Rendkívüli!

Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!

Közép-Európa – a remény régiója?

2020. február 29. 20:16

Mi Közép-Európa jövője? Mit kell tennünk azért, hogy a térség valóban az „európai remény régiója” legyen? Többek közt ezekre a kérdésekre kísérel meg választ adni a Közép-Európa újragondolása című kötet, amelyet a két neves osztrák közéleti személyiség, Emil Brix és Erhard Busek jegyez. Recenziónk.

2020. február 29. 20:16
Pálfy Dániel Ábel

A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (IASK) gondozásában jelent meg a Közép-Európa újragondolása című kötet, amelyet akét neves osztrák értelmiségi, Emil Brix és Erhard Busek jegyez.

Emil Brix és Erhard Busek

Emil Brix osztrák történész, diplomata. 1982-től az osztrák külügyi szolgálatánál kezdett dolgozni. 1984-1986 között az Osztrák Néppárt főtitkára. 1986-1989 között a tudományért és kutatásért felelős minisztérium kabinetjének tagja, a 2000-es évek elejéig az osztrák külügyminisztérium politikai-kulturális irodájának igazgatója volt. 2010-2015 között Ausztria londoni nagykövete. 2015 januárjától Ausztria moszkvai nagykövetségének vezetésével bízzák meg. Emil Brix ezzel egyidőben Duna–régió és Közép–Európa Intézet egyik vezetője. 2017-től a Bécsi Diplomata Akadémia igazgatója.
Erhard Busek osztrák jogász, politikus. Szakmai karrierjét az Osztrák Néppárt (ÖVP) jogi tanácsadójaként kezdte, 1989-ben tudományért és kutatásért felelős miniszterré nevezték ki. 1991-ben a Néppárt elnökévé választották, továbbá az Osztrák Köztársaság alkancellári pozícióját töltötte be az ország Európai Unióhoz való csatlakozása idején. 2000 és 2001 között az osztrák kormány Európai Unió bővítéséért felelős biztosa, 2002 és 2008 között a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény különleges koordinátora volt. Jelenleg a Duna-régió és Közép-Európa Intézet elnöke, a Tolerancia és Megbékélés Európai Tanácsának, valamint a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Nemzetközi Tanácsadó testületének tagja. Délkelet-Európával és Közép-Európával, a demokratikus reformmal, illetve a gazdasági és környezeti együttműködéssel kiemelten foglalkozik.

A könyv elegáns, mégis modern stílusa és a címadás hűen tükrözi a tartalmat: a kötet szerzői tömör áttekintést és összegzést adnak mindarról, amit a Közép-Európának nevezett régió közelmúltjáról és jelenéről tudni érdemes, miközben felvázolják a térség országainak dilemmáit és lehetőségeit is.

Brix és Busek több mint harminc éve,

a kelet-európai rendszerváltások környékén már írt közösen egy könyvet „A Közép-Európa-projekt” (Projekt Mitteleuropa) címmel,

és az azóta eltelt időszakban fontos szerepet vállaltak a régió politikai és tudományos életében. A most megjelent könyv ennek az optimista szemléletű műnek egyszerre folytatása, és az elmúlt évtizedek történéseinek fényében való újraértelmezése.

Az alig több mint kétszáz oldalas könyv könnyen olvasható. A szerzők történelmi áttekintéssel kezdik, a 19. századi állapottól végigvezetik az olvasót Kelet-Európa viharos huszadik századán, majd az egykori Szovjetunió országainak rendszerváltásain és az ezeket követő átmeneti időszakon keresztül a máig, mindvégig rámutatva azokra a fontos összefüggésekre, amelyek meghatározzák a jelenlegi állapotot.

Szóba kerül itt a keletről érkező keresztény hagyománytól az Oszmán Birodalmon és az Osztrák-Magyar Monarchián keresztül Trianonig és az Európai Unió történetéig számos történelmi epizód és korszak. A rendszerváltások, a liberalizmus diadala és bukása, a nacionalista avagy populista politika, a politikai stabilitás és határokon átívelő civil szolidaritás témája is előkerül.

A szerzők ismertetik a Közép-Európa előtt álló problémákat és akadályokat:

többek között a regionális együttműködés nehézségeit és hiányosságait, a történelmi sérelmek következményeit,

a vallási és nyelvi különbségeket, a nyugat-európai országok „arrogáns”, a régiót másodrendűként kezelő hozzáállását, a gazdasági lemaradást, és nem utolsó sorban kitérnek a migráció kérdésére.

Létezik, létezhet-e közép-európai identitás, és létrejöhet-e mindezek után és ellenére valódi együttműködés Közép-Európa országai, társadalmai között? Felzárkózhat-e a régió gazdaságilag a nyugati társadalmak mellé? Mit adhat Közép-Európa a kontinensnek és az uniónak? Valóban ez a térség határozza majd meg Európa jövőjét? Többek közt ezeket a kérdéseket feszegeti a könyv, számos lehetséges forgatókönyvvel próbálva válaszokat adni.

Konkrét javaslatokat is tesznek a jövő alakításáért. Többek között az Európát érintő migráció kiváltó okainak megszüntetésére, az integrációs folyamat demokratizálására, a gazdagok és szegények közti szakadékok betemetésére, a szociális rendszerek harmonizálására, az adóparadicsomok megszüntetésére és a pénzügyi szabályozás szigorítására, közös európai menekült- és biztonságpolitika létrehozására biztatnak.

A könyvben számos olyan megosztó megállapítással találkozhat az olvasó, amellyel adott esetben egyáltalán nem fog egyetérteni, de ez nem is cél. Ez a könyv egy dologra biztosan alkalmas:

konfliktusokat, vitákat, remélhetőleg gyümölcsöző beszélgetéseket generálni. 

A szerzők, akik szerint a közép-európai országok jövőjét a szoros együttműködés teheti fényessé, egyértelműen nagyra becsülik a visegrádi négyek jelentőségét, és nem titkolt véleményük, hogy Ausztriával és Szlovéniával kiegészülve olyan szövetséget alkothatnának, amely egész Európa jövőjét meghatározhatná.

Persze örömteli lenne az is, ha a jövő nyugat-európai értelmisége is kezébe venné a művet. Talán jobban értenének minket, közép-európai nemzeteket, és a kontinens jövőjét közösen alakíthatnánk úgy, hogy ne ismétlődjenek meg a múlt hibái.

Képek: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete

Összesen 72 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Vakfolt
2020. március 02. 08:50
Érdekes térkép, de a habsburgok nagyon jó leckét adtak abból, hogy nekünk a németekkel és az osztrákokkal nem szabad közösködnünk, úgyhogy a nyugati szeletet köszi nem kérjük. Svájc? Még a felvetés is hibás. A baltiak hogy kerülnek a képbe nem tudom, de az mondjuk indifferens. A románokat kéne végre kiűzni Erdélyből, és a V4-be berántani a horvátokat meg a szlovéneket. Na az már lenne valami.
Agnieszka
2020. március 01. 15:08
Ez ma már nem fog menni, elnézést!
Agnieszka
2020. március 01. 15:07
Tényleg, mert a VIII. harmadik nekifutásra azért gyenge.
Agnieszka
2020. március 01. 15:06
XVII., de mindegy.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!