Elhunyt Roger Scruton, a kortárs konzervatív gondolkodás legnagyobb alakja

2020. január 12. 19:43
Hetvenöt éves korában, a rákkal való félévnyi küzdelem után elhunyt Sir Roger Scruton brit konzervatív filozófus, akit Orbán Viktor december elején tüntetett ki a Magyar Érdemrend középkeresztjével.

2020. január 12-én, 75 éves korában, fél év rákkal való küzdelem után elhunyt Sir Roger Scruton konzervatív filozófus.

Roger Scruton Vernon Scruton 1944. február 27-én született az angliai Buslingthorpe-ban. A cambridge-i Jesus College-ban tanult ás doktorált. Franciaországban,  a pau-i egyetemen tanított, s itt találkozott első feleségével, Danielle Laffitte-tal, akivel 1972-ben összeházasodott, ám 1979-ben elváltak. 1971-től a Birbeck College-ban tanított, később jogot tanult. 

1982-ben egyik alapítója volt a Salisbury Review-nak, ami a korábban klubtárs Margaret Thatchert is erősen bírálta (habár a politikust Scruton ennek ellenére támogatta). A Salisbury Review szerkesztése és a baloldal filozófuscelebjeit kritizáló könyve (Thinkers of the New Left, 1988) Scruton szerint akadémiai karrierjének végét jelentette. A Salisbury Review életére gyakorolt hatását egyszer Scruton így összegezte:

„Mindez fizetetlen munkaórák ezreibe és egy undok karaktergyilkosságba került a Private Eye-ban , három perbe, két vallatásba, egy kirúgásba, a britanniai egyetemi karrier végébe, a megvető recenziók soha véget nem érő sorába, a toryk gyanús pillantásaiba, valamint a tisztes liberálisok részéről megnyilvánuló gyűlöletbe. És megérte.” 

Anglia, Amerika

A nyolcvanas években Scruton végig kapcsolatban állt a csehszlovák ellenállással, rendszeresen látogatott el Prágába és Brnoba, segítette a szamizdat-kiadást, kurzusokat tartott, könyveket csempészett egészen addig, míg ki nem tiltották. Gyakori vendég volt Lengyelországban és Magyarországon is. A kommunista rezsim összeomlása után egy évig Brnoban lakott, ahol többek között üzleti tanácsadással foglalkozott.

1992-ben aztán átköltözött az Egyesült Államokba, ahol 1995-ig a Bostoni Egyetemen tanított. Hétvégenként azonban ha tehette, hazarepült Angliába, hogy hobbijának, a rókavadászatnak hódoljon. Egy ilyen vadászat alkalmával találkozott Sophie Jeffreys építészettörténésszel, akivel 1996-ben össze is házasodtak, s két gyermeket neveltek fel. Angliába való hazatérése után Scruton birtokot vásárolt magának, s itt, a Sunday Hill Farmon rendezkedett be családjával együtt. 

2004-ben Scrutonék Amerikába, egy virginiai birtokra költöztek. Üzleti érdekeltségei mellett a filozófusnak több akadémiai munkája is akadt: kutató volt a Institute for the Psychological Sciences-nél és a Divine Mercy University-nél, valamint dolgozott a washingtoni American Enterprise Institute-nak. A kétezres években a baloldali New Statesmanben vezetett borrovatot. Az évtized végén azonban a család visszaköltözött Sunday Hillre, Scruton pedig ingyen kezdett tanítani a Buckingham Egyetemen, majd Oxfordban. A washingtoni Ethics Public Policy Center kutatója volt. 2016-ban Erzsébet királynő lovaggá ütötte.

Művei és munkássága

Roger Scruton több, mint ötven kötet szerzője, ebből öt regény, s nevéhez fűződik két opera is. Munkái elsősorban a filozófia, a konzervativizmus és az esztétika témakörében születtek. Számos összefoglaló és népszerűsítő jellegű kötet került ki a kezei közül. Első, fontosabb munkája harmadik könyve A konzervativizmus jelentése volt (1980; magyarul: 2002),de írt mongráfiát Kantról is.  A témában legközelebb 2006-ban (A Political Philosophy: Arguments for Conservatism ) és 2014-ben jelentetett meg monográfiát (How to be a Conservative). Legutolsó témában írt, rövid és elegáns kötete a Conservatism: An Invitation to the Great Tradition volt (2017).

Politikafilozófiai munkái közül kiemelendő még A Nyugat és a többi (2002) és a A nemzetek szükségességéről (2004), melyek magyarul is megjelentek (2004); az állatjogokról szóló Animal Rights and Wrongs (2006, összefoglalónk itt), és a lokális környezetvédelem mellett érvelő Zöld filozófián (Akadémiai kiadó, 2018) túl a A pesszimizmus haszna és a hamis remény veszélye (2010; magyarul: 2011). Vagy az emberi természetről a Princeton Egyetemen tartott előadásaiból összeállított On Human Nature (2017). Magyarul nemrég jelent meg az újbaloldal gondolkodóiról szóló kötete a XXI. Század Intézet gondozásában (Futóbolondok, csalók, agitátorok; ismertetőnk itt).

A kultúra mibenlétét vizsgálja a felvilágosodás hajnalától napjainkig az An Intelligent Person's Guide to Modern Culture (1998; újra kiadva: Modern Culture, 2005), és hasznos esztétikai bevezető a Beauty (2009, nemrég magyarul is megjelent).

Végül karakteres darabjai Scruton életművének a különböző evilági élvezetekről írt munkái is: a szexuális vágy filozófiájáról írt, vaskos munkája (Sexual Desire: A Moral Philosophy of the Erotic, 1986); a vadászatról szóló On Hunting (1998); és a bort dícsérő Iszom, tehát vagyok (2009; magyarul: 2011). Fontos kötete még Az Angliáért való aggodalomból írott Anglia, egy eltűnő ideál (2001; magyarul: 2004).

Stílusára a fanyar, visszafogott intellektuális humor a jellemző.

Konzervativizmusa

Roger Scruton egy magát humanistának valló családban nőtt fel, családi házuk „vallásmentes övezet” volt. Hogy ő miért lett mégis konzervatív? 1968-ban Scruton épp francia kedvesénél vendégeskedett Párizsban, amikor kitörtek a diáklázadások. 

„Hirtelen rádöbbentem, hogy én a másik oldalon állok. Amit láttam, az az elkényeztetett, középosztálybeli huligánok rendetlenkedő tömege volt. Amikor pedig megkérdeztem a barátaimat, hogy mit akarnak elérni, valami nevetséges, marxista bla-blát kaptam válaszul. Undort éreztem, és úgy gondoltam, hogy ezekkel a dolgokkal szemben kell lennie visszaútnak, visszaútnak a nyugati civilizáció védelméhez. Ekkor váltam konzervatívvá. Tudtam, hogy inkább megőrizni szeretném a dolgokat, semmint lerombolni.” 

Az angol filozófust tradicionalista konzervatívként tartják számon. Szűkebb szakterülete az esztétika volt, azon belül is a zeneesztétika és az építészet állt hozzá közel. Védelmezte a terület és a nemzet elképzelését, a hagyományt, a társadalmi intézményeket, a tekintélyt, vallása szerint anglikán volt. Megvédelmezte a kapitalizmust is, ám nem volt a korlátlan szabad piac híve, vidéki életet élvén gyakran ostorozta a helyi gazdaságot, helyi termékeket visszaszorító multicégeket. Egyszerre védelmezte a premodern gondolkodást a felvilágosodás egyes elképzeléseivel. Kedvelte Wagnert és Konfuciuszt. 

A felvilágosodással kapcsolatos dilemmái a modern kultúráról szóló kötetéből is kitűnnek, ahol mindenekelőtt a vallásból gyökerezteti a kultúrát, majd tárgyalja a kultúra partikuláris-népi, herderi; és univerzális-elitista, humboldti felfogását is. A kettő közül pedig nem tud választani: „mint tanult ember, Humboldttal szimpatizálok. Mint régimódi angol, Herder felé hajlok”. Scruton, aki egyben temploma kántora is volt, külön kötetet szentelt az anglikán egyháznak (: Our Church: A Personal History of the Church of England, 2012) és The Soul of the World (2014) című kötetében amellett érvel, hogy a transzcendens dimenzió valós, és a szent még a szekuláris társadalomban is fontos szerepet játszik.

Scruton gyakori vendég volt Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök 2019 december elején tüntette ki a Magyar Érdemrend középkeresztjével, melynek kapcsán az Index teljesen tévesen leantiszemitázta Scrutont. Az ügy előzménye, hogy a New Statesman baloldali brit lap olyan interjút közölt Scrutonnal, amelyben teljesen kiforgatták a szavait; Scruton többek közt a bevándorlást és Soros Györgyöt is kritizálta. Ezután a filozófust kitették a brit kormány építésügyi bizottságából, majd miután jóval később az újságíró elnézést kért Scruton mondanivalójának kiforgatásáért, a kormány visszavette a gondolkodót a testületbe. Ennek kapcsán is nyilatkozott a Mandinernek. Scruton a Brexit pártján állt.

Sir Roger Scrutonnal 2016-ban2017-ben és 2019-ben is készítettünk interjút.
 

Összesen 159 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Isten nyugosztalja!

Isten nyugosztalja.

Nagy veszteség. Remélem, nemcsak a művei élnek tovább, de a szellemisége is - sok fiatal fog hozzá hasonlóan gondolkodni.
Isten nyugosztalja!

Szeretem az írásait: kristálytiszta, lényeglátó gondolatmenetek voltak. Talán nem jó szó őt konzervatívnak nevezni, hiszen éppen hogy a mindig alapot adó létösszefüggések révén tudta a mindenkori jelen egy-oldalúságait új távlatba helyzeni.

1. Tévedsz.
2.Azért kell az új távlat, mert a Szentháromság által megnyitott horizontban kell magának az embernek gondolkodnia.

Hatalmas veszteség. Nyugodjék békében.

Koldulják a szeretetünket. Nyomorékok.

R. Scruton írásaiban kirajzolódnak a mai liberalizmus alaptévedései, s ráadásul, konkrét-vonzó alternatívát kínál ezekhez képest.

EZ A SZABADSÁG LEGMAGASABB SZINTJE, A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA:
"A Salisbury Review szerkesztése és a baloldal filozófuscelebjeit kritizáló könyve (Thinkers of the New Left, 1988) Scruton szerint akadémiai karrierjének végét jelentette:

„Mindez fizetetlen munkaórák ezreibe és egy undok
karaktergyilkosságba került a Private Eye-ban ,
három perbe,
két vallatásba,
egy kirúgásba,
a britanniai egyetemi karrier végébe,
a megvető recenziók soha véget nem érő sorába,
a toryk gyanús pillantásaiba,
valamint a tisztes liberálisok részéről megnyilvánuló gyűlöletbe.
És megérte.” "

Scruton hatásáról írtam, te ehhez képest idepottyantod az Orbánnak tulajdonított, rávetített idétlen véleményedet.

George Soros mikor jön? :)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés