„A krízis elmúltával nem leszünk ugyanazok az emberek” – a Pannon Filharmonikusok igazgatója a Mandinernek

2020. április 4. 7:01
„A magyar muzsikusok közössége pár ezer ember. Nincsenek sokan, de pótolhatatlanok.” Horváth Zsolttal, a Pannon Filharmonikusok igazgatójával beszélgettünk a járvány és a karantén kapcsán a komolyzenészek kihívásairól, a Filharmonikusok körüli családok és a közönség iránt érzett szolidaritásról, valamint távlati céljaikról. Leszögezi: „Ha megtervezzük a napunkat és nem hagyjuk elfolyni az időt, akkor lesz időnk a minőségi kultúrára”.

Hogyan védekezik egy szimfonikus zenekar a koronavírus ellen?

A szimfonikus zenekarokban az a speciális munkakörülmény, hogy egy nagy csoportban, egymástól alig fél méterre ülnek a muzsikusok, és a fúvósok a levegőt a vonósokhoz fújják, hatalmas kockázatot rejt a vírus terjedésében. A művészeink és a menedzsment jelenleg otthoni munkavégzésben dolgozik. A menedzsmentnek ez természetesen könnyebb, rendelkezésükre áll minden technikai felszerelés, és a zenekar egy évtizede online menedzsmentszoftver támogatással dolgozik, így ebben sem jelentett nagy változást az otthonról történő elérés.

Hogyan megy a home office a komolyzenészeknek?

A Pannon Filharmonikusok munkavállalói összesen hetvenhét 14 éven aluli gyermeket nevelnek, és a közösség nagy része hangszeres pedagógusként is dolgozik, míg a gyakorláshoz minimum egy csendes zugra szükség van a lakás egy pontján.

Az elmúlt napok elképesztő logisztikai feladat és kihívás voltak számukra,

de a visszajelzések alapján átállt a családok működése. A muzsikusok átvették április végéig a feldolgozandó kottaanyagokat, és alkalmanként a zenei vezetők és a szólamtársak online egyeztetései mentén zajlik a koncertekre való egyéni felkészülés és gyakorlás. Természetesen egyénileg a Kodály Központ gyakorlóhelyiségei is használhatók, biztosítottuk az online időpontfoglalásos terembeosztást, az elszeparált munkavégzést, a higiéniás biztonságot és minden információt a helyes kézmosástól a betegség esetén szükséges tennivalókig. A zenekar belső intranet rendszerén keresztül azonnali online kapcsolatba tudunk lépni minden művészünkkel, és online társulati ülést is tartunk mindenki részvételével.

Működik a szolidaritás a közösségben?

A zenekar 1811-es alapító hangversenyét a muzsikus árvák és özvegyek megsegítésére adta annak idején. Az alapító szellemiségéhez híven első dolgunk az volt, hogy a kollégáim személyesen felhívják a zenekar nyugdíjasait, Örökös tagjait és bérleteseit. Több ezer telefonon vagyunk túl, és megnyugtató, hogy mindenkinek tudtunk segíteni, aki kérte. A következő időszakban a muzsikusok egyedi kreatív elgondolásai nyomán fogunk jelentkezni online zenei tartalmakkal.

Próbákat tudnak tartani? Hogy tudnak készülni a vírus utáni időkre? 

Próbákat jelenleg nem tudunk tartani a fent említett munkakörülmények miatt. A legfontosabb feladatunk a jelenlegi helyzetben, hogy mind fizikailag, mind mentálisan egészségesek maradjunk és felkészültek legyünk.

Az otthoni gyakorlásra és egyéni tanulásra egy profi muzsikusnak több évtizedes gyakorlat és rutin áll rendelkezésére.

Az előadás és a közös munka természetesen más felkészülést és összehangolódást igényel, de ehhez bőven van időnk. 

Ha nem tudnak próbálni, az várhatóan milyen hatással lesz ez a szakmai színvonalra?

Pár hét szakmai színvonalesés nélkül áthidalható, hiszen a nyári szabadságok után is beül egy próbára egy jól képzett muzsikus, és azonnal tud jól játszani. A pár hét home office és szabadság után bízunk abban, hogy a kamaraformációkra és a szólódarabokra való felkészüléssel tudjuk szinten tartani a művészek felkészültségét.

Mire számít, mikor tudnak újra visszaállni a rendes kerékvágásba?

Hogy mikor állunk vissza rendes kerékvágásba, nehéz megmondani. Az egyik előzetes megérzés szerint a veszélyhelyzet elmúltával nem áll azonnal helyre a közönség abbéli bizalma, hogy beüljön egy ezer fős hangversenyterembe.

Mások szerint ki leszünk éhezve a találkozásokra.

Az online tartalmakra való látható fogékonyság mindenesetre ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kultúra és annak a fogyasztása alapvető társadalmi igény, még a virtuális fogyasztás is hozzájárul a közösségi élmény illúziójához és ezzel együtt a mentális egészségünkhöz. Azt is megéljük azonban, hogy az online tartalom nem tudja pótolni a valóságot. Sokat bosszankodtunk, hogy tülekedni kell a ruhatárnál a koncertteremben, de most mit nem adnánk azért, hogy biztonsággal szuszogjunk egymás nyakába a koncert szünetében sorban állva a büfében. Abban biztos vagyok, hogy a krízis elmúltával nem leszünk ugyanazok az emberek, ahogy a közönségünk sem ugyanazokból fog állni. A komolyzene közönségében közismerten túlreprezentált az idősek jelenléte. Sajnos a világban látható tendenciák alapján vélelmezhető, hogy gyászolni fogjuk a közönségünk egy részét, és biztos vagyok benne, hogy sok középkorú és fiatal kortársunkban is átértékelődik, hogy mivel tölti az idejét. Talán többen jönnek ezekből a korosztályokból is a koncertekre. 

Mit terveznek a majdani újraindulásra?

A terveink szerint kamaraestekkel, korlátozott közönségszámmal és szabadtéri eseményekkel fogjuk kezdeni a programjainkat, hogy újra egymásra találjunk. Azonnal erősíteni fogjuk az ifjúsági programjainkat, és már most dolgozunk azon, hogy forrást találjuk a fiatalok számára készülő olyan online tartalmak előállítására, amelyek valódi célja a koncertterembe csábítás.

Mennyire érinti súlyosan a zenekart az, hogy le kellett mondani a koncerteket? Hogyan biztosítható anyagilag a zenekar fennmaradása?

Mivel a Pannon Filharmonikusok az ország egyik legsikeresebben működő előadóművészeti nonprofit gazdasági szervezete, a bevételei jelentős tételt jelentenek a működésében. A vírustól való fenyegetettség elhúzódása jelentős gazdasági károkat okozhat, és a menedzsment azon dolgozik, hogy ezek a károknak a lehető legkisebb hosszútávú hatása legyen. A legfontosabb, hogy mindenki megőrizze az egészségét, hogy a veszélyhelyzet elmúltával minél hamarabb el lehessen kezdeni dolgozni.

Ehhez egy szimfonikus zenekarnyi, egyszerre egészséges emberre lesz szükség.

Véletlen-e vagy sem, de a Pannon Filharmonikusok idén Aranyfedezet címmel hirdette meg az évadát, és az időre kívántuk ráirányítani a figyelmet. Ez egy közel 210 éves zenekar, és a műfaj, amit képvisel, olyan zeneszerzők alkotásait adja elő, mint az épp 335 éve született Johann Sebastian Bach. Az elmúlt évszázadokban számos kataklizmán ment keresztül az emberiség, de a mi műfajunk, a szimfonikus zenekari működés fennmaradt a legnagyobb válságok idején is. Ez nem lehet véletlen. Közös felelősségünk biztosítani a zenekar fennmaradását.

Biztosított a zenekari zenészek megélhetése? Mit gondol a szabadúszó zenészek és más művészek helyzetéről?

Jelenleg a zenekari muzsikusok dolgoznak, később szabadságon lesznek, tehát jogilag biztosított számukra a fizetésük. A jövőről mindenki csak találgat, én ezekkel a kérdésekkel most nem foglalkozom, amikor olyan sok a bizonytalanság. A szabadúszó művészek viszont rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek egy elhúzódó veszélyhelyzet esetén. A Pannon Filharmonikusok épp emiatt a következő évadában kiemelt figyelmet fog fordítani arra, hogy lehetőséget nyújtson a magyar muzsikusok fellépésére. Vigyáznunk kell a zenekari muzsikusokra és a szólistáinkra is.

Hatalmas befektetés, mire valakiből profi muzsikus válik.

Több ezer óra gyakorlás. Az utánpótlás már az elmúlt években veszélyben forgott. Fontos, hogy a prognosztizálható gazdasági válság idején is legyenek olyan közös értékeink, amelyeket nem hagyunk veszni még akkor sem, ha nem az alapvető testi igényeinket elégítik ki. A magyar muzsikusok közössége pár ezer ember. Nincsenek sokan, de pótolhatatlanok. Olyanok, akár a fák. A ma ültetett csemete sokára hoz gyümölcsöt. Óvnunk kell a mai muzsikus nemzedéket.

A kormány által hozott intézkedések mekkora segítséget jelentenek? Számítanak ezen felül még támogatásra?

A járulékbefizetési kötelezettség felfüggesztése nagy segítséget jelent, azonban ebben a szakmában a forint gyengülése is jelentős károkat okoz. A leszerződtetett vendégművészek, a karmestereink euróban számolnak, így egy árfolyamveszteséget is meg fogunk érezni. A tavaly megszűntetett TAO utódtámogatásának keretében bevállalt projektek elmaradása, és az ezzel esetlegesen csökkenő támogatásintenzitás hatalmas problémát okozna, mivel az együttesek beépítették azt az alapműködésükbe, akár a fizetések biztosítására. Egyszóval az állam támogatására biztosan számítunk. Sokan azt gondolják, hogy a válságban a kultúrára van a legkevesebb szükség, azonban az európai, városiasodott környezetben ahhoz, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba, feltétlenül szükség van a megszokott kikapcsolódási formákra.

Így fog tudni visszaépülni a bizalom, a közvetlen találkozástól való félelem leküzdése.

Terveznek a veszélyhelyzet alatt valamilyen online akcióval, meglepetéssel szolgálni a közönségüknek?

Az online szórakoztatás előkészítése zajlik, de annál sokkal fontosabbnak ítéltük meg a Pannon Filharmonikusok és a közönségének közösségét érintő már említett intézkedéseket. Először a bérleteseinket egyenként felhívták a kollégáim, hogy jól vannak-e, van-e, aki segít nekik, és van-e esetleg szükségük valamire. Aki még nem tette, azt felírjuk a hírlevelünkre, szóban elmondjuk a legfontosabbakat. Természetesen segítünk is, amit tudunk: én is vásároltam már be súlyos beteg, idős bérletesünknek. Rendkívül hálásak a figyelemért és a gondoskodásért.

A koncerteket lehetne átmenetileg pótolni online közvetítéssel, azonban a Kodály Központ technikailag nincs felkészülve a stream lehetőségére, az ennek biztosításához szükséges extra forrást jelenleg nem engedhetjük meg magunknak. De a költségek visszafogásánál fontosabb, hogy maga a zenekari munkavégzés csoportos jellege fokozott veszélyt jelent, egy egyéni megbetegedés azonnal a teljes közösség fertőzésének kockázatát hordozza magában. Ezért jelenleg a korábbi online felvételeinket osztjuk meg, illetve játékokkal, közösségi felhívásokkal készülünk. A muzsikusainkat is bevonjuk az átmeneti állapot leghatékonyabb kihasználásába.

Milyen személyes tanácsot tudna adni a magyaroknak a vírus idejére kultúrafogyasztás szempontjából? Üzenne valamit a koncertre járó közönségnek?

Azt gondolom, hogy a legfontosabb jótanács, hogy aki teheti maradjon otthon, mosson gyakran kezet, és ha mégis el kell mennie, akkor tartson két méter távolságot mindenkitől. Az otthonlét egyik legfontosabb kelléke a napirend. Ebben a muzsikusok jó példát tudnak adni, hiszen a tanulmányaik során hosszú éveken keresztül szigorú napirend szerint élnek, és azt betartva jutnak eredményre.

Ha megtervezzük a napunkat és nem hagyjuk elfolyni az időt, akkor lesz időnk a minőségi kultúrára.

Az online térben elérhetővé vált a legmagasabb színvonalú komolyzenei tartalom a berlini Philharmonie digitális koncerttermében, a Müpa online tartalmaiban; számos múzeum virtuálisan bejárható és biztosan mindenkinek a könyvespolcán van olyan könyv, amire még nem jutott ideje. Azoknak, akik nem használnak internetet, rendelkezésre állhat a Bartók és a Klasszik Rádió, a Mezzo és az Arte televíziós csatornák. De a tartalmas napba mindenképpen férjen bele egy-egy telefon az ismerősöknek, barátoknak, családtagoknak és a ránk bízott kollégáknak. Hogy mit üzennék a közönségnek? Figyeljék a zenekar által megosztott tartalmakat, ha kell, kérjenek akár tőlünk segítséget, és ne felejtsék el hova tették a koncertbérletüket, mert reméljük, hamarosan szükségük lesz rá!

***

 

A Mandiner elkezdte Karantén-interjúk sorozatát, amiben ismert személyiségeket kérdezünk a megváltozott életünkkel kapcsolatos gondolataikról, saját tapasztalataikról. 

Az eddigi interjúink (többek között Jelenits Istvánnal, Zacher Gáborral, Varga Liviusszal és Nagy Feróval) itt érhetők el.

 

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Fészbukbölcsesség" ! :D

Pontosan! Nem is azért mert a komcsik olyan rendes, művészetkedvelő emberek voltak. Íme:

"A II. világháborút követően a magyar címert „szovjetesítették”, a Himnuszunknak viszont nem tudtak ártani, bár megpróbálták. Révai József és Rákosi Mátyás tervbe vette, hogy Illyés Gyulával új himnusz-szöveget írat, és azt Kodály Zoltánnal megzenésítteti, ám nem sikerült átverniük ezt az akaratukat. Illyés nem vállalta, a kommunista rendszer által respektált Kodály pedig egy születésnapi fogadáson, amikor Révai unszolta, hogy írjon új himnuszt, állítólag csak ennyit mondott: „Minek, jó a régi!”. Hogy miért hagyták annyiban ezt a szembeszegülést, nem tudni, minden esetre maradt a „régi” Himnusz. Igaz az 50-es évek első felében csupán hangszeresen, szöveg nélkül hangozhatott el."

https://ng.hu/kultura/2010/01/..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés