Tíz pontban a koronavírusról

1. Van-e bármi meglepő a vírus megjelenésében? Nincs, nem kell összeesküvést keresni mögötte. A vírusok mindig is terjedtek egyik fajról a másikra, és

A koronavírus nem biológiai fegyver, ha az lenne, a genetikai kód birtokában már kiderült volna. Az ilyen – sajnos egyre inkább terjedő – elméletekkel nem érdemes foglalkozni. 

2. Lehet-e belőle világjárvány? Könnyen lehet. A világjárványok évezredek óta az emberi élet részei, az utolsó igazán pusztító járvány 1918-ban volt, már régóta érik a következő. Egy nap biztosan lesz egy súlyos világjárvány. Hogy a mostani koronavírus okozza-e majd azt, néhány héten belül kiderül. 

3. Mennyire veszélyes? A COVID-19-et okozó új vírus, ezért egyelőre még sok az ismeretlen tényező. Az valószínű, hogy az influenzánál jóval súlyosabb betegség, nagyon komolyan kell venni! Az viszont biztos, hogy ez nem a pestis vagy az ebola, a fertőzöttek túlnyomó része felépül. A jelenleg köztudatban forgó, a WHO becslésén alapuló 2 százalékos halálozási arány szinte bizonyosan csökkenni fog, ha kiderül, mennyien fertőződtek meg valójában. Nem mindegy, hogy száz-, kétszáz- vagy háromszázezer fertőzöttből van közel háromezer halott. Ahhoz azonban, hogy lássuk, mennyire is veszélyes valójában a járvány, idő kell. Addig

Ha 2 százalék maradna a halálozási arány, akkor a koronavírus húszszor olyan halálos, mint az influenza. A COVID-19 legkellemetlenebb tulajdonsága, hogy hosszú ideig lappanghat, de a tünetmentes időszakban is fertőz, méghozzá könnyen. A Diamond Princess óceánjárón egy utastól indult a fertőzés, mára már hétszáz fertőzött van. Tehát akár egy ember is tömeges fertőzést tud okozni. Van arra adat, hogy a lappangási idő hosszabb lehet két hétnél, ha ez igaz, az nagyon nem jó.

4. Kikre veszélyes? A tíz év alatti gyerekek kivételével minden korcsoportban vannak már halottak. De míg a 10-19 éves fertőzöttek 0.2 százaléka hal meg, a 40-49 évesek 0.4 százaléka, addig a nyolcvan év felettiek 14.8 százaléka. Tehát bárki megfertőződhet, de csak ötven éves kor felett lépi át a halálozási arány az egy százalékot. Jelen adatok szerint

de az, hogy fiatalokban nem okoz akár nagyon komoly fertőzést a koronavírus, nem igaz. Okoz, csak ritkán. A szívbetegek, a krónikus betegek, a cukorbetegek és a magas vérnyomásban szenvedők különösen sebezhetők, még akkor is, ha fiatalok. Persze a túlélés nagyban függ attól is, hol él a fertőzött. Modern kórházi intenzív osztályokon sokkal több ember menthető meg, mint egy olyan kórházban, ahol nincsenek meg a megfelelő eszközök. Iránban a fenti adatsor rosszabb lesz, mint Kínában, nem is beszélve Dél-Koreáról, az biztos.

5. Hány embert fertőzhet meg? Nem tudjuk. Száz éve a spanyolnátha a világ lakosságának jó egynegyedét is megfertőzhette. Mivel az immunrendszerünk nem ismeri ezt a vírust, a tömeges fertőződés nem kizárható, akár az emberek fele is elkaphatja. Száz éve nem voltak közvetlen repülőjáratok, a világ jóval kevéssé volt globalizált, a karanténok jobban működtek, ma egy vírus könnyebben és gyorsabban terjed. 

6. Mutálódhat-e a vírus, lehet-e rosszabb? Mutálódhat, de általában a kevésbé gyilkos mutációk kerülnek ki a versenyből – azaz időt nyerni fontos, már csak ezért is. De van arra is példa, hogy egy betegség második hulláma keményebb: ez történt a spanyolnátha esetében. 

7. Elkerülheti-e Magyarország, hogy megjelenjen a vírus? Nagyon valószínűtlen, hogy ne legyen Magyarországon fertőzött, inkább előbb, mint utóbb. Ezt semmilyen intézkedéssel nem lehet megakadályozni.

8. Mit lehet tenni a járvány elkerüléséért? Ki kell fejleszteni egy oltást, teljes védelmet csak az jelenthet. De addig is sokat tehet mindenki magáért és környezetéért. Akinek nem feltétlenül szükséges, az ne üljön repülőre, ne utazzon külföldre addig, amíg a helyzet nem rendeződik. A karantén bevált ősi eszköz, és nem kellemes ott ragadni valahol. Ráadásul az sem kizárható, hogy 14 napnál hosszabbak lesznek a karanténok a jövőben – maga a karantén szó is erre, a középkorban használt negyven napra utal. Érdemes kerülni a nagyobb tömegrendezvényeket, ha gyalog is el lehet jutni a célhoz, az jobb, mint buszra szállni és így tovább. A tömeg potenciális veszély. A gyakori kézmosás fontos, a vírus akár napokig fertőző maradhat tárgyakon. Érdemes alkoholos kézfertőtlenítőt venni, magunknál hordani és gyakran használni. Az átlagos maszkok tényleg nem védenek sokat, de ha valaki betegnek érzi magát és van maszkja, hordja. Nem mindegy, hogy egy tüsszentés a maszkban végzi vagy métereket repül a sok kis csepp. Ha valaki betegnek érzi magát, mindenekelőtt konzultáljon a háziorvosával és kerülje el az embereket, ne fertőzzön meg másokat. A fegyelem és a hatóságok útmutatásainak követése a legfontosabb, amit magunkért és embertársainkért tehetünk, ha esetleg Magyarországra is elérne a járvány. 

9. A tavasz beköszönte segíthet-e? Talán. De nem garantált, hogy a koronavírus úgy viselkedik, mint más vírusok. A napsütés és a száraz meleg általában nem kedvez a kórokozók terjedésének, de vannak olyanok, amelyek vígan fertőznek nyáron is. Lehet, hogy pár hét és lecseng a járvány, lehet, hogy nem. De

10. Milyen gazdasági hatások lesznek? Ez attól függ, mennyi ideig tart és milyen súlyos a járvány. Az most már biztos, kisebb lesz a globális gazdasági növekedés, és ez kihat Magyarországra is. Kisebb lesz gazdasági növekedésünk, ami kevesebb pénzt jelent a zsebünkben. A leginkább érintett szektor a turizmus lesz, de sebezhető az ipar is, ha a beszállítói láncok sérülnek. Igazán csak a maszkokat és védőruhákat gyártók örülhetnek, az ő kapacitásaik már le vannak kötve erre az évre, a raktárkészleteket pedig régen eladták.