A hosszúra nyúlt 19. század az első világháborúval egy szempillantás alatt ért véget, s ez az éles cezúra az avantgárd mozgalmak előretörésével az összes művészeti ágban, így a képzőművészetben is azonmód éreztette hatását. A magyar és szász gyökerű Mattis Teutsch János (1884–1960) festészete még a látványhű felfogásból indult, ami szilárd alapokat teremtett az 1910–20-as évekre az expresszionizmus felé nyitó, egészen az absztrakcióig eljutó korszakához, amely leginkább a német Der Blaue Reiter csoport és a Der Sturm folyóirat művészet-felfogásával rokonítható. Mattis Teutsch meghatározó, legismertebb időszaka a két világháború közé tehető, amikor Berlin, Róma, Párizs vagy éppen Chicago galériáiban kiállított alkotásaival kapcsolódott be a nemzetközi művészeti vérkeringésbe – miközben végig hű maradt szülővárosához, Brassóhoz.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Az elmélet szerint az USA meggyengítette az egyik fő ellenfelét és megnövelte saját biztonságát.
Ahogy az AfD-szimpatizánsok hasonlóan elsöprő többsége sem.
