„Gyönyörű őszi napsütésben leplezte le a Szent György téren Bethlen István szobrát Orbán Viktor és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere. A miniszterelnök hazatért – mondta a polgármester, és a kék égre vetülő szobor, Stremeny Géza kiváló műve ott állt a magasban, botjára támaszkodva, szerényen és bölcsen. Utolsó óráiban egy moszkvai börtönkórházban aligha hihette volna, hogy oly hosszú és nehéz évek múltán a nemzet elismeri országépítő munkáját.
»Magyarország élére a gyengék, az álmodozók, a kalandorok és a kollaboránsok után végre újra egy megfontolt reálpolitikus lépett« – mondta Orbán Viktor, elődjétől idézve: »Az alkotó munka az egyúttal mindig helyes politika.« Az erdélyi gróf nagy műve a Trianon utáni konszolidáció volt, és Bethlen nem esett semmiféle ideológiai csapdájába, mindig a magyar érdeket tartotta szem előtt. Középen állt, és mint tudjuk, középen állni a legnehezebb, mert arra minden oldalról lőnek. A bel- és külpolitika és a gazdaság stabilizációja nem romantikus, hősi tett, az igazi államférfit a józan mérlegelés és a cselekvés bátorsága egyaránt jellemzi. Múltunk visszaszerzése 1990 óta folyik, hol kormányon, hol ellenzékben. A Nemzeti Könyvtár most megjelent, tizenkilencedik kötete, Romsics Ignác Bethlen Istvánról szóló, hatalmas monográfiája mindenkit meggyőzhet, a miniszterelnök életsorsát, politikai elveit érdemes ma is tanulmányozni és okulni belőlük.”