Nekünk egy Atatürk kellett volna?

2019. június 19. 21:45

Demkó Attila
Mandiner
Trianon fő oka nem az, hogy nem volt Atatürkünk, hanem az, hogy volt egy Szulejmánunk.

Nagyon fárasztó állandóan megannyi jó szándékú történelem „szakértőtől” a „bezzeg Atatürköt” olvasni.

Igen, óriási a török teljesítmény, csak nem hasonlítható a két geopolitikai és katonai helyzet, a magyar és a török.

A törököknek a sokkal kisebb Görögország volt az ellensége. Nekünk Románia, Csehország, Szerbia olasz és francia csapatokkal megerősitve.

Károlyi egy inkompetens ... volt, de

az erők egyensúlya egy Atatürkkel sem tette volna lehetővé az egész ország megvédését.

1918-20-ban legfeljebb további Sopronokat lehetett volna elérni, különösen a Felvidéken. Ez persze nem mentség az ország akkori vezetésének, mert azt sem tette meg, amit talán lehetett volna. (Sopronig.)

Törökország egyébként területe felét elvesztette, Atatürkkel együtt is.

HAHÓ! Miért jó és kinek az a forgatókönyv, hogy Trianonról mi magunk tehetünk (baloldal: a magyarosítás, a gonosz jobboldal miatt; jobboldal: mert Károlyi és hazaáruló a baloldal)?

Egy sor olyan ok van, amin egy Nagy Sándor sem tudott volna változtatni, miután a német hadsereg bedobta a törölközőt '18-ban. Magyarországon akkor csak az segített volna, ha a vörösök – az oroszok – szétverik a román haderőt Besszarábiában – amit meg is próbáltak egyébként, és magam láttam 25 francia katona sírját Benderben, akik meghaltak Nagy-Romániáért.

Trianon fő oka nem az, hogy nem volt Atatürkünk, hanem az, hogy volt egy Szulejmánunk.

A fő ok a magyarság jelentős részének kihalása az ország elképesztően nagy részéről, majd a 18. századi betelepítések amelyek 30%-ra csökkentették a magyarság arányát.

Összesen 122 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A cikknek lényegében igaza van: a világháború végére a hadseregünk lényegében szétszéledt (kb. 50%-ban amúgy is nemzetiségiekből állt).

Ezzel nem volt mit tenni.

Amit tenni lehetett volna, az az, amit Horthy tett magánemberként, Bécsből és Szegedről szervezkedve: egy tisztikarból álló kicsi hivatásos hadsereg szervezésébe lehetett volna fogni már 1918 telétől. Az a csehek ellenében akár az egész Felvidéket megtarthatta volna, a románok ellenében is sokkal többre juthatott volna, a szerbek mellett mondjuk ott állt a francia expedíciós haderő, azzal nem volt mit tenni.

Érdemes elolvasni Bánffytól a Megmérettél és könnyűnek találtattál...-t.

A Titanic már süllyed, az úri közönség még táncol. A magyar nemzet nem volt képes megfelelő vezetőt az adott, sorsdöntő pillanatra kitermelni magából.

Lényegileg azért, amit Demkó ír, valóban a török hódoltságig megy vissza a történet, de a nemzet színe-java a 49 utáni megtorlásban is felmorzsolódott.

Csoda, h. még vagyunk.

Balassagyarmat megvédése. Az erre volt precedens. Olyan 20 tiszt védte meg, és a hozzájuk csapódó civilek.

Ennek az egyik oldalon van némi realitása: legkésőbb 1917 őszétől neki kellett volna látni a B-tervnek, tehát egy hátországi nemzetőrség megszervezésének.

Csakhogy a másik oldalon ilyesmivel senki nem próbálkozott és nem is próbálkozhatott, mert a B-terv egyúttal az A-terv, tehát a háborús erőfeszítések gyöngítését jelentette volna, és erre még független országoknak sem volt módja a szövetségeseivel szemben, nemhogy Magyarországnak a Monarchia részeként.

Igaza van a szerzőnek azzal, hogy nem Trianont kell nézni, hanem az odavezető utat. Mohácsnál sem a mohácsi csatát kell nézni, hanem azt, hogy hogyan történhetett ez meg.
Azért fontos ez, mert a történelem nem ért véget, a hibákból mindig okulni kell - ma is úgy kell cselekedni, hogy ne egy végponton kelljen hősiesen helytállni, és esetleg elbukni, hanem úgy alakulni a körülményeket, hogy végig előnyben maradhassunk.
Mohács a széthúzás és a megosztottság miatt következett be. Nem volt egy Hunyadiékhoz hasonló erős központi hatalom, aki mögé be lehetett volna állni, hanem kvázi kiskirályok voltak, mint Szapolyai, akik csak örültek a többiek bukásának. Az se segített sokat, hogy a királyi hatalomért versengtek a Corvinok, a Habsburgok és a Jagellók.
Ebből a helyzetből nagyon sokat meg lehet feleltetni Trianon okainak is.
Amik sajnos most is létező tényezők:
idegen érdekek kiszolgálása, széthúzás, egyéni haszon érvényesítése az ország kárára is.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. június 20. 9:59

Hámondjuk a mohácsi csatát el kellett volna kerülni. Nem lett volna szabad kiállni a sokkal erősebb, de hátországától távol operáló ellenséggel szemben, hanem ki kellett volna térni az útjából, amíg haza nem takarodik. Aug. 26-án volt a csata. Néhány hónap és hazamentek volna. Győztesen is hazamentek.

Válaszok:
Karvaly | 2019. június 20. 10:06

Vagy még a Dunán átkelésnél kellett volna lecsapni rájuk, nem megvárni, amíg felfejlődnek, és felveszik a számukra legkedvezőbb pozíciót, és ők döntik el a csatakezdés időpontját is.
De az akkori helyzetben a törökök ígyis-úgyis felmorzsoltak volna minket, ha nem akkor, akkor ötven évvel később, övék volt a világ akkori legerősebb és legszervezettebb hadsereg, óriási létszámfölényben, szemben egy olyan országgal, ahol egymást árulták el az emberek.
Amit mi most tehetünk, hogy gyarapodunk, létszámban és anyagilag is.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. június 20. 10:20

Horthynak is felkínálták egész Szlovákiát, mikor rájöttek, hogy a csehek alatt sokkal rosszabb...

Ja. Van abban igazság, hogy kár utólag okoskodni. Csak nehéz a kísértésnek ellenállni. Meg azért érdekes kérdés, hogy mi az, ami "benne volt a pakliban", és mi az, ami tök irreális. Pl. Konstantinápolyt valszeg nem tudtuk volna bevenni, de azért a seregünket a magyar király vezérlete alatt megőrizhettük volna...

De nem volt Musztafa Kemalunk, aki már a Dardanelláknál bizonyította a tehetségét. Horthy jó tengerész volt, de a szárazföldi csapatok nem ismerték. Tiszát meggyilkolták, az egyetlen komoly és népszerű, jól ismert parancsnok a magyarul is beszélő ( Habsburg) József Ágost főherceg volt. Végigbogarásztam, nem találtam sikeres, népszerű magyar tábornokot, legfeljebb olyat, aki egy kisebb seregtestet vezetett, azaz nem volt közismert.

Te most miről beszélsz? Én arról, hogy Károlyinak reális lehetősége lett volna 1918 decemberétől egy olyan kicsi, profi nemzeti hadsereg szervezésére, amit végül Horthy hozott össze. Ha Károlyi cselekszik időben, tök másképp néznének ki most a határaink minimum északon, de jó eséllyel keleten is.

Erre ékes példa ugyan Balassagyarmat megvédése minimális tényleges erővel minimális erejű ellenféllel szemben, csak nem elfelejtendő, hogy ott a helyi erők kezdeményeztek, és nem az akkori kormányzat.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. június 20. 15:06

Még talán azt érdemes hozzátenni, hogy ha Horthy sem cselekszik, lehet, hogy Magyarországot simán fölosztják. 1919 őszén Esztergom is román kézen volt pl.

Délen. Ahol azonban a francia expedíciós haderő megállt anélkül, hogy Magyarország megszállására vállalkozott volna.

24-48 órával később bevonult oda, ahonnan a románok ki. Ez miért kevés egy magánhadseregtől? Gondolod, hogy az antant kiparancsolja a románokat akár Esztergomból, ha nem lett volna ki bevonuljon oda?

Volt helyőrség. Azért volt, mert Horthy úgy döntött, hogy szervez egy hadsereget. Ha nem teszi, Magyarország lett volna a világ első bukott állama. 2019-ben már van pár másik.

Értem, hogy Horthyt a körúton belül nem szokás szeretni, merthogy antiszemita meg minden, de a körúton belül csak a vörösöknek jutott eszébe alternatív koncepció alapján hadsereget szervezni, az meg végképp nem bizonyult ojrópa-kompatibilisnek.

Viszont egyedül a görögök mögött állt ott az antant.

Azért azt elismerem, hogy a mi esetünkben pedig fegyveres erővel egyedül a szerbek mögött. Sokkal tökösebben kellett volna politizálnunk, amíg lehetett. Kellett volna egy Atatürk...

Helyette volt egy Károlyí, utána egy Kun Béla, végül Horthy megmentette, ami még 1919 őszén is megmenthető volt. A mostani országot :-(

Jemenben vagy Líbiában pl. kit hívnál föl, ha te volnál az amerikai elnök, és utasításokat akarnál adni, hogy legyen végre rend?

1919 őszén Horthy volt a telefonvégen, ha az antant a magyar féllel akart beszélni. Ha az ő lényegében magánkezdeményezése nem lett volna, nem lett volna senki. Így álltunk akkoriban.

Nem haditett: politikai tett. "Értem, akkor Esztergomba holnap bevonulhatok". Volt, aki értse ezt az utasítást. Ha nem lett volna, nem küldik ki a románokat. Ízlelgesd már ezt az "Esztergom"-szót! Nem tótok! Románok!

És számodra úgy tűnik, hogy az 5. és 6. flotta rendet tud tenni Jemenben?

Nem látod a fától az erdőt. Na jó, megszoktam...

Egy egy város kiürítése és a bevonulás oda az karhatalmi intézkedés.

De hogy volt kinek bevonulni, és ezért volt kinek kiadni a parancsot, hogy vonuljon ki, az Horthy politikai teljesítménye. Ha nem szervez meg egy nemzeti (magán)hadsereget, akkor acsarkodó törzsekre esik szét az ország 1919 őszére, és jó eséllyel fölosztja a kisantant.

Ha pedig megfontolod, hogy ezt Horthy magánkezdeményezésből akadályozta meg, miközben Károlyi kezében 1918 decemberében ott volt a teljes, legitim államhatalom, akkor végre fölfogtál valamit az akkori poltikai realitásokból. Miért gyűlölte mindenki a balolalt, és miért fogadta el mindenki Horthyt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés