Bárhogy is nézzük, ez a választás nem szól másról, mint Orbán Viktorról

A rendszerváltást követő politika legmeghatározóbb alakja mellett vagy ellenében szavaznak a magyar emberek. Vasárnap is így lesz ez.

Mindegyikük a kormányfő ellen, őt démonizálva mozgósít; és közös vonásuk, hogy alternatívaként nem mutatnak fel valódi, szellemileg is megalapozott ajánlatot – hanem a magyar érdekkel ütközésben álló nemzetközi erők intenzív támogatása mellett, az általuk ideálisnak képzelt politikai testtartást felvéve csomagolják ilyen-olyan papírba kormányváltási ígéretüket. 

Mindez nem csak azért van így, mert Orbán Viktor beleszületett a harmadik magyar köztársaság világába, hiszen az egypártrendszer lebontásától kezdve aktívan jelen van a közéleti térben, ami kivételes stratégiai képességei mellett hatalmas rutint s ezzel nehezen behozható versenyelőnyt is jelent számára. Hanem azért is, mert képes volt strukturálisan alakítani a társadalmat és a nemzeti érdek vonalát követő pályára állítani a külpolitikát.

ami azonban sokszorosan bebizonyította működőképességét – igaz, a nemzetközi tőke így nálunk csak szolidabb profittal számolhatott. A nemzeti érdekeken és a konnektivitáson alapuló külpolitika sikerességének pedig a birodalomépítő elképzelések fogságában vergődő Európa egyre sebesebben mélyülő gazdasági-társadalmi és kulturális válsága tart kijózanító tükröt. Ami veszélyes mintaként van jelen a kontinensen.

Nincs mit csodálkozni tehát, hogy egy ennyi ideig a nemzete támogatását, valamint saját politikai közössége teljes bizalmát élvező és a válságok ellenére is sikeres kormányfőnek megszámlálhatatlan irigye, frusztrált és ideges ellenfele, ellensége van.

Részrehajlás nélkül kijelenthetjük: nem volt még ilyen nagy befolyással bíró vezetője a modern kori Magyarországnak. 

Az is magyarázható, hogy akik egy multikulturális birodalomépítés tervét végrehajtva a nemzetállamokat felesleges koloncnak tartják, mindenre elszántak, hogy megakadályozzák újbóli kormányra kerülését. Számukra ő valóban bot a küllők között, és az sem számít, hogy egy szakadék felé száguldó kereket fékez. És 2026-ra is megtalálták a célnak megfelelő, fogott és erkölcsi kérdésekkel nem bajlódó aktuális kihívót, akire ezekben a napokban minden brüsszeli és kijevi tekintet lélegzetfojtott várakozással tekint –

A nyilvánosság falát átütő megdöbbenő titkosszolgálati történetek bizonyára csak a jéghegy csúcsai, az életellenes fenyegetések és a kritikus infrastruktúrákkal való zsarolásunk kristálytisztán kirajzolják ennek a választásnak a tétjét. 

Vészterhes időkben képesek lehetünk-e elkerülni a szabadjára engedett népvándorlás öngyilkos útját, és képesek lehetünk-e egy újabb, tragikus időket idéző, német vezetésű háborús elszánásból kimaradni?

Nem politikai szlogen, a pőre igazság: vasárnap Orbán Viktor az egyedüli biztos választás. Ne legyünk restek a célegyenesben megtenni minden tőlünk telhetőt, hogy megértessük ezt azokkal is, akikben sikeresen szították fel az önpusztító gyűlölet tüzét!

***

Nyitókép: ORBÁN VIKTOR HIVATALOS FACEBOOK-OLDAL