Görgényi Ernő: Növeljük Gyula megtartó erejét

2019. október 9. 7:55

Írta: Jerez Julio
„Egy olyan időszak áll mögöttünk, amikor a város gazdasági fejlesztésében nagyon fontos események történtek” – mondja Gyula város elmúlt éveiről Görgényi Ernő polgármester, akit az eddig elvégzett és az ezután elvégzendő feladatokról, a helyi kampány, a városi közélet témáiról kérdeztünk.

Gyulán nem csak a gyógyfürdő és a kolbász a lényeg: legalább ilyen fontosnak tűnik egy új beruházás is. A Békés megyei kisváros adhat ugyanis otthont az Airbus magyarországi gyárának, ahol többek közt a Magyar Honvédség helikopterei számára készülnek majd alkatrészek. 

A gazdasági fejlesztésnek természetesen van politikai vetülete is a közelgő választások tükrében, hiszen idén öten is indulnak a tisztségért. A mostani városvezetőn, dr. Görgényi Ernőn (Fidesz-KDNP) kívül még egy volt alpolgármester, Galbács Mihály (MMM), valamint Durkó Károly (Gyulai Városbarátok), Leel-Őssy Gábor (DK) és dr. Pomuczné Nagy Ildikó Anna (független).

Közülük lapzártáig csak a jelenlegi polgármester, Görgényi Ernő válaszolt megkeresésünkre, így most a vele készült interjút olvashatják.

***

dr. Görgényi Ernő (fotó: Tóth Ivett)

Miért indult harmadszor is a városvezetői posztért? Hiszen 2010 és 2014 után az ember érezheti úgy, már mindent megcsinált polgármesterként.

Röviden: azért indulok el, mert előbb látom meg az üres telkeket, mint a felépült házat, látom, hogy rengeteg teendő van még.  Amikor 2010-ben átvettük a város vezetését, akkor nagyon rossz helyzetben volt az önkormányzat, 530 millió forint volt a működési hitele és 3,5 milliárd forintos az adóssága. A helyi gazdaság sem rendelkezett túl jó kilátásokkal, és megrekedtek a turisztikai fejlesztések is. A választás után ezért széles körű együttműködést alakítottunk ki egy nagyon jól működő és a döntéseket kellő időben biztos kézzel meghozó képviselő-testülettel, az országgyűlési képviselőnkkel, dr. Kovács Józseffel és természetesen a kormánnyal, akinek a segítségével konszolidáltuk az önkormányzat gazdasági helyzetét is:

már 2013 óta működési hiány nélkül gazdálkodunk, és a hitelünket is átvállalta a költségvetés.

Ennek a hármas együttműködésnek köszönhetően tovább tudtuk vinni a megrekedt turisztikai fejlesztéseket, így építettük meg az AquaPalotát, rehabilitáltuk a város legrégebbi közparkját, a Göndöcs-kertet, valamint újjávarázsoltuk a romokban heverő Almásy-kastélyt. Itt európai színvonalú kiállítóközpontot hoztunk létre, számos innovatív megoldással – ezekre mi, gyulaiak nagyon büszkék vagyunk. Ezenfelül tovább vittük a városrehabilitációs fejlesztéseket is, főleg az oktatási-nevelési intézményrendszer területén valósítottunk meg számos felújítást és bővítést. És elindultunk egy programmal, amelynek a végső célja az energiaautonómia megteremtése, az, hogy Gyula energiagazdálkodása önfenntartó legyen. A cél érdekében nagymértékben támaszkodunk alternatív energiaforrásokra. Így például hőszivattyúkkal temperálunk több intézményt, de számos épületre háztartási méretű napelemes erőművet is telepítettünk, és ahol lehet, a termálvíz hulladékhőjét hasznosítjuk.

Hogyan tekint vissza erre az elmúlt öt évre?

Úgy érzem, e célokhoz vezető úton már sokat haladtunk, egy olyan időszak áll mögöttünk, amikor a város gazdasági fejlesztésében nagyon fontos események történtek.

Ha már termálvíz: Gyula a legtöbbünkben úgy merül fel, mint Dél-Magyarország fürdővárosa. És mint ilyen, természetesen pezsgő idegenforgalom is társul hozzá. Mit tud tenni azért a város, hogy ne csak a turisztikai főszezonban legyen meg a pezsgés? 

A víziónk és városfejlesztési stratégiánk alapja, hogy

a gazdaságnak több lábon kell állnia.

Az egyik nagyon erős láb az valóban a turizmus: még az uniós csatlakozást követően elindult a turizmus fejlesztése, az előző városvezetés alatt megújult a történelmi belváros egy része is. Mi ezt a munkát folytattuk tovább, és a turizmusfejlesztésnél prioritást élvezett az a szempont is, hogy hogyan tudnánk a szezonalitás hatását csökkenteni, azt elérni, hogy ősztől tavaszig, az ún. holtidőszakban is minél több vendég érkezzen hozzánk. Ezért is volt fontos az AquaPalota befejezése, valamint az Almásy-kastély rehabilitációja.

Milyen programokkal lehet vonzóvá tenni a várost a fejlesztések mellett?

Mindent elkövetünk azért programszervezés területén, hogy évszaktól függetlenül Gyulán mindig történjen valami. Télen a jövőre 10. alkalommal megrendezendő Méz és Mézeskalács Fesztivál, tavasszal pedig az idén huszadik alkalommal megszervezett Gyulai Pálinkafesztivál hívogatja a városba az embereket.

És ott van a Gyulai Várszínház is.

Igen, a színházunk a kulturális turizmusunknak a zászlóshajója, és nem csak nyáron működik: a nyári főszezon után ősztől tavaszig is folyamatosan vannak előadásai a kamarateremben, ott, ahol színházként működik. És bár nincs saját társulata, de vannak saját bemutatói, amelyeket – saját társulat híján, mert erre nincs forrásunk – máshol mutatunk be. Mindezen fejlesztések és programok eredményeképp jelentősen nőtt a nyári időszakon kívüli látogatottsága a városnak is, és ezt az adatok mondják: amíg 2010-ben 13 195 vendégéjszaka volt januárban, addig 2018 ugyanazon időszakában több mint duplája, 31 227 vendégéjszaka. A december háromszorosára emelkedett nyolc éve alatt: 10 223-ről 32 686-ra. És egyébként a növekedés az őszi hónapokban is jelentős: az október 2010-ben még 22 254, tavaly már 48 560 vendégéjszakát hozott. Természetesen ezzel nem elégszünk meg, hanem folytatni kívánjuk ezt a növekedést, és nagyobb volumenű vendégéjszaka-számot szeretnénk. Ehhez pedig adott a megfelelő számú szálláshely is.

Ha nem is egy balatonnyi, de egy közepes városnyi ember még elférne itt?

Igen, de mi a turizmusfejlesztési stratégiánkban egyébként sem a mennyiségi fejlesztést tűztük ki célul, hanem a minőségi fejlesztést.

Gyula egy prémiumkategóriás turisztikai célpont,

és a fejlesztéseink – a szolgáltatásfejlesztést is értve ezalatt – azt szolgálják, hogy minőségben lépjünk mindig előre. Adott a városnak a mérete, tehát korlátozottak a mennyiségi fejlesztésre vonatkozó lehetőségek.

A gazdaság másik lába Gyulán egyből kettő: hiszen egykor kiváló könnyű- és élelmiszeripara volt. Most viszont az Airbus érkeztével úgy tűnik, hogy a magas hozzáadott értékű, tudásalapú gazdaság is megérkezik a városba.

Bizony, elindítottunk az ipari beruházások területén is egy új szemléletet. Ugyanis

a gyulai gazdaság a rendszerváltozás vesztesei közé tartozott,

nekünk csak gyárbezárásokról vannak élményeink. Komoly könnyűipar volt, komoly élelmiszeripar volt, és ezeket a gyárakat bizony sorra bezárták, az emberek utcára kerültek. Ennek a mélypontját a baloldali kormány és a baloldali városvezetés alatt értük el, amikor 2004-ben az 1936-ban épült tejporgyárat bezárták, és 2005-ben megszűnt a húskombinátban a vágás, több százan kerültek az utcára. Ez egy nagy érvágás volt a településnek, ez az önkormányzat anyagi kondícióit is rontotta, és a munkalehetőségeket is, ezzel együtt pedig a város megtartó erejét is hátrányosan befolyásolta. A gyulai húskombinát felszámolása során önkormányzatunk megvásárolta a vállalat teljes vagyonát, jogait és eszközeit, így onnantól kezdve százszázalékos önkormányzati cégként működik újra, immár Gyulahús néven. Ezzel a lépéssel sikerült a város élelmiszeriparát megmentenünk, az ismét a virágkorát éli, nyereségesen működik, és sorra nyeri el a szakmai elismeréseket itthon és Európában egyaránt (2015-ben elnyerte az ITQI Taste Award kétcsillagos minősítését a Gyulai Kolbász – a szerk.). Ezen túlmenően is támogatjuk a helyi gazdaságot, megadjuk mindig a lehetőséget, hogy gyulai cégek is tudjanak pályázni. A lécet ennél is magasabbra tettük, hiszen szerettünk volna magas hozzáadott értékű, modern technológiával rendelkező ipart Gyulán, aminek érdekében több tárgyalást folytattunk. Ezek eredményeképpen az Airbus Helicopters úgy döntött, a városban építi fel az új alkatrészgyárát,

ami a helyi gazdaságban egy új korszakot kezdetét jelenti.

Ez a csapatmunka sikere, egyrészt, hiszen abszolút csapatszellemben dolgozunk, az alpolgármesterekkel, a többségi frakcióval és a polgármesteri hivatal dolgozóival, valamint az önkormányzati cégek menedzsmentjével. Másrészt ez azoknak a személyes sikere is, akikkel együtt dolgoztunk a projekten.

Az itt lakók és az idelátogatók komfortérzetét mindenképpen befolyásolja a közbiztonság is. A magyar-román határ viszonylagos közelsége járt-e valamilyen negatív hatással az elmúlt években?

A határmentiség semmilyen hátránnyal nem jár a részünkre, a migrációs hatások egyáltalán nem érintették a várost. A helyi közbiztonság objektív megközelítésben is javult, a statisztikai adatok alapján. Meg a szubjektív biztonságérzet is javult: több rendőrjárőr van az utcán, mint ezelőtt kilenc évvel. Ezzel párhuzamosan fejlesztettük a térfigyelőkamera-rendszerünket is, amivel egyrészt prevenciós célokat szolgálunk, másrészt pedig a felderítésben is segítséget nyújtunk a rendőrségnek. Békés megye egyébként is a legjobbak között szokott lenni az országban a közbiztonsági mutatókat tekintve, és

Békés megyén belül Gyula a legjobbak közé tartozik.

Nagyon szerencsés szociológiai adottságai vannak a városnak, a nemzetiségi összetételét illetően is: magyarok, németek és románok élnek itt együtt. És a város lakosainak a képzettségét tekintve is van okunk a büszkeségre, rengeteg diplomás dolgozik és él a városban: itt van a megyei kórház, a megyei törvényszék, itt van a megyei főügyészség, a megyei levéltár, tehát több szempontból megyeközponti funkciókat lát el a város.

És mi van a vasútállomással? Maga az épület és a környéke mintha az 1980-as években ragadt volna. Tervezi, hogy a következő öt évben azzal is foglalkozik?

A városfejlesztést lépésről lépésre tudjuk megvalósítani. Ennek során a megyei bíróság melletti körforgalomig tudtunk elérni a Béke sugárút (ez teremt kapcsolatot a városközpont és a vasútállomás között – a szerk.) rehabilitációjával. Szeretnénk tovább haladni, egészen a vasútállomásig, aminek rekonstrukciójával vonatkozóan a MÁV vezetésével intenzív tárgyalásokat folytatunk másfél év óta. A koncepciótervek elkészültek, azokat közösen elfogadtuk, és most az engedélyes tervek készítése van folyamatban. Éppen a napokban volt a következő tárgyalásunk a MÁV-val, ahol áttekintettük, most hol járunk. Maga a gyulai vasútállomás a Nagyvárad–Fiume-vasútvonalon helyezkedik el, és eredetileg egy monarchiabeli épület volt, amit sajnos a szocializmus idején átépítettek. Viszont szeretnénk egy olyan rekonstrukciót megvalósítani, amelyben visszaállítjuk a korabeli formát, 21. századi belső terekkel. Emellett szeretnénk az előtte lévő tér rekonstrukcióját is elvégezni. Azoknak, akik vonattal érkeznek, egy méltó fogadóteret akarunk az állomás előtt létrehozni.

Térjünk vissza a kampányra: még el sem kezdődött itt a hivatalos kampány, már országos híre ment, hogy volt alpolgármestere, Galbács Mihály korrupcióval vádolja. Ő – némi bizonytalanság után – úgy tűnik, mégis rákerült a szavazólapra, így adódik a kérdés: milyen hangvételű kampányra számított az ellenzék részéről?

Sajnálattal láttam, hogy

kifejezetten mocskos kampány indult el a személyem ellen.

Amelynek a megjelenítője Galbács Mihály, aki 2010 és 2014 között volt alpolgármester – egy sértődött ember, akit kizártunk a Fidesz-frakcióból, a helyi futballklub elnökeként folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt. Ismétlem, sértődött emberként így próbál bosszút állni.

De vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy mások is vannak mögötte: az elmúlt öt évben ugyanis a megyei fejlesztési forrásokért nagyon komoly harcokat folytattunk. A térségi hulladékszolgáltató szervezet vezetése, illetőleg annak a gazdálkodási ügyében is egy nagyon komoly harc bontakozott ki. És ezekben az ellenfél dél-békési politikai és gazdasági körök személyében mutatkozott. Egyre több jel arra utal, hogy ezek a dél-békési politikai és gazdasági körök állnak Galbács Mihály mögött. Ők adják a muníciót és a lehetőséget ennek a rágalomhadjáratnak a folytatására. Azonban én bízom abban, hogy a gyulai polgárok átlátnak a szitán.

Ön és Fidesz milyen kampányt folytat? Megkérdezik a szavazókat, hogy ők mit és hol változtatnának?

Mi pozitív kampányt folytatunk, amiben az elvégzett munkát mutatjuk be, és az eredményeinkre alapozunk: ezeket egy kiadványban mutattuk be, amivel együtt véleménynyilvánító lapot is eljuttatunk minden háztartásba. Ezen a gyulai polgárok bejelölhették, hogy számukra melyek az igazán fontos témák, illetőleg szövegesen is megírhatták számunkra, hogy mi az, amit szeretnének az elkövetkezendő években Gyulán megvalósulva látni. Ezek szintén a programom részét képezik.

Én egy olyan Gyulát szeretnék a jövőben látni, amelynek virágzó turizmusa sok embernek ad megélhetési lehetőséget és munkát.

Egy olyan várost, ahol korszerű oktatási-nevelési intézmények nyújtanak szolgáltatást, és ezzel növelik a város megtartó erejét. Olyan várost, amely modern, magas hozzáadott technológiai értékkel rendelkező ipar jellemez; egy olyan Gyulát, amelynek emberséges helyi társadalma van, egy igazi polgári közösség, amelyik összetart. Egy ilyen Gyulát látok magam előtt, és én ezért a városért dolgozom. Sikeres Gyulát képzelek el. Remélem, a gyulaiak az elmúlt kilenc év eredményeit tekintik elsősorban mérvadónak, és azt a munkát, amit közösen végeztünk el, az ő támogatásukkal, velük együttműködve; és ennek ismeretében és tudatában fogják meghozni a döntésüket a szavazófülkében.

Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés