Aláírták az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt

2016. október 30. 15:39
Aláírták vasárnap Brüsszelben a CETA-t, vagyis az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Az egyezség a következő évben léphet életbe, de előbb az Európai Parlamentnek, illetve a teljes végrehajtás előtt a nemzeti és regionális országgyűléseknek is rá kell bólintaniuk. A megállapodástól az EU és Kanada közötti kereskedelem húsz százalékos növekedését várják.

Aláírta a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben vasárnap.

A CETA támogatói szerint az egyezség húsz százalékkal növelni fogja az EU és Kanada közötti kereskedelm mértékét, ami 13 millirád dollárnyi összeggel fogja növelni az EU gazdasági teljesítményét, és 9 milliárd dolárral Kanadáét. Kanada számára azért fontos a megállapodás, hogy csökkenteni tudja az Egyesült Államoktól való gazdasági függését – írja a Reuters

Az egyezség aláírása még nem az utolsó lépés a CETA életbelépése előtt. Ha az Európai Parlament is jóváhagyja a tervezetet, akkor következő év elején életbe léphet a CETA. A teljes bevezetés ugyanakkor csak akkor történik meg, ha a közel negyven nemzeti és regionális parlament is megváltoztatja a vámkezelési szabályozását, ebbe beleértve egy befektetésvédelmi rendszer bevezetését.   

(MTI)

Összesen 129 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Vámmentesen exportálhatjuk az összes
szivárványos pisztrángot.

Ilyenkor nem tudja az ember, hogy örüljön vagy szomorkodjon. Sehol nem olvastam egy használható, komolyabb gazdasági elemzést (előnyök/hátrányok) erről az egyezményről. A másikkal (USA) sokkal többet foglalkoztak, ezzel alig, bár ezt is tárgyalják már évek óta.

Tudta blokkolni? Vagy mégsem tudta? Mert hogy úgy tűnik, alá lett írva.

Persze most jönnek még a parlamenti ratifikációk.

Kanadai segítséggel lepte el a cián a Tiszát.Már, fene tudja , milyen méreggel, a Duna, s az egész ország mérgezve lesz.

Jó, ez a létező legkezdetlegesebb megközelítés.
Orbán takarodj (meg annak helyi megfelelője, 28 (!!!) tagállamban, mindenféle színezetű kormányokkal, PIS-től Szirizáig).

Beleléptünk - ebbe is, mint az eu-ba. A kérdés nem csak az, hogy mibe, hanem, hogy van-e és hogyan kilépés.

Egy századvéges pasi a Kossuthon pár napja igen értelmesen fogalmazta meg aggályait. 1600 oldalas dokumentumról van szó, a nemzetállamok pár lapos, áttekinthető alkotmányaival szemben. De tegyük hozzá, ha a lényegesen rövidebb eu-s szerződések kapcsán ennyi értelmezési probléma merül fel,mire számíthatunk egy 1600 oldalas doksi esetén, főleg ha a vitarendezésnek csak a kvázi privát-bíráskodási útjai állnak majd rendelkezésre.

Érdekelne, a beígért előnyöket beleírták-e a megállapodásba, mint olyan körülményeket, amelyekre tekintettel a megállapodás egyáltalán létre jött? Meghiúsult várakozások esetén ki lehet-e lépni ebből a kócerájból?

Az EU-val és a betelepítési szándékokkal való befürdés után kicsit olyan a helyzet, mintha egy devizahiteles a törlesztőrészletek megugrása után azon törné a fejét, hogy hol tudna még hasonló szerződést kötni.

Nézd, én nem vagyok politikus, külpolitikus, te meg - ahogy látom - pláne nem. Annyit azért sejtek, hogy nem feltétlenül célszerű minden egyes kérdésbe beleállni. Illetve, még egyszer megemlíteném halkan, hogy HUSZONNYOLC tagállam van... és azoknak a kormányai, parlamentjei...

Valaki olvasta már a CETA-t?
Hol érhető a magyar nyelvű kivonata?

Eddig csak annyit tudok róla, hogy megszűnnek a vámok, a közbeszerzésekhez hozzáférés lesz, valamint az uniós előírások megmaradnak a munkavállalók jogai és az élelmiszerbiztonságot illetően.

Szóval nemcsak a európai multik de a kanadai óriáscégek is itt lesznek.

Mi a baj vele?
Milyen új rosszat hoz, ami már egyébként is nincs már itt?

És Berlin, Párizs, Róma? Athén és Varsó? Dublin és Riga? Bukarest és Lisszabon?

"És" helyett "Ég" akart lenni, természetesen.
(Bár így is érthető.)

A lényeg, hogy a hörögve orbánozás - finoman szólva - nem tűnik egy racionális reakciónak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés