Jogerős: manipulált és hamis tartalmakat közölt a Korrupciókutató Központ

Emlékeznek még arra a tavaly októberi cikkünkre, amelyben azt állítottuk, hogy „javarészt külföldi pénzből működve, politikaközeli munkatársakkal kutat orosz propaganda és korrupció után az MTA tudományos főmunkatársának korrupciókutató intézete. Tóth István Jánosék szakmainak és tudományosnak beállított tanulmányait nem győzi terjeszteni az ellenzéki média”?

A Budapesti Korrupciókutató Központ sok sebből vérző módszertana nem csak nekünk szúrt szemet, hanem a Közbeszerzési Hatóságnak is, akik egy róluk szóló tanulmány miatt be is perelték Tóth István János intézetét. A hosszú pereskedésnek épp a napokban került pont a végére.

A Fővárosi Ítélőtábla a Közbeszerzési Hatóság által indított perben helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék végzését, amely így végérvényesen elutasította az alperes Korrupciókutató Központ igazolási kérelmét. Az egyszemélyes Kft. egy 2018. januári tanulmányában több vonatkozásban is

A végzés jogerős, fellebbezésre nincsen lehetőség.

Mint ismert, a Közbeszerzési Hatóság egy 2018. januárjában kiadott angol nyelvű tanulmány miatt pert indított a Korrupciókutató Központ (teljes nevén CRCB Közpolitikai és Közgazdasági Elemző Intézet Nonprofit Kft.) ellen, amelyet a Közbeszerzési Hatóság megnyert. A Korrupciókutató Központ a Közbeszerzési Hatóság – immár a bíróság jogerős határozatába is foglalt – álláspontja szerint azzal sértette meg a Hatóság jó hírnevét, hogy tanulmányában valótlan, manipulált tartalmakat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a valótlan tényállítások segítségével azt sugallta, hogy az állami szerv honlapja rossz, félrevezető, alacsony minőségű. A Korrupciókutató Központ a bírósági határozattal szemben ellentmondást és igazolási kérelmet nyújtott be, amelynek jogerős elutasításával az ügy végérvényesen lezárult,

Hogyan manipulált a Korrupciókutató Központ?

Emlékeztetőül, a tanulmány az alábbi valótlan, illetve a valóságot elferdítő tartalommal bírt:

– összehasonlításra nem alkalmas adatokat vett alapul (Zambia és Banglades közbeszerzési hatóságainak európai unióstól eltérő szabályozás alá eső honlapjai nem összevethetők a hazaival), ezáltal hamis képet festve Magyarországról;
– manipulált URL alapján hibás következtetéseket vont le (a link átírásával megváltoztatták a honlap adattartalmát);
– manipulált kritériumok (adatok elérhetőségi módja) alapján tette azt a félrevezető állítást, hogy a magyar Közbeszerzési Hatóság honlapja a fenti országok hasonló hatóságainak honlapjánál alacsonyabb minőségű (a tanulmány állítása szerint a közbeszerzési szerződések adatainak elérhetősége nem megfelelő, ezzel szemben teljes körűen elérhetőek);
– hibás adatbevitel alapján végzett elemzést („tájékozatató” szó beírása a keresőbe „tájékoztató” helyett), amelyet súlyosbít, hogy a tanulmány angol nyelvű, de a szerzők a magyar nyelvű keresőt használva írták be hibásan a magyar nyelvű keresőszót, ez a külföldi olvasók számára észrevehetetlen;
– a tanulmány valótlant tényt közölt, a hirdetmények száma tekintetében (33.603 db, a valós a 19.450 db helyett);
– terminológia hibás használata alapján jutott valótlanul arra a következtetésre, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapja rossz („tájékoztató az eljárás eredményéről” nevű dokumentum helyett „tájékoztatás az eljárás eredményéről” nevű dokumentumra keresett rá, amely nyilvánvalóan nem járt eredménnyel).

Tudományetikai kérdés: a Közbeszerzési Hatóság elnöke az MTA elnökéhez fordul

A jóhírnévsértő tanulmányt kiadó Kft. egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, Tóth István János az MTA tudományos főmunkatársa, akire az MTA tudományetikai kódexe vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint e kódex rendelkezései is sérültek. A hatóság szerint aggályos, hogy 

a tanulmány – Zambia és Banglades párhuzamba állításával – hatásvadász túlzásokat tartalmaz azért, hogy a magyarországi helyzetet elkeserítőnek fesse le (az előbbi kettő nem uniós ország, így teljesen más jogi környezet vonatkozik rájuk); valamint forráskritika és lektorálás nélkül készült, így elfogultan, egyoldalúan és valótlan adatok alapján vont le a tudományosság igényeit ki nem elégítő következtetéseket (ezt bizonyítja pl., hogy a tanulmány zárása 2018. január, de az abban lévő képernyőképeket 2018. februári dátummal mentették le)

A Közbeszerzési Hatóság elnöke a fentiek miatt levélben fordult az MTA elnökéhez, és a kutatásetikai normák súlyos megsértése miatt eljárás kezdeményezését kérte a testület Tudományetikai Bizottságánál.

Az Európai Bizottság és a balliberális média is rendszeresen hivatkozik a Korrupciókutató Központ anyagaira

A Korrupciókutató Központ tanulmányait az Európai Bizottság rendszeresen felhasználja a Magyarországról szóló országjelentésekhez, illetve egyéb uniós tanulmányokhoz.

Érdekesség, hogy miközben az Európai Bizottság finanszírozza tanulmányaik egy részét, aközben az EU egy másik szerve, az Európai Parlament is hivatkozik a központ munkájára. Nem meglepő, de tavaly ősszel elfogadott Sargentini-jelentésben is feltűnik a CRCB, a holland képviselő a CRCB egyik tanulmányára hivatkozik a jelentésben.

Ahogy arra már egy korábbi, tényfeltáró cikkünkben rámutattunk,

kész tényként közölve olyanokat, hogy:
– „a magyar Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szinte használhatatlan. Az afrikai Zambiában pár kattintás, ami Magyarországon lehetetlen.”  (Zoom.hu)
– „Zambia és Banglades kenterbe verik Magyarországot” (Zoom.hu)
– „Van, amiben Zambia és Banglades is jobb Magyarországnál” (napi.hu) 
– „2-3 ezer milliárd forint tűnhetett el a magyar közbeszerzéseknél nyolc év alatt” (444)
– „a kormánysajtó bizonyítottan orosz propagandát terjeszt” (444)
– „Tudományosan levezették, hogy a MET üzlete korrupció lehetett” (444)