A pénzügyminiszter elmondta: tovább kell csökkenteni az állam devizában fennálló adósságát, az elmúlt években már jelentős eredményeket értek el ebben, a korábbi, 50 százalék fölötti szintről 20 százalék körüli szintre mérséklődött a devizaadósság aránya. A kedvező folyamatoknak köszönhetően az állam az utóbbi időben minden eddiginél olcsóbban finanszírozhatta a működését, 2012 óta mind a rövid, mind a hosszú állampapírok hozamai jelentősen, hozzávetőleg 7 százalékponttal csökkentek – emelte ki a tárcavezető.
Emlékeztetett: míg 2009-ben a GDP 4 százalékát tették ki a kamatfizetéssel járó kiadások, 2020-ra a tervezett mérték 1,9 százalék, ami a 10 évvel ezelőttinek kevesebb, mint a fele. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az állampapírok futamidejét kívánatos növelni, ennek jegyében az ÁKK 2020-ban egy új, 20 éves benchmark államkötvényt bocsát majd ki. Ezzel párhuzamosan 2020 január elsejétől egy új, hosszú államkötvény indexet (HMAX néven) is bevezet az ÁKK, amely a 3 évnél hosszabb futamidejű államkötvényeket fogja tartalmazni. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a hosszú futamidejű intézményi befektetéseket az eddigieknél hatékonyabban kezeljék – mutatott rá a pénzügyminiszter.
Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a 2019-es adósságkezelés kapcsán megjegyezte: a magyar állampapír plusz (MÁP+) nemcsak a lakosság kezében lévő állampapír-állomány arányának növekedését, hanem a lakosságnál lévő papírok futamidejének megnövekedését is támogatta, ennek hatására 1,6 évről 2,6 évre emelkedett az átlagos hátralévő futamidő. Jelezte: a jövő évben 1058 milliárdra rúgó forintkötvény jár le, ezzel párhuzamosan 3768 milliárd forintot tesz ki a lejáró lakossági állampapírok állománya. Így az államháztartás jövő évi teljes finanszírozási igénye a GDP 15 százalékát éri el, azaz 7305 milliárd forintot tesz ki, a lejáró devizakötvények állománya 741 milliárd forint lesz. Ezzel párhuzamosan a nettó finanszírozási igény a GDP 0,8 százalékát éri el, 367 milliárd forintra rúg majd.