Én elengedtem ezt a függetlenobjektív kényszert. Nekem barátaim vannak és értékeim. Ebben vagyok függetlenobjektív.
Van itt egy vita a független újságírásról, az értékekről, arról, hogy mi a helyes és mi a jó.
A nagybetűs újságíró azt tanulta az iskolában, hogy az a jó, ha minden felet megkérdezel és függetlenobjektív módon megírod. Én is így jöttem ki a Havas-iskolából és mentem lelkesen függetlenobjektívkedni.
Először egy jobboldali médiumnál fogadtak be, senki egy szóval nem mondta, hogy mit lehet és mit nem, de mint a gyerek érzi a szülei rezdüléseit, én is éreztem, hogy mit lehet és mit nem.
Aztán egy nagy baloldali újsághoz írtam egy-két cikket, de amikor azt akartam leleplezni, hogy az amerikai multi rabszolgaként tartja az alkalmazottait (saját tapasztalatból), akkor a cikkemet addig szerkeszthették, amíg az lett a mondanivalója, hogy mindenki menjen oda dolgozni.
Akkor inkább visszamentem jobbra, mert ott még mindig közelebb állt az értékrendemhez az átszerkesztés, mint a másik oldalon.
Ha együtt utaztam újságírókkal, rendszeresen lefasisztáztak a baloldali függetlenek, én pedig röhögtem rajtuk és visszakommunistáztam, este pedig együtt mulattunk és összehaverkodtunk.
Egyszer egy híres íróval akartam interjút készíteni, de a szerkesztő megmondta, hogy rá kell kérdeznem az ávós férjére. Akkor elmentem a híres íróhoz, megmondtam, hogy erről is kérdezném, és megbeszéltük, hogy akkor inkább ne legyen interjú. Kávéztunk egyet és örültünk egymásnak.
Én elengedtem ezt a függetlenobjektív kényszert.
Szerintem lehet, sőt kell írni a sikerről, meg lehet dicsérni kormányt, politikust, híres embert, és nem kell a végére odabiggyeszteni egy kis fanyalgást. Nem propaganda az, ha tisztán örülsz. Vannak sikerek, az ország sikerei és ennek lehet tisztán örülni.
De vannak barátaim jobb-baloldali emberek, akiknek ismerem a szándékait és az életét, és szeretem őket. Kiállok mellettük akkor is, ha nem értek egyet valamelyik cikkükkel, Facebook-bejegyzésükkel. Le tudunk ülni és megbeszélni, hogy kinek mi fáj, mitől fél, mit szeretne. Barátság van, függetlenobjektivitás nincs az elefantcsonttornyomban.
„Full kreténbe nyomja”, „emiatt lesz unszimpatikus Magyar Péter”, „ez marha rossz ómen és előjel arra az esetre ha MP kormányra kerülne...”
Ezt eredményezi, ha az ember főállásban facebookos jogvédő vagy mi, a media desing szak meg elrontja a szemmértékét.
„Szégyellje magát fidesz bérenc!” – írta több kommentelő is az elemzőnek.
Hiába, a tiszás szekta és média ugyanúgy a jövő héten is hiteles szereplőként fogja eladni nekünk a vajákos embert színpadra tuszkoló Juhász Pétert és Puzsér Róbertet.
A XXI. Század Intézet októberi felmérésből kiderült, hogy a magyar közösségi média felhasználók számára fontos az emberi méltóság védelme és nem szeretik az álhíreket.
A publicista szerint kell egy olyan erő, „amelyik a Fidesz torkára teszi a kést”.
Cserélni kellett, de nem játékost.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
