Ünnep ideológiák ködfüggönyében

„A nyugati világ realitásérzékét elvesztett, ideológiavezérelt hamis tudatának szimptomatikus példája az a sokszor elismételt, nekünk szegezett gondolat, hogy »falak, kerítések építése helyett azok lebontására volna ma szükség«. A legalantasabb és legsunyibb támadások egyike ez, amit napjainkban, a harmincadik évforduló kapcsán, a berlini fal leomlásával összefüggésben oly sokat hallhattunk. Akik ilyet mondanak, pont nekünk, azok súlyos történelmi amnéziában szenvednek. Aki képes szembeállítani a börtön rácsát eltávolító rabot azzal, aki saját hazáját védi az illetéktelen belépővel szemben, az súlyos valóságtagadásban szenved. Aki a börtönt építő elnyomót és a saját nemzetét megvédő határőrt egy lapra helyezi, az sosem tanulta meg a szabadság igazi leckéjét.

A jólétbe belefeledkezett nyugati barátaink már azt is elfelejtették, hogy az ő nemzetüket is a kereszténység hozta létre, tette őket naggyá és sikeressé. Mi itt Közép-Európában a szabadságot a nemzetünk összetartozásának hallatlan mozgósító erejével vívtuk ki egy, a hatalmát az egész világra kiterjeszteni akaró óriási birodalommal szemben.

Bennünk különös érzékenység van ezért a szabadság bármilyen korlátozására, jöjjön az államok, kommunikációs cégek, világbefolyásra törő milliárdosok vagy akár naiv, tudatlan, agymosott vagy félrevezetett jóakarók felől. Mert a szabadság ellenségeit mi könnyen felismerjük, van róluk közeli tapasztalatunk: azok mindig a szabadság fundamentumául szolgáló közös hitünket, a bennünket összetartó kötelékeket, a közösséget támadják meg először.

Nemrég részt vettem az Európai Parlament berlini fal leomlására emlékező ülésén, és meg voltam döbbenve. Az ottani vitából, a brüsszeli frakcióvezetők szónoklataiból a harminc évvel ezelőtti események olyan képe bontakozott ki, amely köszönőviszonyban sincs a valósággal. Egy nagy októberi (novemberi) baloldali forradalom tűnt a szemeink elé, amelyet az akkori emberek a klímaváltozás és a korrupció ellen indítottak (!), amelynek a populizmus, a nacionalizmus és a kirekesztés volt a fő ellensége (!). (...)

Az én politikai nemzedékem, Magyarország, a Fidesz Európában ma a szabadság megsemmisítésének legfőbb akadálya. A szabadság ellen támadó globalista erőknek ma mi vagyunk a legfőbb célpontja. Talán nem véletlenül. Ezért én is azt üzenem, mi is azt üzenjük nekik, a timmermansoknak és folyton új formában reinkarnálódó, hétfejű sárkányhoz hasonlatos hazai rajongóiknak, hogy: mi sem. Mi sem megyünk sehová. Maradunk. A küzdelem a szabadságért folytatódik.”