Megkezdődött Iliescu volt román államfő pere az 1989-es forradalom ügyében

2019. november 29. 12:06
Iliescut és két társát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják.

Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a román legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt román államfő és másik két vádlott büntetőperében.

A 89 éves volt elnököt és két, még életben lévő feltételezett bűntársát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket.

A legfelsőbb bíróságon több mint ötszáz sértett jelentkezett abból az ötezerből, aki azért kapott idézést, hogy polgári jogi (kártérítési) igényt jelenthessen be a büntetőper során. A bíróság - amely az eljárásjogi előírások miatt volt kénytelen minden érintett felet beidézni az első tárgyalási napra - megerősített csendőri jelenléttel készült pénteken a rendkívüli tömeg fogadására. A készültségbe helyezett rohammentőkre is szükség volt, mivel a szűk előcsarnokban várakozó tanúk közül többen rosszul lettek.

A bíróság a per előzetes szakaszában dönt a vádlottak elleni esetleges kényszerintézkedésekről, a vádirat törvényességét ellenőrzi formai szempontból, és megvizsgálja, hogy szabályosan állították-e össze az ügyészek a periratot. Iliescunak csak az ügyvédje jelent meg az előzetes tárgyaláson. A védelem szabálytalannak tartja a bizonyítási eljárást, és az újrakezdését kéri. A katonai ügyészek három éve porolták le az 1989-es aktákat, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, valamint a halálos áldozatok hozzátartozóinak. A 12 kötetre rúgó, 3280 lapot tartalmazó vádirat szerint 1989. december 22. (a diktátor menekülési kísérlete) és 30. között mintegy 12 millió 600 ezer töltényt lőttek ki Romániában.

Korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a temesvári református parókia elől induló, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében.

A 89 éves Iliescu ellen korábban már vádat emeltek a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében is, de abban a perben sem született még ítélet. A több szívműtéten átesett politikus egy ideje nem mutatkozik a nyilvánosság előtt, a novemberi elnökválasztáson mozgóurnát igényelt. Ion Iliescu 1990 és 1996, valamint 2000 és 2004 között volt Románia államfője.

(MTI)

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ti a jobbiknál tényleg ennyire ostobák is lettetek, nem csak jellemtelenek?

Hova ez a rohanás? Utána meg megvan a baj.

A Nürnbergi-pereket is el kellett volna tolni harminc évvel, hogy igazságosak legyenek.

A faszi a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom ügyében ugyancsak felelős.
Ezért nyilván soha, senki nem fogja Romániában felelősségre vonni.

A Tunyacsáp féle jobbik meg az oláhok seggét nyalja.

nesze te szarjobbik, nyaljátok az oláhok seggét.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken első fokon érvénytelenítette a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2018-as újbóli létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték. A bíróság három olyan, 2018-ban hozott miniszteri rendeletet semmisített meg teljesen, amely az iskolára vonatkozik, és egy negyediket részben, amelyik az iskolára is vonatkozik. A megsemmisített rendeletek között van az iskolát létrehozó miniszteri rendelet mellett az, amelyik tavaly júniusban - amikor a katolikus gimnázium jogilag megszűnt - a Bolyai Farkas Gimnázium gyámságára bízta az intézményt, valamint az, amelyik ideiglenesen Tamási Zsoltot bízta meg a gimnázium vezetésével. Tamási Zsolt kinevezésének az ideiglenessége később megszűnt, mivel versenyvizsgán is elnyerte az igazgatói tisztséget. Az ítélet ellen a hivatalos kiközlés utáni 15 napban lehet fellebbezni. "El nem tudom képzelni, hogy milyen érvek mentén jutott erre a következtetésre a bíróság" - jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatában Tamási Zsolt. Hozzátette: várja, hogy megismerje az ítélet indoklását, de nem tartotta kétségesnek, hogy az intézmény fellebbez az ítélet ellen. A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Népi Mozgalom Párt (PMP), a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és a főgimnázium szülői munkaközössége áprilisban közösen perelte be a román Oktatásügyi Minisztériumot és a gimnáziumot a tanintézet törvénytelennek vélt tavalyi létrehozása miatt. A per elindítói azt kifogásolták, hogy a tárca négy olyan közigazgatási határozatot hozott, amelyek kimondottan a marosvásárhelyi iskola létrehozására vonatkoztak. Marius Pascan marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke korábban kijelentette: nem fogadhatják el, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény csak a románokra vonatkozzék, és "egy kisebbség számára fakultatívvá, sőt áthághatóvá váljék minisztériumi rendeletek és sürgősségi kormányrendeletek által". A képviselő úgy vélte, hogy a gimnáziumot a kormánykoalíció pártjainak "aljas politikai cinkosságával", Budapest megrendelésére és nyomására hozták létre. A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2018-ban megszűnt önálló intézményként működni. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt főtanfelügyelő ellen az iskola 2014-es létrehozásakor elkövetett vélt törvénytelenségek miatt. A per vádiratát a bíróság ez év márciusában visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétót. Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca tavaly augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium néven.
Forrás: https://kuruc.info/r/3/205517/

Ugyan már, előbb bezzegromániáztatok a bolsik nyomán. Ne terelj!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés