Konzervatív bölcsesség, mérséklet és hagyomány – bemutatták Hörcher Ferenc könyvét

2020. február 21. 10:30
Milyen erények jellemzik a konzervatív politikai gondolkodást? Mi a különbség a kormányzás elmélete és gyakorlata között? Többek között ezekről is szó esett Hörcher Ferenc filozófus új könyvének budapesti bemutatóján.

Hogyan kerülhet vissza az arisztotelészi gyakorlati bölcsesség erénye a konzervatív politikai gondolkodás középpontjába? Hörcher Ferenc politikai filozófus hosszú éveken át dolgozott új könyvén, amely nemzetközi forgalmazásban, angol nyelven most jelent meg a Bloomsbury kiadónál A Political Philosophy of Conservatism. Prudence, Moderation and Tradition (A konzervativizmus politikai filozófiája – körültekintés, mérséklet és hagyomány) címmel. A szerző brit és amerikai egyetemi vendégkutatásai idején gyűjtögette az anyagot, és eleve angol nyelven kezdte jegyzetei írni egy leendő könyvhöz; magyar nyelvű kiadására még várni kell.

A budapesti könyvbemutatónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont, a szerző az intézmény Eötvös József Kutatóközpontjának kutatója, a méltatást pedig a Danube Institute elnöke kezdte meg, ezen intézet bábáskodott a brit kiadás körül.

„A konzervativizmust nehéz definiálni, az egy térben és időben más-más arcát mutató eszmerendszer”

– vázolta fel a jól ismert tézist John O’Sullivan. A Budapesten élő brit politikai elemző házigazdaként röviden bemutatta és remekműnek nevezte Hörcher könyvét.

Volt szerencsém Roger Scrutonnal találkozni és beszélgetni: két dolog érdekelte: a művészet és a politika. Engem is eleinte a filozófia érdekelt, majd a rendszerváltás után a politika is. Nem lettem politikus, inkább politikai gondolkodó” – emelte ki szellemi hatásai közül a nemrég elhunyt angol politikai filozófust a szerző, aki ezzel egy jelképes főhajtást tett Scruton emléke előtt az inspirációért. Hörcher Ferenc elmondta: a könyv anyaga lassan gyűlt össze, évtizedeken át tanította a politikai filozófia történetét, majd Londonban, Cambridge-ben és az amerikai Notre Dame egyetemen töltött kutatási ideje alatt kezdte rendszerezni a jegyzeteit.

Hörcher Ferenc, A konzervativizmus politikai filozófiája című monográfia szerzője

 

A mű két részből áll – ecsetelte a szerző –: az első rész a gyakorlati bölcsesség története Arisztotelésztől Cicerón át a jelenig, arról, hogy miben áll a politikacsináláshoz szükséges gyakorlati tudás, és ezt miként értékelték a különböző korok gondolkodói. A második rész az egyén és a közösség kapcsolatáról szól, valamint, hogy miként jelent meg a gyakorlati bölcsesség iránti igény a konzervatív politikai gondolatban.

Milyen szerepe van a mérsékletnek a politikacsinálásban,

miért fontos a nyugalom, a stabilizáció megteremtése egy államban? Elegendő-e a gazdasági vagy a nemzeti érdek érve a politikai döntések legitimitásához? Vagy esetleg az amorális realizmus mellett erényekre, a hagyomány figyelembe vételére, átfogó bölcsességre is szükség van az államférfiúsághoz? – ezek a kérdések, amelyeket a könyv recenzióiban a méltatók felvetettek.

A könyvbemutató és a kerekasztal-beszélgetés résztvevői

 

A könyvbemutatón két vendégelőadó is felszólalt, először Ryszard Legutko lengyel politikai filozófus, EP-képviselő. Legutko szerint a politika művészet, amely absztrakt elveken alapul, és amelynek világában a racionalitás és a hatalommal való élés dominál.
Mint fogalmazott: a gyakorlati bölcsesség a konzervatív politika sajátja is, majd feltett egy kérdést, miszerint a jelen magyar politika az-e?

Hörcher Ferenc válaszában Orbán Viktort gyakorlatiasan bölcs politikusnak nevezte, aki

harminc éve bent van a politika sűrűjében, tudja a politika gyakorlati csínját-bínját, és a hatalompolitikában is jó.

Nem értek egyet sok lépésével, de még mindig azt érzem, hogy morális fölényben van az ellenfeleihez képest” – fogalmazott a politikai filozófus, hozzátéve, hogy ebben a poszt-kommunista valóságban a kormányfőnek még mindig van erkölcsi értelemben vett hitele, jobban megjeleníti a nemzet elvárásait, mint ellenfelei. Hörcher arra a felvetésre, hogy Orbánt konzervatív vagy forradalmi politikai szereplőnek látja-e, úgy válaszolt: inkább forradalmi, mivel kevésbé konzervál, inkább változtat.

Az este másik hozzászólója a cambridge-i és a lisszaboni egyetem volt politikai filozófusa, Robert Grant volt, aki a beszélgetéshez azt fűzte hozzá, hogy az államférfiúság nem feltétlenül erényekről, hanem képességekről is szól.

„Kormányozni nem könnyű, mert a döntéseket és a döntéshozót valakik mindenképpen utálni fogják”

– szögezte le; majd azzal folytatta, hogy a politikus akkor tud népszerű maradni és mindenkinek tetszeni, ha nem dönt, nem tesz semmit – de ebben az esetben bár nem hibázik, az égető ügyek nem lesznek megoldva. A politika sokszor piszkos ügylet, ugyanis a döntések mindig érdekeket sértenek, és a politikai szereplők a hatékonyság miatt gyakran nem a finomabb módszereket választják céljaik elérésében – magyarázta a professzor.


Fotók: Ficsor Márton

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés