Avantgárd és konstruktív realizmus

2020. február 6.
Kéri Gáspár

A hosszúra nyúlt 19. század az első világháborúval egy szempillantás alatt ért véget, s ez az éles cezúra az avantgárd mozgalmak előretörésével az összes művészeti ágban, így a képzőművészetben is azonmód éreztette hatását. A magyar és szász gyökerű Mattis Teutsch János (1884–1960) festészete még a látványhű felfogásból indult, ami szilárd alapokat teremtett az 1910–20-as évekre az expresszionizmus felé nyitó, egészen az absztrakcióig eljutó korszakához, amely leginkább a német Der Blaue Reiter csoport és a Der Sturm folyóirat művészet-felfogásával rokonítható. Mattis Teutsch meghatározó, legismertebb időszaka a két világháború közé tehető, amikor Berlin, Róma, Párizs vagy éppen Chicago galériáiban kiállított alkotásaival kapcsolódott be a nemzetközi művészeti vérkeringésbe – miközben végig hű maradt szülővárosához, Brassóhoz.

EGY MATTIS TEUTSCH-KÉP RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓJA, 2014 / MISSIONART GALÉRIA

A Kassák múzeumbeli kiállítás már a szocialista Romániában – pályája utolsó, a figuralitáshoz visszatérő szakaszában – készült, kevésbé ismert műveire koncentrál. Egy véletlennek köszönhetően derült ki 2013-ban, hogy korai modernista festményei egy részét átfestette, s ezekre a vásznakra és kartonokra készültek el az új művek, amelyeket a család felkérésére restaurátorok kezdtek el eredeti állapotukba helyreállítani (a fenti képen ez a folyamat látható). A kiállítás ezekből a festményekből is számosat bemutat, értelmezi a késői művek születésének művészettörténeti és politikai összefüggéseit, valamint rávilágít arra a problematikára, amit a régi alkotások megmentése érdekében az újabb művek megsemmisítése jelentett.

(Mattis Teutsch – Avantgárd és konstruktív realizmus. Kassák Múzeum, május 3-áig) 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés