Kimondta a jogtudós: alkotmányellenes az Orbán Viktor ellen benyújtott módosítás

Hack Péter jogtudós szerint sérti az Alaptörvényt az a javaslat, amely megakadályozná, hogy Orbán Viktor valaha is újra Magyarország miniszterelnöke lehessen. 

– mondta Hack Péter az InfoRádióban. Szerinte alapvetően problémás, ha az alkotmányozó többség a saját pillanatnyi politikai érdekei alapján döntheti el, hogy ki indulhat egyáltalán a választásokon politikai ellenfélként.

Helmut Kohl és Angela Merkel több mint tizenöt évig, Margaret Thatcher tizenegy évig, Mark Rutte pedig tizennégy évig volt kormányfő hazájában – ezekben az országokban éppen ezért nem alkalmazzák ezt a megoldást.

– például azzal, hogy nem lehet miniszterelnök az, aki állami vállalatot vezetett, vagy aki nem töltött folyamatosan huszonöt évet Magyarországon.

Ez szerinte önkényes, politikai ellenfelek kiszorítására alkalmas eszköz. 

A javaslat nemcsak Orbán Viktor jogait korlátozza, hanem a választópolgárokéit is – mutatott rá a jogtudós.

Emellett egy ilyen szabály számonkérhetetlenné tenné a leköszönő miniszterelnököt. A demokratikus elszámoltatás ugyanis a választásokon történik. Ha egy aktív kormányfő már tudja, hogy semmiképpen sem választható újra, akkor a teljesítménye várhatóan romlani fog, mert nem kell tartania a választók ítéletétől. Éppen ezért nem szoktak ilyen korlátozást bevezetni a parlamenti rendszerű demokráciákban. 

Hack Péter szerint a mandátumkorlátozás indokolt lehet egyes esetekben:

• például a nép által közvetlenül választott köztársasági elnököknél (akiket a parlament nem tud leváltani),
• vagy független tisztségviselőknél, mint az alkotmánybírók és a legfelsőbb bíróság elnöke.

Náluk az a cél, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a többségnek, és ne hozzanak döntéseket az újraválasztás reményében. A visszaható hatály tilalma nem pusztán jogászi kényeskedés:

Ha ebben a körben lehetővé válik a visszaható szabályozás, akkor lényegesen sérül a jogállam – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság elé kerülve elbukhat-e a módosítás, Hack Péter azt válaszolta:

Az Alkotmánybíróság ugyanis csak az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárási szabályszerűségét vizsgálja, a tartalmát nem.

Vannak alkotmányjogászok, akik szerint ez hibás gyakorlat, mert így ellentmondásos rendelkezések kerülhetnek az Alaptörvénybe (például a jogállamiságot hirdető B) cikk és az azt aláásó új szabályok). Mások viszont azt mondják, hogy ha az Alkotmánybíróság tartalmilag is felülvizsgálhatná a módosításokat, akkor lényegében maga válna alkotmányozó hatalommá. 

– zárta gondolatait Hack Péter.

Nyitókép forrása: Ficsor Márton / Mandiner 

***