Inmaculada Marrero Rocha, a Granadai Egyetem előadója kifejtette, hogy a terrorizmus egyre függetlenebb az államoktól és kormányoktól, és egyre inkább egymással működnek együtt, mint bűnöző szervek. Voltaképpen a terrorizmust sokszor bűnözéssel finanszírozzák, és a tőke szabad mozgása és a decentralizáció segíti őket.
Hankiss Ágnes, az NKE Terrorelhárítási Tanszékének vezetője szerint az ISIS nem bukott meg, hanem területet vesztett. 9/11 hírszerzési kudarc volt, későn rakták össze a kapcsolatrendszert, pedig ha a felderítési folyamatot hálózati szempontból csinálták volna, akkor láthatták volna, hogy a merénylet több más támadással is összefüggött. Sokat beszélünk magányos farkasokról, de a súlyos támadások nem hozzájuk köthetők, és még ha egyedül is ül egy támadó a kamionban, van mögötte terrorszervezeti kiképzés, logisztika, ideológia és pénzügyi támogatás, ilyen volt például a berlini karácsonyi merénylő.
Claude Moniquet, a belga European Strategic Intelligence and Security Centre igazgatója a belga ellentmondásról beszélt, miszerint Belgium fontos szerepet játszik a dzsihadizmusban, de 2015-ig nem volt erre állami válasz. 9/11 után tíz évig semmit sem csinált a belga kormány, mert „szocialista volt”, és „naivak, bűnösen naivak” voltak. A társadalmi kohéziót aláássa a terror, bevezeti a nők és férfiak közötti különbséget és az antiszemitizmust is. A Bataclan után ébredtek fel a hatóságok, hoztak bizonyos lépéseket, de nem eleget. Ráadásul manapság Irán is támogatja a terrorizmust, túszokat szed, fizeti a Hezbollah-t és Európa ez ellen nem tesz semmit.
Kaleab Sigatu Tadesse az etióp Amani Africa Media and Research kutatója arról beszélt, hogy a szélsőséges szegénység erősíti a terrorizmust Afrikában.
Cyprian Kozera, a lengyel War Studies University óraadója kifejtette, hogy a klíma is szerepet játszik a terrorizmusban, hiszen Maliban folyamatosan csökken az esőzés mértéke, és így a gazdasági konfliktusra rátelepszik a terrorizmus, új dimenziót adva neki.