a jogaikkal, feladataikkal és felelősségükkel, a rizikófelméréssel- és kezeléssel és a védőfelszerelések felhasználásával kapcsolatban. A WHO most is hírekkel látja el a világot a napi átfogó jelentések és helyzetelemzések segítségével. De koordináljuk a globális víruskutatást is, ideértve a különböző teszteket is a megfelelő kezelés megtalálása érdekében, és figyelemmel kísérjük a világszerte az ellenoltás kifejlesztésére tett törekvéseket is. A szervezet teljesítményét a WHO tagállamai és a különböző független szervek ellenőrzik majd, amik az átláthatóságért és az elszámoltathatóságért felelősek. Az ilyen vizsgálatokat egyébként is elvégezzük.

és lesznek leckék mindannyiunk számára. Várjuk az evaluációt, de ennek most nincs itt az ideje. Most a vírus ellen kell harcolnunk és életeket kell mentenünk.

Sokan mégis elégedetlenek a WHO válaszával a járványra. Azt mondják, Peking az orránál fogva vezeti a WHO-t, a szervezet pedig kritikátlanul ismételgeti a Kínától kapott információkat. Hogyan válaszolna ezekre a felvetésekre?

A WHO már január elején is nagyon világosan beszélt a helyzet komolyságáról. Észben kell tartani, hogy évente többmillió atipikus tüdőgyulladásos eset van,

Egy alapos vizsgálatot és a kockázatelemzést követően január 5-én a WHO kapcsolatba lépett a tagországokkal, és nyilvános kommunikációba is kezdett. Minden országgal és minden országért dolgozunk, nem számít a méret vagy a pénz. A célunk és az értékeink világosak: mindenki számára elérni a legnagyobb jólétet és egészséget, különös figyelemmel a legkiszolgáltatottbbakra.

Januárban a WHO mégis azt tweetelte, hogy az előzetes vizsgálatok szerint nincs bizonyíték arra, hogy emberek is megfertőzhetik egymást. Később kiderült, hogy ez azért nem egészen így van. Hogyan befolyásolják az ilyen megnyilvánulások a szervezet hitelességét?

Január közepére a WHO arra jutott: lehetséges, hogy az emberek is megfertőzhetik egymást a koronavírussal – 41 igazolt esetben –, főleg családtagok útján, és hogy fennáll egy nagyobb járvány veszélye. A WHO a nyilvánosság számára is elérhető híreiben úgy fogalmazott: „További vizsgálatokra van szükség az ember-ember átvitel lehetőségének, az átvitel módjainak, a fertőzésveszély forrásainak és a tünetmentes vagy közepesen erős tüneteket mutató fertőzések tisztázására. Nagyon fontos, hogy minden elérhető információt megvizsgáljunk az emberek közötti fertőzések lehetőségének megértésére.” Ezt az információt korábban a tagországokkal is megosztottuk.

Minden ajánlásunkat az elérhető bizonyítékok alapján készítjük el, és a tagállamok, kutatóintézetek, egyéni szakértők segítségét is kérjük a további kutatásban. Ahol nincs bizonyíték, ott óvatosan csak azt tudjuk mondani, hogy nincs bizonyíték, ami együttjárna a hipotézisünkkel, vagy megcáfolná azt. Ez nem csak a WHO, hanem az egész nemzetközi közösség hitelességének kérdése is. A koronavírust egy új vírus okozza, amiről nap mint nap egyre többet tudunk. Még mindig nincs elég adatunk arról, hogy miként viselkedik a vírus bizonyos körülmények között, mint például melegebb éghajlaton. Meg kell még értenünk, hogy bizonyos országokban miért halnak meg többen, mint máshol. Adatokat kell gyűjtenünk arról, hogy milyen immunitás alakul ki azokban, akik felépültek a betegségből. Egységre és szolidaritásra van szükségünk, amilyen gyorsan csak lehet. És minden lecke, amit menet közben megtanulunk, a világot fogja szolgálni: alaposan kielemezhetjük, hogy mi működött, és mi nem.

Trump elnök szerint a WHO „félrekezelte és elhallgatta” a koronavírus jelentette fenyegetést, és úgy döntött, nem finanszírozza tovább a szervezet működését. Mik lehetnek ennek a következményei?

Az Egyesült Államok hosszú ideje nagyvonalú barátja a WHO-nak, és reméljük, hogy a jövőben is az lesz. Sajnáljuk az elnök döntését. Az USA lakosságának és kormányának segítségével a WHO továbbra is a világ legszegényebb és legsérülékenyebb emberein segít.

A hatásokat még elemezzük, válaszokat keresünk, a javaslatokat végiggondoljuk. A WHO továbbra is hálás annak a sok országnak, szervezetnek és magánembernek, akik támogatásukról biztosították a szervezetet az elmúlt napokban – például pénzügyi segítséggel. Továbbra is együttműködünk minden országgal és partnerrel, hogy az embereket szolgáljuk a tudomány, a válaszok és a szolidaritás iránti elkötelezettséggel. A WHO kezdettől fogva teljes szívvel és lélekkel harcolt a járvány ellen. Végig fogjuk csinálni. Ez az elköteleződésünk a világ felé.

Az USA, úgy tűnik, egyre jobban belemerül a járványba, Magyarország viszont a jelek szerint elkerülte a helyzet súlyosra fordulását. Hogy látja, hatékony intézkedéseket hozott a járvány ellen? Arányosak ezek?

Magyarország átfogó stratégiát alkalmaz, ami vegyes megközelítéseket jelent, ez pedig szükséges a vírus elfojtásához. Azt látjuk, hogy a komplex intézkedéseket progresszíven hajtják végre. Már a járvány második hetében megtervezték és életbe léptették a fizikai távolságtartással (például az otthoni tanulással és munkavégzéssel) és az egészségüggyel (például a tesztkapacitások növelésével, a kórházi ágyak felszabadításával, szb.) kapcsolatos intézkedéseket.

és az egészségügyi rendszer túlterhelődését. A világban mindenhol hiány van védőfelszerelésekből, emiatt a WHO azt tanácsolja, hogy az egészségügyi dolgozókat részesítsék előnyben ezek szétosztásánál. Magyarország így tesz, és a tartalékait is növeli. Magyarországon most különböző idősotthonokban tapasztalnak fertőzéseket, ezek lakóit pedig kitettnek értékelik. Ez a felismerés rendkívül fontos a korlátozások feloldásához és a normális élethez való visszatéréshez szükséges stratégia kialakításához. A WHO érdeklődve figyelte Magyarország olyan intézkedéseit is, amik azt célozták, hogy a lehető legtöbb forrást juttassák a járvány kezelésére – ideértve a pénzügyi segítséget a különböző szerveknek, családoknak és egyéneknek.

Talán még túl korai ilyet kérdezni, de látjuk már a végét ennek a pandémiának?

Ahogy korábban mondtam, minden nap tanulunk valami újat a vírus viselkedéséről. A pandémia különböző időpontokban érkezett meg a Föld különböző részeire, így az országok is különböző szinteken vannak a védekezésben. Bár még nem tudjuk, hogyan folytatódhat a pandémia, három lehetőséget tudunk felvázolni: megszakadhat az emberek közötti fertőzés; a járvány hullámokban visszatérhet; esetleg folyamatosan alacsony szinten folytatódik majd a fertőzés. A jelenlegi adatok alapján a második variáció tűnik a legesélyesebbnek, vegyítve a fertőzés alacsony szintű továbbterjedésével. Azt fontos kiemelni, hogy már most világos, hogy

Globalizált világban élünk, a gazdasági és a társadalmi életünk is összefonódott. A pandémia elleni küzdelemben csak annyira lehetünk erősek, mint a leggyengébb láncszemünk.

Néhány európai országban már enyhítenek a korábban hozott intézkedéseken. Jókor? Mire kell figyelniük a döntéshozóknak?

A WHO azt tanácsolja, hogy a normál kerékvágásba való visszaállást a közegészségügyi, gazdasági és társadalmi alapelvek szem előtt tartásával vezényeljék le. Az európai regionális irodánk jelenleg is dolgozik a stratégiai tanácsokon, és arra kéri a tagországokat, hogy a következőket fontolják meg a visszaálláskor:

Elegendő kapacitás áll rendelkezésükre az egészségügyi rendszerben? Minimalizálhatók a járvány kitörésének veszélyei? Vannak munkahelyi megelőzési intézkedések? Képesek lesznek kezelni a behurcolt eseteket? És végül, de nem utolsó sorban: készen állnak a közösségek az átállásra?

Ezt az elemzést minden tagországnak a saját kormányzati strukturáin belül kell elvégeznie a teljes kormány és a teljes társadalom bevonásával. A válaszokat az országoknak kell megadniuk. A WHO pedig itt van, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján informáljon, tanácsot és útmutatást adjon.

nyitókép: MTI/Balogh Zoltán