Magyarországról nem sok egyedi konkrétumot találunk, csupán annyit, hogy hazánkban a leszbikus tartalmak a legnépszerűbbek. Ami talán a legérdekesebb a nemek aránya mellett (a felhasználók majdnem 70%-a férfi), az a fogyasztók korosztályonkénti megoszlása. A 25 és 34 év közöttiek a legnagyobb fogyasztók (36%), utána a 18 és 24 közöttiek (25%).
Természetesen a 18 év alattiak ugye nem néznek pornót – vagyis igen, csak róluk nem készülhetnek felmérések.
Itt értünk el a legkritikusabb ponthoz, a fiatalabb generációkhoz. Az ő fogyasztási szokásaikról nem áll rendelkezésünkre statisztika. Írhatnék a 18 év alattiak általános szocializációjáról, a digitális valósághoz való teljesen más viszonyukról, de inkább egyszerűbb oldalról közelítem meg a kérdést. Ők egy olyan Magyarországon nőnek fel, ahol az utóbbi idők legnagyobb társadalmi megmozdulását az internetadó belengetése okozta, és teljesen természetes számukra a világháló használata.
Lehet jönni azzal, hogy régen minden jobb volt, az internet mindent elront, mindenki csak az okostelefonját nyomogatja, nincsenek kint a gyerekek a szabadban és egyéb unalmas féligazságok. A lényeg, hogy olyan fiatalokról van szó, akik előbb találkoznak a szexualitás virtuális és gyakran hazug megjelenéseivel, mint annak természetes, emberi, valóságos formáival. Mondhatjuk: ez olyan mintha valaki a Halálos iramban-filmek alapján akarna megtanulni vezetni.