Kibelezték a győri katedrálist
Az Örökségfigyelő blog beszámol arról: radikális beavatkozáson esett át a győri barokk székesegyház a most zajló felújítások során.
A Nagyboldogasszony-székesegyházban kidobták a szentély és a hajó között álló úgynevezett stallumokat és helyükre egyszerű háttámlás székeket helyeztek. Felszámolták az egyébként alacsony, a rálátást nem zavaró, úgynevezett szentélyrekesztő korlátot, a stallumok helyét pedig valóban elegánsabb igényű, de valószínűleg átlagos bútoráruházban is kapható, négylábú, háttámlás székekkel népesítették be – írja az Örökségfigyelő.
Ezt a széksort és korlátot tüntették el a katedrálisból
A blog szerint „az ügyvédi irodák és a lehúzós, magukat elegánsnak beállítani próbáló éttermek színvonalán álló székekre sikerült lecserélni mindazt, ami egy évszázados fejlődési folyamathoz szervesen kapcsolódott”.
A szentély előtti tér kiüresítését az Örökségfigyelő szerint azzal indokolják az illetékesek, hogy ezzel a hívek közelebb kerülhetnek Istenhez.
Összesen 54 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
micsoda belezés
Sokkal rondább lett a szentély.
Azért ezzel nem teljesen értek egyet: a pannonhalmi bazilika egykori szentélye, az altemplom fölött található legfelső szint az átalakítást követően gyakorlatilag funkcióját vesztette. Az eredetileg ott található oltárt leszállították a második szintre, ahol a szerzetesi stallumok vannak. Jól láthatóan sem a belsőépítész, sem a jelenlegi szerzetesek nem tudnak azonosulni az 1970 előtti (a középkoriról már nem is beszélve) katolikus felfogással, miszerint a templomban be- és elrendezésében is érvényesül a hierarchia.
A szentet leszállították a profán szintjére, a szakralitás és a spiritualitás pedig ezzel ki is üresedett, kongóvá vált. Ne csodálkozzunk, hogy nincsenek papi, szerzetesi hivatások: ha a világnak, és nem pedig Istennek akarnak tetszeni, akkor jó esetben celebek, rossz esetben szánalmas bohócok lesznek a papok. Az meg ki akar lenni a fiatalok közül?!
Ez a püspöki, sőt már pápai szintről forszírozott protestantizáló folyamat jól tapintható szinte mindenütt. A döbbenetes az, hogy nem a hívek szegülnek szembe a térdeléssel, hanem maguk a papok akarják direkt vagy indirekt eszközökkel az emberek kedvét elvenni ettől.
Vannak technikai megoldások erre, mint most a győri székesegyházban, de érdemes megnézni a pesti piarista gimnázium kápolnáját is: eleve úgy alakították ki az épület fölújításakor, hogy ha nem tudnád, milyen épületben jársz, el sem hiszed, hogy katolikus kápolnáról van szó.
De voltak ennél aljasabb húzások is a klérus részéről: nagyszüleim falujában Zalában a plébános üvöltve hajtotta el az öregasszonyokat a misén, mert azok az 1969-es liturgikus "reform" (pontosabban diktátum) bevezetése után is térdelve akartak áldozni. Mivel nem voltak hajlandók engedni a hitükből, ezért jött a retorzió: szentélyrács önkényes lebontása és eltüzelése, illetve a továbbiakban csak legutoljára jöhettek áldozni, hogy így szégyenítse meg a pap őket. Kamaszként nem értettem a helyzetet, most már viszont látom, hogy ezek az öregek voltak azok, akik hangtalanul is kiálltak az igazság és a szentség mellett. Utólag is köszönöm nekik: imádkozzanak érettünk, szükségünk van rá...
Továbbmegyek: miért hagyták bent a mellékoltárokat? A II. vatikáni zsinat óta gyakorlatilag nem mások, mint virág- és gyertyatartó dekoráció, akkor hát azokkal is ki a templomból!
Komolyan mondom: nincs nekünk itt iszlám invázióra szükségünk, pusztítói vagyunk mi önmagunknak is...
Bejelentkezés