Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

Vajon természetes jelenségről van szó, vagy tudatosan alakított narratíváról?

Hiába indult újra a szállítás a Barátság kőolajvezetéken, a közel három hónapos üzemszünet alapjaiban változtatta meg az energetikai infrastruktúra szerepét. Geopolitikai fegyverré vált az ellátásbiztonság, s a jövőben a folyamatos nyomásgyakorlás eszköze lehet Magyarország ellen.

Majdnem három hónapos leállást követően április 23-án újraindult az orosz nyersolaj szállítása a Barátság kőolajvezetéken. A január 27-e óta tartó üzemszünetet Ukrajna orosz támadással indokolta, a magyar és a szlovák kormány viszont azt állítja, hogy politikai okai voltak a szállítás szüneteltetésének. Erre utalnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatai, valamint az, hogy Kijev többször is megtagadta az Európai Unió szakértőitől a sérült vezetékszakasz vizsgálatának lehetőségét.

Magyarország és Szlovákia erre válaszul – több más szankció mellett – blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, amely a háború sújtotta ország alapvető rövid távú finanszírozását szolgálja. Orbán Viktor leköszönő kormányfő ígéretéhez hűen megszüntette az uniós kölcsön folyósításának vétóját, amint a vezetéken ismét elindult az olajszállítás a Mol és a Slovnaft finomítójába.

Az uniós nyilatkozatok és a nemzetközi sajtó beszámolói azt támasztják alá, hogy Kijev az olajszállítás újraindításának blokkolásával nyomást akart gyakorolni Magyarországra, és befolyásolni kívánta az országgyűlési választás kimenetelét. A magyarországi energiaellátás hónapokig tartó akadályozása új helyzetet teremtett: egy globális energiapiaci krízis közepette a nyugati szövetségi rendszeren belül is geopolitikai tényezővé vált
az energetikai infrastruktúra.