Mire jók a klímavészhelyzet-kihirdetések?

2020. január 16. 10:01
Sorra deklarálták a klímavészhelyzetet a fejlett világ önkormányzatai és egyes parlamentjei 2019-ben. A klímavészhelyzetnek ugyanakkor nincs egységes definíciója, és általában konkrét, azonnali intézkedéseket sem jelent, pusztán szimbolikus jellege van – Budapesten sincs ez másként.

Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterré választása és az új budapesti közgyűlés fölállása után rögtön megszavazta a közgyűlés a klímavészhelyzetet. 

Hogy mit értett ez alatt Karácsony? A Portfólió szerint „Karácsony Gergely korábban arról beszélt, hogy a klímavészhelyzet kihirdetése alatt azt érti: a város kinyilvánítja, hogy érzi ennek a súlyát, illetve ez egyfajta iránymutatás arra, hogy minden döntésük a klímával kapcsolatban a jövőben a klímaváltozás elleni küzdelmük alá van rendelve.”

Miután Áder János köztársasági elnök a Kossuth Rádióban pusztán retorikai fogásnak nevezte a klímavészhelyzet kihirdetését, Karácsony Facebook-oldalán azzal reagált: az nem retorikai fogás volt, ugyanakkor azt elismerte, hogy valódi lépések helyett a klímaválság csak az „új városvezetés tervezési döntéseiben élvez prioritást”.

Eddig a világ 1250 helyi önkormányzata hirdetett klímavészhelyzetet, ahogy 2019 novemberének végén az Európai Parlament is. Emellett 16 olyan ország van, ahol egyes régiók hirdették ki a klímavészhelyzetet, és kilenc olyan ország, ahol a parlament állapította azt meg: Argentína, Ausztria, Banglades, Franciaország, Írország, Japán, Málta, Portugália és Spanyolország (valamint tizedikként a Szentszék). 

Ha ránézünk a térképre, elég egyértelmű, hogy klímavészhelyzetet a nyugati világban és a fejlett országokban szeretnek hirdetni, Európa, illetve Észak-Amerika és Ausztrália nagyvárosaiban, kerületeiben, régióiban.

Afrika, Dél-Amerika és Ázsia szinte teljesen hiányzik a klímavészhelyzetet hirdetők listájáról. A legnagyobb kibocsátók közül Kína és India sehol nincs.

Az első a sorban Melbourne egyik külvárosa, Darebin volt 2016 decemberében, ahol úgyszintén egy frissen megválasztott önkormányzat hirdette ki a klímavészhelyzetet Trent McCarthy zöld párti tanácsos vezetésével.

Darebin, az élcsapat

Hogy mit jelentett ez Darebinben? Sok papírmunkát és bizottságosdit: a klímaváltozási akciótervet (Climate Change Action Plan) átnevezték Klímavészhelyzeti Tervre (Climate Emergency Plan), a klímavészhelyzetet az önkormányzat 2017 decemberében elfogadott stratégiai tervének első sorába vették bele, létrehoztak egy klímavészhelyzet-ügyi tanácsadói bizottságot, bevezettek egy klímavészhelyzet-ügyi képzést az önkormányzatnál, 2018-ban rendeztek egy konferenciát a klímavészhelyzetről, amiről aztán számos egyéb dokumentumot is publikáltak.

Illetve tettek még két dolgot: engedélyezték az első elektromosautó-töltőállomásokat, és ajánlásokat fogalmaztak meg az ausztrál szövetségi kormánynak a teherautók széndioxid-kibocsátásának szabályozására vonatkozóan. 

Darebin ajánlásokat is készített a világ egyéb helyi önkormányzatainak. Eszerint először deklarálni kell a klímavészhelyzetet, utána pedig klímavészhelyzeti tervet kell írni. 

Hogy konkrétan mit kell tenni? Száz százalékban át kell állni a megújuló energiára; le kell állni a fosszilis energiákkal; energiahatékonnyá kell tenni az épületeket; az önkormányzat működését zölddé kell tenni; olyan gazdálkodást kell kidolgozni, amiben a zéróhoz közelít a szeméttermelés; növelni kell a városi erdők és zöldterületek felületét; oktatni kell a lakosságot. A darebini klímavészhelyzetről és akciótervről az eredeti tervek szerint készült volna egy kritikus riport 2019 októberére, de ennek nem találtuk nyomát a világhálón.

A klímavészhelyzet kinyilvánításának egyébként a legtöbbször deklarált egyetlen konkrét és valódi célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése: a szóban forgó önkormányzatok többnyire 2030-ra kívánnak széndioxidmentesek lenni. 

Kik deklarálták eddig?

Nagyrészt balos, zöld és liberális politikusok. A francia parlamentben a macroni neoliberális többség, a kanadaiban a liberális-baloldali többség, az argentinban a kormányzó baloldali elnöki koalíció, a spanyolban a baloldali többség tett ugyanígy. Máltán mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők beálltak a 2019 októberi deklaráció mögé. 

Igen érdekes a helyzet a portugál parlamentben, ahol a júniusi szavazáskor a kormányzó középbalos PS a javaslat ellen szavazott, a zöld és baloldali pártok egy része mellette, a kommunista PCP és a jobboldali CDS-PP pedig nem szavazott. A Climaxo portál szerint egyébként ugyan a portugál parlament megszavazta a klímavészhelyzetet, de „tett róla, hogy az ne jelentsen semmit”. 

Skóciában Nicola Sturgeon és az általa vezetett Skót Nemzeti Párt dominálta parlament, Walesben a helyi munkáspárti politikus Lesley Griffiths kabinetje tette meg ugyanezt. A londoni brit alsóház 2019 május elsején tette meg a lépést, amikor a konzervatívok kilencfős kisebbségben voltak a testületben. A 2019 május elején hasonló döntést bejelentő, kis britanniai régió, Jersey parlamentje tagjainak többsége független, s Man szigetén is ez a helyzet.

Ausztriában 2019 szeptemberében pusztán négy nappal a választások, tehát feloszlása előtt szavazta meg a parlament a klímavészhelyzetet, amelyre tulajdonképpen minden párt igent mondott, kivéve a Szabadságpártot. Igaz, a deklaráció lényegében csak szimbolikus volt.

Az eddigi utolsó ország, Banglades november 13-án nyilvánította ki a klímavészhelyzetet, ahol masszív kormánypárti többség van a parlamentben: a kormánypárt, a Awami-liga pedig nyugati felfogás szerint középbal eszméket vall.

Városok

A klímavészhelyzetet kihirdető városok közt Budapest mellett ott van Párizs, New York, San Francisco, Brüsszel, Amszterdam, Madrid, Sevilla, majd’ harminc másik amerikai, 384 kanadai és 68 német város. A városok jellemzően balos vezetés alatt deklarálták a klímavészhelyzetet, kivéve például azt a Madridot, amelynek közgyűlésében a Spanyol Néppárt képviselői is megszavazták a kezdeményezést, valamint a PO-s (liberális-jobboldali) vezetésű Varsót.

A felvidéki Aranyosmarót, ahol Dušan Husár a szlovák nacionalista SNS és a nemzeti-szociáldemokrata Smer támogatásával lett polgármester, úgyszintén klímavészhelyzetet hirdetett. Aranyosmaróton van konkrét lépés is: például gyűjtik az esővizet.

A kaliforniai Chico városában elfogadott klímavészhelyzet érdekessége, hogy cselekvési tervének része egy olyan klímavészhelyzeti bizottság felállítása, melyben a népesség „inkluzíven és sokszínűen képviselve van”, olyan átmenet megszervezése, amely „jó fizetést garantál”, valamint képviselik a „deliberatív demokráciát”. 

Összesen 61 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Klubrádióban ma reggel azon elmélkedett egy balliberális "szakértő", hogy igen, Karácsony meghirdette a klímavészhelyzetet, de most már a kormány tegyen végre valamit, töltse meg tartalommal, s különben is alaptalanul türelmetlenek az ellenzékre szavazók.

Most nem értem, az ellenzék ígérte, hogy konkrét elképzelései vannak, ezért is szavaztak rájuk. Kérdésem:

- mikor zárja le Karácsony a rakpartokat, határidő:
- mikor tiltja ki Karácsony Budapestről a környezetszennyező dízel autókat, határidő:
- mikor vezeti be a dugódíjat, határidő:
- mikor vet ki bírságot a multinacionális áruházakra, üzletekre, kiskereskedőkre a műanyag csomagolóeszközök használata miatt, az Aldi eddig papír dobozban árulta az avokádót, most műanyagra váltott, határidő:
- mikor folytatják a 4-es metró meghoszabítását a pesti oldalon, határidő:

A klímahiszti kizárólag a tarkabarka balliberálisok politikai koaugulációját, de legfőképpen az ebben érdekelt globális üzleti körök érdekeit szolgálja. Ez is egy nagy biznisz, mint az új, mesterségesen előállított élelmiszerek - pl. műhús - piaca.

Nem lebecsülve a környezetvédelem fontosságát. A zöldek adják le autóik rendszámát, váltsanak tömegközlekedésre, gyalogoljanak, ne járjanak kocsmába, ne dohányozzanak, ne drogozzanak, ne utazzanak külföldre, itthon is csak vonattal.

Karácsony egy tehetségtelen báb. Szanyi Tibor beszélt arról néhány hete, hogy a szocialisták igazán soha sem kormányoztak, azt az SZDSZ, a balliberálisok végezték. Ez a szerencsétlen kontraszelektál maradék MSZP sem főpolgármestert, sem miniszterenök-jelöltet nem volt képes kiállítani. Ennek annyi hozadéka lesz, hogy talán a választóik végre felismerik, hogy palira vették őket, s a többség meg azt, hogy a balliberálisok szakmai és emberi szempontból is alkalmatlanok a kormányzásra, csak a gazdaság tönkretételéhez, az eladósodáshoz értenek.

Szegény londoni elemzők mit fognak kapni az igazi magyar balliberális közgazdászoktól, szakértőktől, akik majd be fogják bizonyítani, hogy hülyeséget írtak, a magyar gazdaság romokban hever, Orbán szétverte azt.

A klímavészhelyzet kihirdetése egy tipikus bürokratikus semmittevés, amiben a semmirekellő hivatalnokok érezhetik, és éreztetik saját, nem létező fontosságukat. Plusz jó ürügy megcsapolni az állami forrásokat.

Demszkij a választás napjára tornádó vészhelyzetet kiáltott ki. A tornádó elmaradt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés