Ne szépítsük: megérkezett az LMBTQ-párti gyermekvédelmi államtitkár a Tisza-kormányba

„A HVG több forrásból úgy értesült, hogy a Tisza-kormány gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérné fel Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját. A baloldali szakember a Kátai-Németh Vilmos vezette Szociális és Családügyi Minisztériumban kezdené meg munkáját. A HVG röviden kérdezte Gyurkót, aki ugyan nem erősítette meg a sajtóértesülést, de többszöri visszakérdezésre sem cáfolta azt” – írja lapunk. Gyurkó Szilvia eddig határozottan képviselte a gender- és LMBTQ-párti progresszív álláspontot.

Lássuk:

• Gyurkó Szilvia erősen LMBTQ-párti
• szervezete honlapján egyoldalú elméleteket propagálnak
• és hogy miért nem lehet pusztán szakmai megítélni majd a tevékenységét

Gyurkó Szilvia 2012–2014 között az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatójaként dolgozott. Részvételével az UNICEF magyar bizottsága még 

(direkt nem írok „jogot”, ahogy szerintem „LMBTQ-jogok” sem léteznek).

A gyermekjogi szakember és alapítványa, a Hintalovon nem ismeretlen a magyar közéletben, és szaktudás ide vagy oda, erősen szivárványos.

A Hintalovonnak van egy honlapja, a Yelon.hu. Ezt pár éve teljesen átalakították, de korábban olyan szövegeket lehetett rajta olvasni, mint hogy:

A mostani Yelonon is van hasonló:

Mindezt úgy írják le, hogy 

A honlap üzemeltetői egy Facebook-posztjukban egyértelművé tették, mi mindent értenek családon:

Nem, a kutyámmal vagy macskámmal nem alkotok családot, ahogy a hörcsögömmel sem. Ahhoz legalább gyerek kell.

Mondhatjuk-e, hogy majd úgymond ideológiamentesen, kizárólag szakmai alapon ítéljük meg Gyurkó Szilvia munkáját? Nem, nem mondhatjuk.

Gyurkó Szilvia kiváló liberális gyermekvédelmi szakember, de nem megnyugtató a konzervatív vagy keresztény ember számára, inkább nyugtalanító. Egyrészt lehetett volna találni kiváló konzervatív/keresztény szakembert is, tehát a választás indikatív. Tudom, hogy Gyurkó dolgozott egyházi iskolákkal is, leginkább a pannonhalmi bencésekkel, de ezt tekintsük tévedésnek. Ez ugyanis maximum retorikai eszköz lehet a jobboldal felé, amivel megpróbálják befogni a szánkat. 

Tulajdonképp itt be is fejezhetnénk a cikkünket. De nem tesszük. A mostani Yelonon van például egy cikk, ami a nemi egyenlőségről szól, és vannak persze elfogadható (hogy ne mondjam, régóta gyakorlattá vált) megállapítások, és közhelyes javaslatok a párpapcsolatbéli munkamegosztásról. Ám a cikk szerzője, Szél Dávid pszichológus leírja azt a mondatot, hogy „hiszen mi, ebben a nem elképzelt valóságban sem tudunk semmilyen pszichológiai tulajdonságot sem mondani, amit a nemi szerveink és a nemi jellegeink meghatároznak.”

Szél Dávid, a fékezett habzású celebpszichológus (akinek a Magyar Tudományos Művek Tára szerint még mindig igencsak harmatos a tudományos teljesítménye, a 2022-es tíz tétel 11-re nőtt, és annak többsége sem tudományos valójában) régóta tolja a tabula rasa elméletét, miszerint minden nemi szerep vagy nemekhez kapcsolt tulajdonság puszta társadalmi konstrukció. Csakhogy ez nem igaz.

Louann Brizendine neuroszpichológus professzornő két kötete, A férfi agy és A női agy. Brizendine köteteinek a lényege az, hogy a női agy egyrészt más „architektúrával” rendelkezik, mint a férfiaké, másrészt eltérő hormonok hatnak rá. A neurobiológusok módszertantól függően 70-95 százalék pontossággal meg tudják mondani, hogy egy agy férfihoz vagy nőhöz tartozik-e. Emellett agyunk számos nemi jellemzője már magzatkorban kifejlődik, mely fejlődés folytatódik koraszülött korban is. Mindebben szorosan közrejátszanak a nemi hormonok, összességében pedig a férfi agynak nagyobb a lateralizációja – azaz „oldalivá válása”, a különféle pszichés funkciók agyfélteke szerinti elkülönülése. 

Így a hormonok felelősek azért, hogy a nőknek előnye van a proszociális viselkedésben, vagy hogy jobban kerülik a kockázatot, és hogy érzelmesebbek.

A nemi különbségek egy jelentős részét a tesztoszteron megjelenése okozza, ami a 12-18. és a 34-41. héten nagyban meghatározza a magzat fejlődését. A tesztoszteron elősegíti a férfi jellegzetességeket, egyben megakadályozza a női jellegzetességek kifejlődését. A tesztoszteron befolyásolja a térlátást, az autizmust, az empátiára való képességet, az emberi kapcsolatokat és a gyermekek iránti érdeklődést.

Richard Lippa, aki az egész természet versus környezet vitát kielemezte, arra jut: a milliónyi tényező, 

Ha egyáltalán ki lehet bogozni őket; ugyanis nemcsak összefonódnak, hanem össze is olvadnak, magyarán gyakran nem csak a gyakorlatban, hanem lehet, hogy még teoretikusan is szétszálazhatatlanok. Természetesen az időbeli elsőség a biológiáé, hiszen az már a születés előtt nemileg meghatározottá teszi az embert. A különböző környezeti és biológiai hatások együttesen pedig „okozati bozótokat” (causal thickets) alkotnak, amelyek „interakciók nehezen elemezhető gubancai”, és amelyekben számos visszacsatolási kör is van.

Azt hiszem, ennyi példa elég is volt, hogy lássuk: a leendő gyermekvédelmi államtitkár, akárcsak az oktatásügyi miniszter, erősen LMBTQ- és genderpárti. És nincs olyan, hogy pusztán szakmai megítélés.

***

Nyitókép: YouTube-képernyőfotó