amit túlélsz, annak a hőse vagy! Kevesen tudják, van egy belső, szuperhős karakterem, és ilyenkor megkérdezem magamtól, hogy na, ő most mit tenne? Ilyenkor aztán újra rocksztár leszek, nekimegyek az életnek. Nem is olyan régen voltam egy tévés felvételen. Rám tettek egy gipszmaszkot, s tudtam, hogy sokáig rajtam lesz és nem lehet levenni. Pillanatok alatt olyan érzésem támadt, mintha egy koporsóba zártak volna és elástak, még a föld koppanásait is hallottam a koporsón. Kezdtem pánikba esni. Aztán megjött a belső karakterem, amelyik azt mondta: Pásztor Anna, ide figyelj, te rocksztár vagy, legyél tökös, túléled! A gyerekek születésénél is megvolt ez a belső párbeszéd magammal, bár az inkább belső üvöltözés volt, hogy kibírjam.
A zenei karrierjén egyáltalán nem látszott, hogy közben két kisgyereket szült, ám feltűnt, hogy a közösségi médiában éppen most erősített rá. Saját YouTube-csatorna, Facebook-élőzés. Behozza a lemaradást?
Én nagyon analóg ember voltam, bár a matematika gyerekkánt is érdekelt, azért leginkább a felhők közt kószálok, mint egy rendes dalszerző. A 21. század viszont nagyon izgalmas, a csináld magad és a végtelen lehetőségek tárháza az internet. Most lett erre időm, kedvem és lehetőségem, kihagyhatatlan új tanulnivaló és hobbi, viszont azért van még mit fejlődnöm. A múltkor például élő bejelentkezés közben centrifugára kapcsolt a mosógép... Szépen kimentem és kikapcsoltam. Amúgy izgat a közösségi média, mert oda jutottunk, hogy nincs szükség közvetítőkre, tévére, leülök a képernyő elé és már ott is vagyok mindenki szobájában.
Azért ne szabadkozzon, látni, hogy nagyon érzi a bulvárt.
Értem a cirkuszt, ráadásul azt vettem észre, a bulváron keresztül érem el az embereket leggyorsabban. Persze néha én is csak nézek, miket írnak, bár teszem hozzá, szerintem sokkal inkább polgárpukkasztó vagyok, mint amiket megjelentetnek rólam.