A Véleményvezér unortodox GDP-grafikonja

2013. október 15. 13:54

Balogh Ákos Gergely
Mandiner
Kimaradt a grafikonról a 2008-2010-es, jelentős gazdasági visszaesést hozó időszak.

Amikor a Véleményvezér még több számot és képet ígért az őszi újraindulásra, a fene sem gondolta volna, hogy ennyire unortodox az ígéretük. Miután rögtön az első posztjukban belefutottak a Tárki abszurd kódolási hibájába, most teljesen saját erőből állítottak elő egy nemszokványos infógrafikát. A Mikor jön a magyar Putyin? című posztjukat ezzel a grafikonnal támasztották alá:

 

A kitűnő ábra Dr. Ténynek is becsületére válna. Az, hogy kormányzati ciklusok szerepelnek a fejlécben, miközben a grafikon 2002 után nem négyéves egységekkel dolgozik, önmagában még nem lenne olyan drámai hiba, hiszen a poszt szövegében a VV miniszterelnökönkénti időszakokról ír. De ez nem is a kormányfőnkénti bontás: Gyurcsány Ferenc 2009-ig volt hivatalban (ha a többi esetben, pl. '94-ben, '98-ban vagy '02-ben a tört évek is hozzászámítanak az egyes miniszterelnökök ciklusához, akkor az áprilisi távozással még megkaphatta volna '09-et). Így aztán – hogy, hogy nem – kimaradt a grafikonról a 2008-2010-es, jelentős gazdasági visszaesést hozó időszak, ami sokat rontott volna az ábra meggyőzőerején. Még ha el is fogadjuk, hogy nem volt olyan teljes év, ami Bajnai Gordon kormányfői időszakához fűződött volna, erről valahogy meg kellett volna emlékezni a poszt szövegében (hogy Boross Péter néhány hónapja nem kapott saját sort, az érthető).

Mindezek tetejébe a VV bejegyzése nem emlékezik meg egy, a GDP-növekedés szempontjából elhanyagolhatónak egyáltalán nem nevezhető tényezőről, az államháztartási hiányról (és persze az államadósság azzal szorosan összefüggő alakulásáról). A 2002-2004-es időszakban átlagosan a GDP 7,6 százalékára rúgott a költségvetés éves hiánya, 2004 és 2008 között – ha már ragaszkodunk a fura korszakoláshoz – 6,52 százalékra. Arra a kérdésre valószínűleg a VV is sejti a választ, hogy mennyire méltányos egy globális konjunktúra idején, hitelből finanszírozott növekedést összevetni egy olyan időszakkal, amikor a gazdasági környezetben minimális a növekedés (ha van egyáltalán), és a költségvetési mozgástér is ugyancsak szűkös.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 64 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyon sok sebből vérzik a Véleményvezér mutatványa.

Az első és legfontosabb; tudjuk az átlag számok mindent eltakarnak, a valóságot pedig a részletek tartalmazzák. Bizony, az ördög a részletekben bújik meg. Ezért mondta GyF is is, hogy; Nem hazudtam, csak nem bontottam ki a részleteket.

Azután azt is tudjuk, hogy az egyes intézkedések hatása később jelenik meg, s ami rövidtávon pozitív, hosszabb távon akár negatív is lehet és fordítva.

Ha megnézzük a választási ciklusokat, akkor a következőket tapasztaljuk:

1990-1994 között a nemzeti vagyon értékesítése is növelte a GDP-t, ennek ellenére nőt az adósságállomány és csökkent a GDP.

1994-1998 első felében ez tovább folytatódott és a ciklus közepére tarthatatlanná vált az államháztartás pénzügyi helyzete. A bokros csomag csökkentette a fizetőképes keresletet, melynek hatására csökkent a fogyasztás. Az adósság kisebb mértékben növekedett, mert a stratégiai ágazat értékesítése és ez elvonások helyrebillentették, de nem vitték le 3 %-ék alá, mint ahogy az adósság állományt sem 60 %-ék alá. A GDP növekedését pedig a nemzeti vagyon értékesítése és a beáramló külföldi tőke növelte.

1998-2002 időszakban tovább növekedett a beáramló tőke. A rendelkezésre álló források nagyobb hányada, állami támogatás formájában a gazdaság fejlesztésére lett felhasználva. Az éves költségvetési hiány csökkent, nagyobb mértékben nőt a GDP, melynek hatására a GDP-ben mért adósságállomány csökkent.

2002-2006 időszakot ketté kell választani. A 2006-2010 időszak pedig szorosan összefügg az előtte lévővel. Az állami infrastrukturális beruházások hitelből valósultak meg, amelyek ugyan növelték a GDP-t, de nagyobb mértékben növelték a költségvetés hiányát és az adósságállományt. Ennek következtében a költségvetés 2005 év végére csődállapothoz közeledett. Ezt az öszödi beszéd is érinti. Ezt követő elvonások érintették a háztartásokat, a vállalkozásokat, de a költségvetés alrendszereit is. Ennek hatására az eladósodás drasztikusan megnövekedett. Mindez devizában. Így került ismételten csődközelbe a költségvetés 2008 év végére. Erre az időszakra elmondható, hogy a vállalkozói és a háztartások fogyasztás növekedése döntően hitelre épült, így a GDP csökkenő növekedést is idegen (külső) forrás eredményezte.
Ebbe a ciklusba tartozik bele a 2009 év. Ebben az évben történtek - hasonlóan a bokros csomaghoz - a nagyarányú elvonások, melynek hatására drasztikusan csökkent a fogyasztás, s ennek hatására a termelés is. Az ekkor tett intézkedések a későbbi évekre is kihatnak. Ugyancsak hatást gyakorol az a tény is, hogy Magyarország külkereskedelmi partnereinél is csökkent a kereslet azoknál a termékeknél amit exportálunk.
2010 utáni időszak. A fogyasztás csökkenés nem indukál termelés bővítést, így a volumennövelő beruházások is leálltak. A fogyasztók pedig vagy a hiteleiktől igyekeznek szabadulni, vagy takarékoskodnak a jövőre. Ezért csökkent nagyobb mértékben a hitelállomány, mint korábban és ezért növekedtek a háztartások megtakarításai, amelyek egy része, 1500 milliárdot meghaladóan - korábban soha nem volt ilyen nagyságú - államkötvényben van.

Elolvastam a VV írását, de lényeges eltérést, hamisítást nem találtam. Azt viszont világosan lehet látni, hogy azokat az időszakokat hozza megbontva, amelyek a GDP alakulása szempontjából az állításait alátámasztják, de a részletekre nem tér ki. Aki gazdaságelemzéssel foglalkozik, tudja, hogy a GDP mutatót számtalan gazdasági tényező befolyásolja, amely közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik a kormányzati tevékenységhez. Nos ezeket elhallgatja, ha úgy tetszik eldugja az átlagszámba.

Szerintem BÁG megjegyzései is ezzel kapcsolatosak, melyekkel egyetértek.

Van igazság abban amit írsz. A gazdaság elemzése során 8-10 mutató van, amely lehetővé teszi az egyes időszakok összehasonlítását és ezek között a mutatók között olyan is van amiről te írsz. Ennek kidolgozására programok is vannak. Ezeket használják a cégátvilágítások, vagy a banki hitelminősítések során.

2004 követően is van növekedés, csak lassuló, miközben a környező országokban gyorsuló volt, az adósságuk mégsem növekedett olyan mértékben, mint a miénk.

A GDP volumenindexének alakulása 2002-2012 években (Forrás: KSH)

2002 4,5
2003 3,9
2004 4,8
2005 4,0
2006 3,9
2007 0,1
2008 0,9
2009 -6,8
2010 1,1
2011 1,6
2012 -1,7

mintha lett volna már ilyen, csak az narancsos volt :D

éljen a média

mit kell ezen annyit rugózni, a végén kiderül ugyan az a cég gyártotta

Lehet mesélgetni és lehet mellébeszélni, grafikonokat szerkesztgetni, de a számok nem hazudnak, s ezek a számok mögött lévő történések a későbbi évekre is hatást gyakorolnak.

A vásárlóerő paritáson mért GDP a mai 27 uniós tagország átlagát 100%-nak véve 2000. és 2002. évek között 55%-ról 62%-ra jutottunk (+7% per 2 év), aztán lényegében stagnálás állt be, s ennek következtében 2009-ben mindössze 63%-kal zártunk (+1% per 7 év).

Ugye milyen fantasztikus dübörgés? Volt miért irigyelni bennünket a világnak?

„A 2002-es helyzetünk, a 62 százalékos átlag akkor kedvező volt. Ekkor a régióban a legtöbb versenytársunk mögöttünk volt, Csehország és Szlovénia után a harmadik legjobban teljesítő országnak számítottunk ebben a tekintetben. Azóta kivétel nélkül mindenkihez képest romlott a helyzetünk, Szlovákia köröket vert ránk, és Észtország is utolért minket.”
Forrás: http://index.hu/gazdasag/magya..

jah szép volt, de most se szebb..

mesél a 2010-13-as adatokról inkább...

az a kormáyn el lett zavarva...most ez van..mesélj mennyivel vagyunk jobbak?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés