Soha nem látott energiaválságba sodornák Magyarországot

Felértékelődött Közép-Európa stratégiai szerepe a globális energiaválság közepette. A térséget ellátó Török Áramlat gázvezetéket egyre több támadás éri, az orosz energia ellen kampányoló Európai Unió pedig rekordmennyiségű orosz cseppfolyós földgázt vásárol.

Katonai védelem alá került a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakasza azt követően, hogy április elején a csőhálózat vajdasági szakaszán robbanóanyagot találtak. Orbán Viktor miniszter­elnök azonnal összehívta a Védelmi Tanácsot, mi­után egyeztetett Aleksandar Vučić szerb államfővel. Nemcsak Magyarország, de a vezeték útvonalán fekvő többi ország is megerősítette a stratégiai fontosságú összeköttetés védelmét. A szerb hadsereg nagy erőkkel keresi az elkövetőket, a magyar kormány Ukrajnát sejti az akció mögött.

Nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy Kijev felelős az akcióért, mivel az elmúlt évek nyomozása arra derített fényt, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket ukrán elkövetők robbantották fel, elvágva ezzel az Oroszország és Németország közötti közvetlen földgáz-összeköttetést.

Fontos déli összeköttetés

A Török Áramlat az utolsó üzemben lévő gáz­vezeték, amelyen orosz földgáz érkezik az Európai Unióba. Az összeköttetés szerepe felértékelődött, mióta Ukrajna 2025-ben leállította a szállítást a területén futó gázvezetéken. 

 A csővezetékes szállítás stratégiai szerepét tovább erősítette a március óta tartó iráni konfliktus, amely miatt a globális földgázkínálat egy jelentős része kiesett, mert Katar gázinfrastruktúrája súlyosan megrongálódott. A kiesés közel duplájára emelte a földgáz világpiaci árát, Ázsiában ellátáshiányhoz is vezetett a helyzet. A szállítás is akadozik, mivel Irán heteken át zárva tartotta a Hormuzi-szorost, és a gyorsan változó körülmények között a kereskedők egyéb nehézségekkel is szembesülnek.

Európát is elérte az egyre súlyosabb energiaválság, ugyanis a világpiaci árak emelkedése jelentősen megdrágította a cseppfolyósított földgázt. Az ide irányuló amerikai szállítmányokat jóval magasabb árat kínálva eltérítik az ázsiai országok. A közel-keleti helyzet miatt a globális földgázkínálat mintegy ötöde esett ki eddig, ráadásul a katari lng-létesítmények javítása hosszú ideig, évekig is eltarthat, így a kínálati sokk tartósabb energiaválságot hozhat. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb értékelésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az iráni helyzet rendezése önmagában már nem lenne elegendő ahhoz, hogy a kőolaj és a földgáz ára belátható időn belül normalizálódjon, erre leghamarabb év végére mutatkozik esély abban az esetben, 
ha nem eszkalálódik a közel-keleti konfliktus.

A kibontakozó globális energiaválság jól mutatja a Török Áramlat földgázvezeték stratégiai fontosságát elsősorban Közép-Európa, de ebben a helyzetben egész Európa energiabiztonsága szempontjából. A vezetékes gázellátás fenntartása ráadásul Magyarország és Szlovákia elemi érdeke, mivel tengerpart híján a kikötőkbe érkező – és a válság miatt egyre nehezebben és drágábban elérhető – lng-szállítmányok nagyobb logisztikai kihívást és jóval magasabb árat jelentenek. Az Oroszországgal kötött hosszú távú meg­állapodásnak köszönhetően a piaci sokk okozta áremelkedés hatásai is kiegyensúlyozottabbak, mivel a szerződött gázmennyiség ára nem azonnal követi a világpiaci árakat, és nem érinti a gyakran 20-30 százalékos napi áringadozás sem.

Nincs elég gáz

Az Európai Unió a múlt év végén döntött arról, hogy 2027-től megtiltja az orosz cseppfolyós földgáz, 2028-tól pedig az orosz vezetékes földgáz vásárlását. Magyarország következetesen tiltakozott, de Brüsszel továbbra is erőlteti a mielőbbi leválást. Még úgy is, hogy a nemzetközi energiapiacokat vizsgáló amerikai Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) intézet átfogó elemzéséből és az Európai Bizottság által működtetett Közös Kutatóközpont (JRC) adataiból kiderül, hogy a globálisan még elérhető, elsősorban brazil, mexikói és afrikai lng-készletek az orosz földgáz legfeljebb 10 százalékának kiváltására lennének elegendők.

Brüsszel és Kijev rendszeresen Magyar­országot és Szlovákiát támadja, amiért az orosz földgáz beszerzésére támaszkodnak, pedig 

A friss adatok szerint az év első három hónapjában 11,5 milliárd köbméternyi orosz földgázt vásároltak az EU-ban, ami 1,5 milliárd köbméterrel haladja meg a múlt év azonos időszakában beszerzett mennyiséget. Az orosz földgáz csúcsot döntő behozatalának megoszlása is beszédes: a 11,5 milliárd köbméterből 6,8 milliárd köbméter cseppfolyósított volt, és a teljes behozatal kisebb hányada, 4,7 milliárd köbméter érkezett a Török Áramlat vezetéken.

Az Európai Bizottság elnöke ennek ellenére a közelmúltban megerősítette, hogy a közösség nem kíván visszatérni az orosz energiához. Ursula von der Leyen szerint a visszalépés stratégiai hiba lenne, noha jelenleg az EU versenyképességét érdemben aláássa, hogy az euró­pai vállalkozások többszörös árat fizetnek a földgázért, mint amerikai és kínai versenytársaik. Ez a többletköltség meglátszik a német gazdaságon: Németország az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása és az orosz energiáról való azonnali leválás óta nem volt képes érdemi bővülésre. Az ez évre vonatkozó csekély, 1 százalék körüli becslést is szerényebb várakozás váltotta fel. De az euróövezet és az unió egészének is romlottak az amúgy is szerény bővülési kilátásai.

Nemcsak az EU vezetése várja el, hogy Közép­-Európa földrajzi adottságai ellenére a legdrágább amerikai lng-re váltson, Ukrajna is többször megfogalmazta ezt az óhaját. Kijev szerint minden olyan ország, amely Moszkvától vásárol fosszilis energiahordozót, az ország háborús erőfeszítéseit támogatja. Az iráni konfliktus és a globális energiasokk legnagyobb nyertese éppen Oroszország, mivel a becslések szerint naponta 150 millió dollár többletbevételt hoz neki a kőolaj és a földgáz árának jelentős emelkedése.

Az energiaválság éves szinten akár 2,5 százalékkal is megnövelheti az orosz GDP-t, az Európai Unióba érkező, Magyarország és Szlovákia által megvásárolt földgáz viszont mindössze 0,3 százalékos hozzájárulást jelent – derül ki az IEEFA adatsorából. E szerint 2024-ben, amikor még Ukrajna felől is érkezett orosz földgáz, 10,1 milliárd euróba került a csővezetékes beszerzés. Tavaly az első fél évben mindössze 3 milliárd eurót tett ki az importköltség. Az EU-ba csövön továbbított földgázmennyiség mindössze 10 százaléka érkezett 2025-ben Oroszországból, az arány az orosz–ukrán háború előtt, 2021-ben még 50 százalék körül volt. Az unió legnagyobb vezetékesföldgáz-szállítója Norvégia közel 43 százalékos aránnyal, a második Algéria 20 százalék körüli részesedéssel, majd pedig az Egyesült Királyság következik évről évre csökkenő mennyiséggel.

Az Európai Unió az Európai Néppárt vezetésével tehát úgy akarja megszüntetni az orosz földgáz beszerzését 2027–28-ban, hogy 2026 első hónapjaiban rekordmennyiségű orosz lng érkezett az EU kikötőibe, a vezetékes beszerzés súlya pedig elhanyagolhatóvá vált mind az uniós energiamix, mind az orosz büdzsé szempontjából. Ráadásul Moszkva maga döntött úgy, hogy átirányítja az európai tengeri szállítmányokat, kihasználva a jelentős és tartós keresletélénkülést a világ más térségeiben, elsősorban Ázsiában.

Milliós pluszkiadás a családoknak

A nyilvános adatok ismeretében felvetődik a kérdés, miért olyan fontos Brüsszelnek és Kijevnek, hogy Magyarország és Szlovákia ne próbáljon meg kibújni a teljes leválás alól. A magyar és a szlovák kormányfő többször is kijelentette, hogy politikai okok állnak a háttérben. A térség energiabiztonságát veszélyeztető erőltetett leválás az orosz forrásokról ugyanis kiszolgáltatottá tenné a két országot a jóval drágább lng-készleteknek. Az EU tehát nem csökkenti energiafüggőségét az orosz energiáról való leválással, csak átalakítja. Az amerikai lng-lobbi érdeke is, hogy minél több piacot megszerezzen Európában.

Az sem mellékes szempont, hogy az orosz energia beszerzése teszi lehetővé, hogy az EU-ban ma Magyarországon a legalacsonyabb a földgáz és a villamos energia ára, és még a régióban jellemző piaci áraknak is csak a töredékét fizeti a lakosság a rezsicsökkentésnek köszönhetően. A kedvezményes gázár köbméterenként 102 forint, a világpiaci árak alapján fizetendő tarifa pedig akár a 450 forintot is elérné. Ez azt jelenti, hogy a téli hónapokban egy átlagos háztartás nem 25-30 ezer forintot fizetne havonta a fűtésért, hanem akár 130 ezer forintnál is többet.

A nyitóképen Ukrajna döntése miatt 2025-től már nem érkezik orosz földgáz Szlovákia és a térség legnagyobb EU-s belépési pontján, ezzel egy vezetékre korlátozódott a szállítás Fotó: AFP / ROBERT NEMETI / ANADOLU