Újabb hat egyetem kerül alapítványi működésbe

2020. április 1. 21:59
A cél a kor kihívásainak, a gazdaság és a társadalom elvárásainak megfelelni képes, folyamatosan fejlődő és a világszínvonal felé törekvő felsőoktatási rendszer fejlesztése.

A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében a kormány újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött. Az intézkedés elsődleges célja a versenyképesség növelése és a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás nemzetközisítése érdekében – nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán. Az államtitkár jelezte: az ezzel és a további átszervezésekkel kapcsolatos törvénymódosítást kedden nyújtotta be a szaktárca a parlamentnek.

A kormány célja a kor kihívásainak, a gazdaság és a társadalom elvárásainak megfelelni képes, folyamatosan fejlődő és a világszínvonal felé törekvő felsőoktatási rendszer fejlesztése. E cél eléréséhez az állami egyetemek intézményi-működési környezetéhez képest adott esetekben rugalmasabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb keretfeltételeket szükséges kialakítani – hangsúlyozta az államtitkár. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia megvalósulása érdekében meghatároztuk az állami felsőoktatási intézmények fejlődési irányát, azt a folyamatot és feltételrendszert, amely alapján képessé válnak a térség társadalmi-gazdasági környezetét fejlesztő tudományos, innovációs, művészeti és képzési ökoszisztéma hatékonyabb és eredményesebb működtetésére – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények teljesíteni tudják a küldetésüket egy megváltozott világban – azaz egy éppen szinte napról napra drasztikusan változó világban – maguknak is változniuk kell: az eddigieknél hatékonyabb megújulási folyamaton kell végigmenniük. A modellváltás célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, a felelős polgárság képzése és a gazdaságfejlesztés motorjává váljanak – emelte ki Bódis József.

A kormány ezért arról döntött, hogy az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – egy új, versenyképesebb működést biztosítani képes struktúrában működik tovább. Bódis József hozzátette, 2020. július 1-jével az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek. Az államtitkár kiemelte: az új finanszírozás előnye, a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságot szem előtt tartó szemlélet, amelyet a 2022-től ágazati szinten bevezetendő, előre rögzített teljesítménymutatók alapján, a különböző feladatok sajátosságait figyelembe vevő új finanszírozási elvek támogatnak. A gazdálkodást segítik a közbeszerzési könnyítések, amelyek elősegítik a vállalati szereplőkkel való hatékonyabb együttműködést. A modell bevezetésével lehetőség nyílik egy rugalmasabb foglalkoztatásra, ennek keretében az egyéni teljesítményeket elismerő, motiváló differenciált javadalmazásra – tette hozzá.

A modellváltás első példája a Budapesti Corvinus Egyetem volt – emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette: a most átalakuló intézmények nem szakadnak el az államtól, hanem azzal, mint a felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplővel 15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében alakítják ki a kapcsolatukat, amely garanciát jelent a hosszú távú stabil működésre. A modellváltással együtt járó hatásoktól az is várható, hogy növekedni tud az intézmények saját bevételszerző képessége. Az állam továbbra is stratégiai szerepet tölt be a hazai felsőoktatás életében és a későbbiekben is aktív partnere lesz az intézményeknek.

Bódis József a modellváltás mellett kiemelte a felsőoktatási intézményhálózat racionalizálásának fontosságát is, amelynek legfőbb célja a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása és a kis intézmények működésének stabilizálása. Az intézményi átalakítások elsősorban az agrárterületet érintik: 2020. augusztus 1-től az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara és a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvad, ezzel párhuzamosan a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Óbudai Egyetem szervezetének részévé válik, megteremtve ezzel, hogy a Szent István Egyetem agrár tudásközponttá válhasson – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: más területet is érint az átszervezés. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara szintén augusztus elsejétől a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetéhez fog tartozni.

A cél a hosszú távú gazdasági és társadalmi célokkal is összhangban álló, tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszer létrehozása. Az állami felsőoktatási intézményeknek a régiós igényekhez jobban illeszkedő átalakításával növekvő kapacitás kihasználtságra, javuló bevételteremtő képességre és kutatási eredmények növekvő elismertségére is számítunk – tette hozzá az államtitkár. Közölte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium folyamatosan egyeztet az intézményekkel az előttük álló feladatokról.

(MTI)

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az Állatorvosi Egyetem bevonásával nem értek egyet. Ez az egyetlen ilyen profilú intézmény az országban és a hazai állattenyésztés/egészségügy érdekében stabil, állami kézben kellene tartani. ( Az állatorvosok egy része ugyan házi kedvenceket gyógyít, a többi azonban szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket, szárnyasokat etc. olt, gyógyít, ellenőriz és ha kell ott van az ellésnél is.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés