Szabad pályát!

2017. október 6. 19:26

Vekerdy Tamás
Magyar Narancs
Finnországban, Lappföldön ugyanolyan jó iskolák működnek ugyanolyan jól, mint Helsinkiben, mind kiépítettségüket, mind személyi ellátottságukat tekintve.

„Finnországban, Lappföldön – korrektebbül: a számiknál, fent északon – ugyanolyan jó iskolák működnek ugyanolyan jól, mint Helsinkiben, mind kiépítettségüket, mind személyi ellátottságukat tekintve. Ezt meg lehetne valósítani Szabolcsban, Borsodban és Baranyában is. Azok a »legjobb« tanárok, akik elmennek ezekbe az iskolákba, természetesen plusz­ösztöndíjban és egyebekben részesülnek. (Karácsony Sándor és Kodály Zoltán közös felismerése szerint Magyarországon a XVI. században volt utoljára az egész népességet átható eleven kultúra, amikor a reformált egyházak kiküldték ösztöndíjasaikat Hollandiába, Németországba, Angliába, majd a visszatérő ösztöndíjasok hozták magukkal az európai kultúrát, a Biblia héber–görög filológiai feldolgozásától kezdve Descartes-ig, és ezzel lementek a legkisebb falvakba, a nagy alma materek partikuláiba, és ott paposkodtak és tanítottak, ott fordította Károli is az első teljes magyar Bibliát. Aztán az ezt kívánó növendékekkel bementek az alma materbe a további képzésre…)

Münchentől Brooklynig minden jó önkormányzati stb. iskolában ott ülnek az osztályokban az asszisztensek. A tanító-tanár nem egyedül küzd a gyerekekkel a megváltozott körülmények között. Az asszisztens dolga az is, hogy az iskolában alkalmazott vagy részben alkalmazott szakembereket beszervezze az órára. Nem kiviszik a gyerekeket »fejleszteni«, hanem az asszisztens és a szakember bent az órán segít a gyereknek… A szülőnek otthon nincs dolga a gyerekkel iskolai értelemben. Minden, ami az iskolára tartozik, az iskola dolga. Oldja meg. (Magyarországon ma papírokat kérnek az iskolák, ha egy holland vagy kínai vagy bármilyen gyerek kerül be, hogy »tanulási nehézségei« vannak. Természetesen nem tanulási nehézségei vannak a gyereknek, hanem nem tud még magyarul! Jobb helyeken ez nem probléma. Majd megtanul, és ebben segítik…)”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ja. Jók. Olyan mesekönyvet adnak az ovisok kezébe, amiben a nagypapanak négy felesége van. Felkészítik őket az életre.

"Egyáltalán nem lenne baj, ha sok ember hasonlítana Vekerdyre! Sőt!"

Egyáltalán nem lenne baj, ha mindenki más Vekerdyre hasolít (csak a férfiak, esetleg néhány nő) , én meg Brad Pittre.

A kreativitást nem lehet elfojtani, kitör.

Viszont mostanában inkább az a probléma, h. olyasmivel NEM képesek az emberek megbirkózni, h. kötelességek vannak, megvan a helyünk a társadalomban, ha följebb szeretnénk kerülni, azért dolgozni, szaktudást szerezni kell, elsősorban, egyáltalában, az állapotbeli kötelességek tudatosulásával szerintem nagyobbak a problémák, mint a kreativitással. A szorgalom, a motiváció is a tehetség egy neme és EZ is fejleszthető. Erre mintha kevesebb hangsúly tevődne.

Valaha lehetett rezonálni a Vekerdy elveivel, de most már kevésbé.

Ha azt veszem, a szüleim MIT, MI MINDENT kellett megtanuljanak az érettségiig, azt hiszem, NEM a túlterheléssel van a baj.

Kevesebb az otthon, légkörrel, és azt SEMMI sem képes pótolni.

A képzés is átalakult, hátrányára. A reál tudományok és mindennek a célja a gyakorlat, jobban érvényesültek a valaha volt technikumi oktatásban. Nem lett volna szabad ahhoz az oktatási formához egyáltalában hozzá nyúlni.
A matematikát, fizikát nyilván a gyakorlati tárgyak rovására gyengébben oktatták, de azt az egyetemen be lehetett pótolni, viszont tömegeknek adott jó gyakorlati készséget, szaktudást, látásmódot egy érzékeny, korai időszakban.

Itt kezd kialakulni egy olyan látásmód, h. mindenkinek minden jár, önmagunkkal szembeni igénysség, kötelességek felejthetők.

Köszönöm. Az én időmben, itthon ez még működött, még azt sem mondhatnám, h. a gyengébbek választották, inkább a kifejezett reál és gyakorlati érdeklődésűek, nyilván szülői támogatással is.

Az egyetemen eleinte hátrányban voltak, harmadévtől fölfelé előnyben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés